(Géntechnologi^kaland N^o78)

Ukrajnában a GMO-k társadalmi megítélése összességében óvatos, sokszor elutasító. A közvélemény-kutatások és piaci tapasztalatok szerint a lakosság jelentős része tart a GM-növényekből készített élelmiszerektől. Konkrét, megnevezhető oka ugyan nincs ennek, de veszélyesnek tartja azokat, ami megnehezíti a technológia elfogadását. Az EU jellemzően engedi a beszállítást és feldolgozást és csak a vetést tiltja, ami környezeti okra (értsd spontán fajtahibridizáció) utal. A GMO-kérdés a médiában és a civil-szférában is élénk vita tárgya. Az eredeti minőség – akárhogyan is nézem – korunkban értékké és védelemre szorulóvá vált (1. kép). Már a 2000-es évek elején megjelentek olyan jelszavak, mint Ukrajna GMO-mentes terület, amit környezetvédő csoportok és biogazdálkodók (ők veszítenének a legtöbbet) egy része hangoztattak.

Növényi géntechnológiai kutatás

A GM-növények kutatása Ukrajnában több évtizedes múltra tekint vissza. Bár Ukrajnában eddig nem engedélyezett a GMO-növények kereskedelmi célú termesztése, a tudományos intézmények laboratóriumi körülmények között aktívan foglalkoznak növényi géntechnológiával. Az elmúlt évtizedekben több ukrán kutatóintézet dolgozott transzgenikus növények (GMO) előállításán burgonya, lucerna, borsó, cukorrépa, repce, búza és kukorica esetében. Jellemzően ukrán fajtákba vitték be a célgéneket, például gyomirtószer-szerrezisztenciát biztosító géneket, mindebből kereskedelmi fajta nem származott, hasonlóan, mint Magyarországon.

Az ukrán kutatók az agrár- és orvosi biotechnológia határterületein is úttörő eredményeket értek el. Külön figyelmet érdemel a molekuláris pharming, vagyis gyógyászati fehérjék növényekben történő előállítása. Az egyik vezető kutatóintézet csapata – Mykola Kucskuk vezetésével – nemrégiben hozott létre genetikailag módosított paradicsomnövényeket, amelyek emberi interferonfehérjét termelnek. Az eredmények ígéretesek: míg a kontrollcsoportban 17%-os volt a vírusfertőzés utáni elhalálozás, addig a GMO-paradicsomot fogyasztó egerek mindegyike túlélte a fertőzést. A Sejtbiológiai és Genetikai Mérnöki Intézet (Інститут клітинної біології та генетичної інженерії, ICBGE) – Kijevben működő akadémiai kutatóintézet, amely a növényi géntechnológia ottani központja. Az ICBGE nemzetközi elismertségét mutatja, hogy több korábbi kutatója sikeres géntechnológiai vállalatokat alapított külföldön; például az intézet szakemberei dolgozták ki a teljes méretű rekombináns antitestek növényi előállításának technológiáját, amelyet később a ZMapp kísérleti ebolaellenes gyógyszer gyártására is felhasználtak.

1.ábra: Ukrajna 2019-2023 közötti importjának GMO-szennyezettsége megatonnában (becslés átlagszennyezettséggel kalkulálva)

