(Fapados agrokemizálás N^o37)

A fipronil hatóanyag növényvédelmi felhasználása hazánkban 1997-től ismert. A megporzó rovarokon tapasztalt mellékhatásai miatt 2008-ban szigorították meg a használatát. 2013-ban az EU úgy döntött, hogy nem tartja mezőgazdasági pozitív listán, vagyis növényeken, valamint élelmiszer-előállításra tenyésztett állatokon való felhasználását nem engedélyezi. Ugyanakkor házi kedvenceink kezelése tovább folyhatott, amit a hazánkban is népszerű Frontline (spot on és spray) készítmények forgalma bizonyít. Ugyancsak használható háztartásainkban hangyák (Bros) és csótányok (Goliath) ellen. 2017 nyarán viszont az európai piacon nyolcvan fölötti tojásmintában mutatták ki a fipronil hatóanyagot. A botrány több mint húsz országot érintett, közöttük Magyarországot is. A vizsgált és szennyezett minták eredetét tekintve kiemelhető Olaszország. Az Európai Unió Élemiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszere, a RASFF viszont csak négy minta szennyezettségét találta veszélyesnek az emberi egészségre, de az eset világosan mutatja, hogy az EU rendelkezéseit durván megsértő illegális hatóanyag-felhasználásról van szó. Úgy tűnik, hogy a természetes alapanyagúnak (mentol és Eucalyptus) hirdetett készítménybe (DEGA-16) kevertek illegális módon madártetű atka ellen fipronil-t, s az esetet már bűnügyi kivizsgálás alá vonták. Az ügy felhívja a figyelmet a veszélyesanyag-engedélyezés szerteágazó természetére, amely szerint ugyanaz az anyag (itt fipronil) növényvédelmi felhasználásra nem, de állatgyógyászati szerként vagy egészségügyi irtásban mégis alkalmazható. Persze a fipronil hatóanyagot elsősorban méhveszélyessége miatt tartják nemkívánatosnak a növénytermesztésben, de úgy tűnik gazdasági okok miatt a BASF eláll a további engedélyeztetésétől, ezzel megoldva az EU adminisztrációjának ebbéli tehetetlenségét.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Legalább 2001 óta tudjuk, hogy a fipronil használatakor az állati termékekben kritikus mennyiségű szermaradék halmozódik fel. Mindez a magas zsírtartalmú szervekben (zsírszövet, vese, máj) és azokban az állati termékekben (pl. tojás, tej), amelyek lipidtartalma magas. Miért csodálkoznánk hát 2017-ben azon, hogy holland, olasz, lengyel, német, máltai, román, majd magyar tojásban ismételten találtak ebből a hatóanyagból? Miért vagyunk képtelenek tanulni a környezetanalitika korai figyelmeztetéseiből? Miért nem vesszük ezeket komolyan? Felszínes elképedéseink miért legfeljebb egy hétre szólnak, és semmi sem változik azután. Gyorsul a világ, ami azt jelenti csak, hogy gyorsan felejtünk? Azt hisszük, a dolgok maguktól megoldódnak, csak egyszer történt meg, hát fátylat rá. Nem így látom; szerintem sokkal többről van szó. A mezőgazdaság kemizálásának egyik konfliktusát megformáló emlékműnél állunk, ahol ha nyerünk az egyik oldalon valamit, azt a másikon elveszítjük. Miért olyan csöndesek a megtépett egészségügyiek, miközben tudják, hogy a környezetszennyezés felelős betegségeink 70-80%-ért? Hogyan lehet, hogy a növényvédelemben 2013-ban megbukott hatóanyagot ma is házi kedvenceink (kutyák és macskák) hátára kenjük, vagyis folyamatosan mérgezzük őket. Sőt, a tejen keresztül a kicsinyeiket is.

2017. augusztusának első hetében így szólt az MTI híre: „…a holland telepek mellett Németországban négy, Belgiumban egy tojásüzemben használtak valamilyen okból olyan fertőtlenítőszert, amit a mérgező rovarirtóval kevertek. A holland szupermarketekből milliószámra távolítják el a szennyezett tojásokat, de Észak-Rajna-Vesztfáliában is 900 ezer tojást vettek le a boltok polcairól a német hatóságok”. A RASFF adatbázisában már július 20-án megjelent az a belga mérés, ami a sorozatméréseket, majd a hírlavinát elindította. Mi lehet a szennyezés eredete, hiszen gyakorlatilag valószínűtlen eseménynek tartották? Nem könnyen kezelhető ez a kérdés, mert minden EU tagország saját maga is termel, és be is hoz a piacára tojást. Magyarországon ~35% az import tojás aránya. Hozzánk holland és német eredetű szállítmányokkal érkezett fipronil-maradék, illetve – mint később kiderült – a mezőhéki termelők (Vitaleggs Kft.) is piacra küldtek ilyen terméket.

Hogyan kerülhet ez a hatóanyag a tojásba: „… a DEGA-16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt Hollandiában” – olvashattuk a Magyar Nemzetben. A DEGA-16 eredetileg természetes alapanyagú tisztító és fertőtlenítő szer; mentolt és Eucalyptus-kivonatot tartalmaz. Ehhez a természetes alapanyagúnak hirdetett készítményhez kevertek fipronil idegmérget madártetű atka (Dermanyssus gallinae) ellen, csakhogy az ilyen eset hamisításnak minősül, s egyben a termelők durva félrevezetésének, hiszen az eredeti terméket akár biogazdálkodásban is használni lehet. A fipronil viszont nem engedélyezett olyan állatok kezelésére, amelyek az élelmiszerlánccal bármilyen kapcsolatba kerülhetnek. A Copper-Boots eredetileg réz- és cinktartalmú takarmánykiegészítő, amelyet többek között azért ajánlanak, hogy egészséges bőr és toll képződjön. Az üggyel kapcsolatos bűnügyi nyomozást még nem zárták le.

146.kép: Madártetű atka kórképe (Fotó: bloedluis.be)

Hogy el ne feledjem, egy ismert állattenyésztő barátom (KA) – igaz, hogy juhász – a saját kazánjában maradó akác és tölgy hamuját keveri a csirkék fürdőjébe – a nagyanyja receptje szerint – és nincs problémája a madártetű atkával. Előtte sok mindennel próbálkozott.

A fipronil tojásban és tésztafélékben való előfordulását szeptemberig a világ különböző országaiból 656 vizsgálat erősítette meg. A maximális maradékszintet (MRL) 1,2 mg/kg-nak találták, ami rendkívül magas érték. Az EU-ban és tojásban ma a kimutatási határértéket tartják csak elfogadhatónak, ami 0,005 mg/kg. 2001-ben, amikor a fipronil alkalmazása még engedélyezett volt, a javasolt MRL érték 0,02 mg/kg volt. A mai napig 129 fipronil-találatról számolhatunk be (93. ábra), azonban csak a 2017-es találatokban meghatározó a tojás eredetű szermaradék, amelyben természetesen az omlett és tésztafélék érintettsége is említhető. Mindemellett két baromfihúsminta (román és spanyol) is kifogás alá esett.

93.ábra: Fipronil-szermaradék a RASFF jelzései szerint

Mi az, amit a fipronil hatóanyagról tudni kell? A fipronil fenilpirazol-típusú rovarölő hatóanyag, és ebben a tekintetben egyedülálló, ugyanis a vegyületcsoportból nem ismert más, termékké kifejlesztett molekula. A gyakorlatban a kilencvenes évek elején jelent meg, vagyis viszonylag új idegméreg, amely a gamma-amino-vajsav (GABA) ingerületátvivő-rendszer gátlásán keresztül a rovarok központi idegrendszerét támadja. Fontos tulajdonsága, hogy a glutamátreceptorokat is képes blokkolni, s ez hozzájárul a gerincesek irányában mutatott szelektivitáshoz, hiszen ilyen típusú ioncsatornák itt nem fordulnak elő. Gerincesekben tehát kevésbé mérgező, mint a rovarokban, de egyik szulfonilszármazéka zsírszövetben bioakkumulációra hajlamos, vagyis feldúsulhat. A talajra jutva viszonylag gyorsan bomlik (max. 22 nap), de a lepermetezett növényekből 3-7 hónapig is kimutatható. Baromfiak zsírszövetében a fogyasztás után 8 hónappal is megtalálható, vagyis perzisztens tulajdonságú.

A fipronil-szermaradékok eredetét tekintve Olaszország magasan kiemelkedő, hiszen onnan származott a legtöbb szermaradékos tojás. E tekintetben Lengyelország, Málta, Románia és Németország a további sorrend (94. ábra). A növényi eredetű élelmiszereket tekintve a tea (főként zöld tea – Kína, Hong Kong és Marokkó), zöldségfélék (főként chili) és fűszernövények (elsősorban koriander) említhetők.