Növényi géntechnológiai gyakorlat

2007 óta a GMO-k termesztése Ukrajnában tiltott, ám az ellenőrzés gyenge, ami egyesek szerint kiterjedt illegális GMO-termesztéshez vezetett (a GMO-mentes címkét használják). 2018-ban GM-szója (glyphosate-tűrő) termesztését jegyezték fel Poltava, Hmelnickij, Kijev, Kirovograd, Zsitomir és Vinnytsya régiókban. A MON40-3-2 beszállítására takarmányozási célra Ukrajnának 2018-ig volt engedélye, amit nem hosszabbított meg. 2019-ben az USDA szerint az Ukrajnából külföldre indított szójabab 50-65%-a, a repce 10-12%-a és a kukorica körülbelül 1%-a genetikailag módosított volt (1. ábra). 2025-ben az Ukrán Gabonaszövetség friss becslése némileg eltérő arányokat adott meg: a szója 30%-át, a repce 35-40%-át és a kukorica 5%-át illegálisan GM-fajták teszik ki. Az ukrán parlament elfogadott egy új GMO-szabályozási törvényt (2026-tól hatályos), amely az uniós normákhoz igazodik, bevezeti a GMO-k kötelező regisztrációját és szigorúbb ellenőrzését. 2021-re Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőrévé lépett elő. A fő felvásárlók között két nagy csoport emelhető ki: Kína és az Európai Unió. Főbb EU-s célországok: Spanyolország, Hollandia és Olaszország. 2023 első felében a háború kiváltotta szárazföldi szállítások miatt Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia is a tranzit és a felhasználás célországai közé került, amit az országok gazdái kereskedelmi okok miatt sérelmeztek.

2021-ben az EU összesen 1,77 millió tonna ukrán repcemagot importált. Jelentős mennyiség jutott Németországba és Hollandiába közvetlenül, valamint Pakisztánba. Ukrajna hivatalosan soha nem engedélyezte a GM-repce vetését; ennek ellenére a Roundup Ready (glyphosate-tűrő) repce illegálisan megjelent a földeken.

2023 közepére több EU-tag (Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) egyoldalú tilalmat vezetett be ukrán gabonafélék behozatalára, részben a GMO-szennyezésre hivatkozva. Lengyel adatok szerint 2022 óta 16000%-kal nőtt a lengyelországi ukrán búzaimport (nincs forgalomban GM-búza) és 30000%-kal a kukoricaimport – ekkora mennyiségnél a normál ellenőrzés is nehéz. Nagy István kijelentette, hogy ha Ukrajna belépne az EU-ba a jelenlegi GMO-helyzetével (2. kép), „elárasztanák a silány minőségű és génmódosított termékek a piacot” (sic!). Egyezzünk meg abban, ha nyugat-európai országoknak (Belgiumnak, Franciaországnak, Hollandiának, Németországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak megfelelő minőségű az ukrán kukorica, olajrepce és szója, akkor nagy baj nem lehet vele. Hivatalosan szójadarát mi is veszünk az ukránoktól. Nézzük részletesebben, hogy mi a valóság a miniszter által megítélt GMO-helyzet körül.

2.kép: Ráolvasás [(db) → ChatGPT4o]

1.táblázat: Ukrajna importjában talált GMO-szennyezés

Kukorica. Ukrajnában a kukoricában mért GMO-szennyezése 1-5%. Ez elég tipikus szám arra vonatkoztatva, hogy ez nem GM-vetőmag-eredetű, hanem szennyezett vetőmag következménye egy szélbeporzású növény esetében. Meglepő módon egy korszerűtlen fajta a Bt176 (= SYN-EV176-9) szennyezéséről van szó (1. táblázat), amelyet nem termesztenek már, mert a pollenjében igen maga a Cry-toxin koncentrációja. A MON810 kiszorította a termesztésből. A Bt176 (Maximizer) Ukrajnában való megjelenésének lehetséges útjai: (i) illegális vetőmagimport – Ukrajna és Moldova több hatósági jelentése (pl. USDA, ISAAA) szerint Bt-kukorica vetőmagokat illegálisan importáltak, főként a 2000-es évek elején. A vetőmag gyakran Romániából származott, ahol a GM-kukorica vetése bizonyos ideig engedélyezett volt; (ii) keveredés a hagyományos vetőmaggal – a Syngenta Bt176-os fajtáját az 1990-es évek végétől termesztették több országban, pl. Spanyolországban, és előfordulhatott, hogy a GM-vonal összekeveredett hagyományos vetőmagtételekkel. Így Ukrajnába akaratlanul is kerülhettek a Bt176 fajtacsoport vetőmagjai; (iii) kísérleti parcellákról való szökés – A Syngenta kísérleti parcellákon is tesztelt GM-fajtákat Ukrajnában, például Bt176-ot vagy Bt11-et, gyakran engedéllyel vagy félhivatalosan. Ezekről a tesztparcellákból kiszabadulhatott a szélbeporzású GM-kukorica; (iv) gazdák illegális vetőmag-használata – A 2000-es években egyes ukrán gazdák maguk szerezték be a GM-vetőmagokat, mivel ezek magasabb hozamot és kevesebb rovarölő szer használatot ígértek. Ma még Kínában van engedélyezve, és a fajtatulajdonost (Syngenta) éppen a ChemChina vásárolta fel. Ukrajna viszont nem vesz kukoricát, hanem elad. Kínának is.