94.ábra: Fipronil-szermaradékos élelmiszerek eredete a RASFF jelzései szerint (zöld – növényi eredetű termékek, sárga – baromfi-eredetű termékek)

A további fontos kérdés, hogy vajon mely élelmiszercsoportokat érintett a fipronil-szermaradék, és azt a kockázatértékelés miként értékelte. Tojásra a talált minimális mennyiségeket többségükben veszélytelennek minősítették. Nyolcvan mintából csak négy esetben (olasz és román minták) találtak veszélyes fipronil-mennyiséget. Mindez nem megnyugtató annak, aki ilyen tételekből vásárolt. Nem erről szól azonban a RASFF figyelmeztetése, hanem az EU élelmiszer-biztonsági törvényeinek betartásáról vagy ignorálásáról. Ez esetben az utóbbival kell szembenéznünk.

Egy ideje nem kis meglepetéssel olvasom a Honvédkórház sürgősségi osztálya vezetőjének növényvédőszer-maradékokra vonatkozó, az európai mezőgazdasági szabályozást figyelmen kívül hagyó toxikológiai magánvéleményeit. Ezt olvashatom, például: „… a fipronillal szennyezett tojások esetleges elfogyasztása csak egészen extrém mennyiség (napi 100 tojás három hónapon át történő megevése) esetén lenne kimutatható az emberi szervezetben, amire ugye nincs reális esély.” Konkrét számításaik szerint nagyságrendekkel alacsonyabb értékeket közöltek a német és francia szakemberek, s én inkább nekik hiszek. Viszont nem is ez a valóságos kérdés és a helyénvaló válasz. Az Európai Unióban növényvédőszer-hatóanyagokra vonatkozó szigorú engedélyezés és nyomon követési rendszer (RASFF) működik. A fipronil mezőgazdasági felhasználását tekintve nincs az ún. pozitív listán, vagyis felhasználása tilalmazott. Ilyen esetben a kimutatása (0,005 mg/kg) az élelmiszerláncból való azonnali kizárását jelenti. Nincs helye az ezzel kapcsolatos toxikológiai mosdatásnak, akkor sem, ha Magyarországra elsősorban lengyel és német tojás került be, amelynek szennyezettsége alacsonyabb értékeket ért el. A kockázatelemzést nyugodtan a RASFF rendszerére lehet hagyni, és intézkedéseit is illik tiszteletben tartani. Marihuána és egyebek esetében sem halnak meg egykönnyen az általam tisztelt addiktológus úr páciensei (sőt vannak helyek, ahol a „füvet” gyógyszerként írják fel), de bizonyosan értően magyarázná el, hogy mi velük errefelé a baj.

Növényvédő szerek esetében nemcsak az emberen való hatásról van szó, ami az orvosokat foglalkoztatja, hanem állatokról is, sőt tágabban vett környezetünkről. A fipronil élelmiszerekben való megjelenése azt jelenti, hogy dacára annak, hogy környezeti okokból nemkívánatos, azért mezőgazdasági használata mégis megtörtént. A fipronil növénytermesztésből való kivonása ugyanis elsősorban a megporzó méhalkatúak miatt vált szükségessé.

95.ábra: A fipronil-szermaradékok fontosabb forrásai és kockázati megítélésük a RASFF szerint

A fipronil-szermaradékok élelmiszerekben talált kockázati veszélyessége nem különösképpen magas. A tea, zöldség- és fűszernövények kategóriákban az arányokat nagyban rontja, hogy többszörösen szermaradékos mintákban találták, több más hatóanyaggal együtt. Ez utóbbi már komolyan elgondolkodtató, ugyanis az eltérő szermaradékok egymásra hatásáról szinte semmit sem tudunk, vagyis a pillanatnyi tudásunk valójában az önállóan előforduló hatóanyagok toxikológiai bírálatán alapul, ami bizonyosan nem védhető, erős tudományos álláspont.