Olajrepce. Az olajrepce rovarmegporzású (3. kép), főként méh-félék segítik a pollenjének terjedését. Mézelő növény. Közülük a DuPont fajtájának (Optimum Gly Canola) semmilyen engedélye nincs az Európai Unióban. Ukrajnába kerülésének tehát jogszerű eredete nincs.

Szója. A GM-szója dara és pép formájában érkezik az Európai Unió tagországaiba és takarmányozási célra használják, jelölési kötelezettség mellett. A szója önbeporzó, így jelentős előfordulása nem lehet véletlen, csak akaratlagos. Ukrajnába tehát az ott dolgozó nagyvállalkozók szállítanak be MON40-3-2 (= GTS 40-3-2) GM-szójavetőmagot. 2022 óta ennek nincs semmilyen EU-engedélye.

A fenti kép szerint Ukrajnában meglehetősen korszerűtlen GM-fajták szennyezettségét mutatták ki, amely hivatalos úton nem kerülhetett be. Szója és olajrepce esetében valószínű a betartatlan törvények miatt becsempészett GM-vetőmag. Ezek többségének termesztése csak glyphosate totális gyomirtó használata mellett optimális. Állami akarat esetén a glyphosate-vásárlás miatt a termesztő könnyen megtalálható lenne. A glyphosate gyomirtó fele az Európai Unióból érkezik (a Csányi-család által birtokolt Agro-Chemie Kft. is beszállító lehet), míg 35%-a Kínából érkezik. A táblázatban említett másik totális gyomirtó a glufosinate európai engedélyét 2018-ban nem hosszabbították meg, vagyis nem használható.

3.kép: Repcevirág és a méh (Fotó: Varga György/MTI)

Mi lehet Magyarország problémája

A GM-szójával elvileg semmi, hiszen ilyet Dél-Amerikától vásárlunk és önként szállítunk be, majd jelölés terhe mellett takarmányozásra használjuk. Glyphosate-tűrő szója esetében glyphosate-szermaradék előfordulhat, de Magyarország az Európai Unió azon tagországai közé tartozik, ahol Nagy István miniszter a glyphosate használati engedélyének meghosszabbítása mellett döntött (3. kép), és figyelmen kívül hagyta az IARC azon gyanúját, hogy a hatóanyag a nyirokrák kialakulásában szerepet játszhat. A szója ráadásul önbeporzó, így a fajtaszennyezés esélye itt közel nulla, legfőképpen, ha ezt dara formájában (közel 500 ezer tonnát) vesszük Brazíliától, Argentínától, és keveset az Egyesült Államoktól. Magyarország szójaüzletei nem jogosítják fel morálisan az ország mezőgazdaságának vezetőit, hogy panasszal éljenek Ukrajna termelésével szemben, ami jelenleg még annak belügye.

Magyarország korábban nem szorult kukoricabehozatalra, sőt jelentős tételeket exportált. Az utóbbi évek súlyos aszályai azonban a kukorica termesztését kritikus helyzetbe hozták, és 2022-től 140-200 milliárd forint értékben vásárlunk kukoricát, amelynek fele Ukrajnából származik. Mi akkor valójában a magyar mezőgazdaság vezetőinek (Jakab István és Nagy István) a baja? Ha nem termelik meg a hazai gazdák idehaza a kukoricát, mert az agrárpolitikusok nem teremtették meg az öntözés feltételeit, ami az aszályhelyzetet enyhítené, akkor vásárolni kell kukoricát. Ez esetben Ukrajna kapóra jön, s nem ócsárolni kell a cuccot, ami kell nekünk és abszurd traktoros ámokfutást rendezni Záhony felé koporsós beszéddel a végén!