A fipronil nincs az európai unió pozitív listáján, keressük hát meg azt az okot, hogy miért is nincs ott. A BASF által kifejlesztett hatóanyag 1997-ben jelent meg hazánk növényvédelmében és 2013-ig lehetett használni. A használat feltételeit az Európai Unióban 2008-ban jelentősen szigorították. Méhek, madarak és édesvízi gerinctelenek számára igen mérgező hatóanyag. Egyre több méhészeti felszólalás követte a kezeléseket (a kaptárelnéptelenedési szindrómával is kapcsolatba hozták), ami lassan a mezőgazdasági használat betiltását eredményezte. Nemcsak növények kezelésére nem tartották hamarosan alkalmasnak, de bioakkumulációs képessége miatt olyan haszonállatok kezelésére sem, amelyek termékeit az emberek fogyasztják. A fipronil a májban indukálja a citokróm P-450 izoenzimeket, amelyek a méregtelenítés szempontjából kulcsfontosságúak, és magasabb koncentrációban emlősökön májkárosodást okoz. A fipronil befolyásolja egyéb xenobiotikumok és endogén hormonok (pl. pajzsmirigyhormonok) metabolizmusát is. Tessék elképzelni ezt a hatást a multi-szermaradékos élelmiszerek esetében. Krónikus kitettségnél, patkányokban ez esetleg pajzsmirigyrák kialakulásához vezethet. Ezt a hatást embernél nem sikerült bizonyítani, de vadon élő állataink szép számmal vannak. Ennek ellenére az US EPA elég korán ’C’ kategóriába helyezte, ami valószínű humán karcinogén besorolást jelent. Az ebbéli vita máig tart.

Sokkal egyértelműbb a fipronil méhekre gyakorolt erős toxicitása, ami a méhészek folyamatos tiltakozását váltotta ki. Az Európai Unió emiatt 2013-ban döntött arról, hogy kivonja a forgalomból. A fipronil és a neonikotinoidok méhveszélyessége között sok áthallást fedezhetünk fel. Míg az előzőben gyors döntésre jutott az Európai Unió, addig a neonikotinoidok ügyében pár hatóanyag esetében csávázási moratóriumot rendelt el az EU, de végleges döntés még nem született. Magyarország ez ügyben szükséghelyzeti engedélyekkel kerüli ki ezt a döntést, és éppen most kért – bagatell – 500 ezer hektár repcére efféle engedélyt, ami a méhészek szerintem jogos felháborodását váltotta ki.

147.kép: Mézelő méh (Fotó: Foodnavigator)

A fipronil történetében azonban most következik az újabb csavar. A veszélyesanyag-engedélyezés ugyanis nem egyetlen EU-adminisztráció kezében van. Ugyanarról a hatóanyagról döntenek úgy, mint növényvédelmi, egészségügyi (csótány, hangya, termesz – itt 2023-ig szól az engedély) és állatgyógyászati (tetvek, bolhák, atkák stb.) készítményről is. A növényvédelmi tiltás nem vonja maga után a továbbiakat, más felhasználási területeken önállóan döntenek, így a fipronil továbbra is engedélyezett állatgyógyászati felhasználásra parazitaellenes szerként. Ebből a felhasználásból kivették ugyan az élelmiszercélú háziállatainkat, de minden további nélkül alkalmazhatók házi kedvenceink esetében. Pár hete még tyúkok kezelését javasló, angol nyelvű hirdetést is találtam a neten (BHWT), de nyilvánvalóan az európai tojásbotránynak/jogi eljárásnak köszönhetően végre levették. Mikor paraziták ellen Frontline márkanevű csöppentőt (spot on) vagy aeroszolt (spray) vásárlunk nagy valószínűség szerint a fipronil hatóanyagot alkalmazunk, ami a fentiek ismeretében nekem érthetetlen. Mostanában is láttam ilyen hirdetést az egyik kereskedelmi tévécsatornán. Ugyancsak használható háztartásainkban hangyák (Bros) és csótányok (Goliath) ellen. Veszélyes a hatóanyag az emlősök egészségére vagy sem? Kívánatos-e a környezetünkben, és például a kamráink kezelésére? Ki fog erre választ adni kedves európai és hazai adminisztráció? Úgy tűnik a BASF lép majd a kérdésben, aki nem kívánja e hatóanyag használatát gazdasági okokból megújítani. Még szerencse.

148.kép: Csöppentős (spot on) kezelés (Fotó: PetMD)

A következő rész címe: Hatósági csim-bum cirkusz – Glyphosate raga (Fapados agrokemizálás N^o38)

Darvas Béla