2023 szeptemberétől Magyarország a 130/2023. (IV. 18.) kormányrendelet alapján betiltotta Ukrajnából származó repce- és napraforgómag illetve -étolaj importját is, beleértve a belföldi forgalomba hozatalt. Az indoklás szerint kukorica, búza, repcemag olcsón elárasztanák (a fogyasztó persze ennek kifejezetten örülne) a magyar piacot, ami komoly versenyhátrányt okozna a magyar gazdáknak. Az árenyhülés ellen kereskedelmi tiltó intézkedést hozott az Orbán-kormány a hazai földesúri érdekek (gabona- és olajlobbi) védelmében. A fogyasztók választásának terelésére (az ukrajnai élelmiszerek egészségtelenek – mondják agrárlobbistáink –, de tény nincs egy szál sem) használták a riogatás eszközét. A tiltás természetesen nem vonatkozott a tranzitszállításokra, így Ukrajnából érkező repcemag – ha nem bontják fel Magyarországon – tovább haladhatott más, hozzánk hasonlóan ok nélkül nem fintorgó EU-tagországok felé. Legyen az ottani fogyasztóknak olcsóbb az olaj és a kenyér!

A RASFF adatbázisa a GMO-ról

Az Európai Unió Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyors-riasztási Rendszerében (RASFF) 39 találatot látok ebben a kategóriában, amiből húsz kapcsolódik Kínához (amivel nekünk – csodák csodája – nincs semmi problémánk), hiszen az Európai Unióban számos genetikai esemény szállítható be, feldolgozható és jelölés terhe mellett forgalomba hozható. Ennyit talán a magyarországi álságos GMO-mentességről.

Lengyelország 2021-ben két, 2024-ben egy ukrán szójaszállítmányt kifogásolt, amely eredetileg GMO-mentes jelzést kapott. A 2024-ben a szállítmány közel fele volt módosított. A tétel potenciális kockázati minősítést kapott, vagyis nem veszélyeset. Az EU besorolás is mutatja az Alaptörvényünk állításának tarthatatlanságát, amit abban a tévhitben tartja a magyar fogyasztókat, hogy az egészségükre nézve veszélyesek ezek a termékek. Egyik hazai vizsgálat sem bizonyította ezt a feltételezést Cry-toxin esetében, vagyis Pusztai Árpád korai, elővigyázatosságra intő felhívását alátámasztani eddig senki sem tudta. Mi sem! Környezeti veszélyek természetesen vannak – pl. glyphosate-szermaradék (a miniszter stábja ezt nem tekinti veszélyesnek), ami állományszárításkor is tetemes lehet –, de a fajtahibrid-képződés a legkomolyabb ellenérv, vagyis a magyar fajták eredetiségének védelme, ami idegenbeporzóknál veszélyeztetett.

4.kép: A nagy dilemma [(db) → ChatGPT4o]

Mondhatja-e miniszter, hogy Ukrajnát silány minőségű, génmódosított termékek jellemzik? A nevetségessé válás elfogadása nélkül aligha. Ha ugyanis megvakargatjuk a szermaradék- és GMO-találatok területén a termékeket, akkor nem találunk alátámasztó érveket. A mezőgazdasági ügyek vezetői (Cseh Tibor, Jakab István és Nagy István) egyszerűen kamuznak, akár az Ifonyt, valódi bőrdzsekit, cici-cigit, eredeti whiskyt kínáló Király utcai alkalmi árusok, akik most inkább itt vannak, mint Tusványoson, mert ott mást jelent, hogy elmegy a vonat… Már csak ez az egy maradt… Okosban megszámítom neked báttya…

Darvas Béla