(Fapados agrokemizálás N^o61)

A nevében az Orbán-kormányok alatt folyamatosan változó mezőgazdasági tárca (Vidékfejlesztési Minisztérium → Földművelésügyi Minisztérium → Agrárminisztérium) folyamatosan küzd a Növényvédelmi Bizottságának abszurd szerkezetével, amely mára a növényvédőszer-gyártók, -kereskedők és a növényvédőszer-felhasználó érdekképviseletek irányítása alá került. Ez volt az, amit a hazai növényvédelmi irányítás megszervezésekor a legendás Nagy Bálint (címkép) mindenképpen elkerülni igyekezett. Ez esetben ugyanis a növényvédelem az olcsó csecsebecsékkel gazdagított fogadások hatása alá kerül, amit az ambiciózus szerképviseleti (NISz → MAVEV-NISz → HUCPA) ügynökhálózat szórt szét a növényvédő szakmérnökök (alias ’növényorvosok’) között. Céges szatyrok, tollak, porfogó üveg csecsebecsék, whiskey (blended), elnyűhetetlen kabátok, ami a céges kocsi csomagtartójában sorakozott a szakmai barátkozáshoz. Komoly vezetőknek meghívás is akadt – igen – gyárlátogatásra vagy szafarira.

14.ábra: A hazai növényvédelmi közélet utolsó ötven évének vázlata

A mezőgazdasági tárcánál lévő hatóságnál épült ki a növényvédelem irányítása. Abban az időben voltak olyan országok (pl. Bulgária), ahol az egészségügy felügyelete mellett, hiszen a növényvédő szerek a toxikológiai tulajdonságaik miatt minősülnek veszélyes anyagoknak és ebből a gyógyszerészek képzettsége sokkal jobb, mint az agrármérnököké. Nagy Bálint mellett Nechay Olivér gyógyszerész volt, aki biztosította az akkori állami vezetőket, hogy ez a veszélyes technológia szigorú felügyelet alá kerül. Az akkori munka- és élelmiszer-egészségügyi intézetek (már megszűntek) biztosították ehhez a toxikológiai felügyeletet. Nechay Olivér halála után ez a biztosíték egyre fogyott; az egészségügyben egyre kevesebben foglalkoztak növényvédő szerek munka- és élelmiszer-biztonsági problémáival. Jellemző, hogy a 2024-es zöld könyvben (Ocskó Z. szerk. Növényvédő szerek, 2024 – lektorálta Eke István) még mindig az a toxikológiai összefoglaló található, amit †Molnár Jenő és a már nyugdíjas Erdős Gyula szerkesztettek, ami lényegét illetően megegyezik az 1971-ben †Bordás Sándor által írt fejezettel (in Haragitai F. szerk.: Engedélyezett növényvédő szerek, 1971 – lektorálta Nechay Olivér). Nyilvánvaló, hogy a közel 50 év alatt lényegét illetően lecserélődött szerválaszték használatához új toxikológiai fejezeteket kellett volna írni, de ez – számomra döbbenetes módon – úgy tűnik, senkit sem érdekelt. A növényvédő szerek használata/felügyelete jobbára elszabadult. Az egészségügy eleresztette, s – elképesztő módon – 2024-ben legfeljebb az akut hatásokat illetően tud összeszedni adatokat (1. melléklet). Ez a már felszámolt Kémiai Biztonsági Intézetben sem volt másként. Pedig a hatóanyagokra vonatkozó krónikus toxicitási adatok még magyarul is elérhetők.

1.melléklet: A növényvédő szerek toxikológiájának egészségügy követése 2024-ben   Az NNGyK [Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ] részéről Czékus Miklós [Kémiai Biztonsági Kockázatértékelési Osztály] elmondta, hogy az előzetesen megküldött indikátorlistára vonatkozó táblázat 6. sorában feltüntetett adat kiutal az NNGyK honlapjára, ahol nem az aktuális adatok szerepelnek. Az aktuális 2023-as adatok hamarosan fel fognak kerülni az oldalra, valamint azt is hozzátette, hogy át is strukturálják a honlapot. Kiemelte, hogy a szolgáltatott adatok csak az akut mérgezési esetekre vonatkoznak, egyik sem krónikus mérgezési adat (az NNGyK-ban nincs ilyen jellegű adatgyűjtés [!]). Elmondta, hogy korábban ezeket az adatokat kérés esetén az AM és a Nébih rendelkezésére bocsájtották. A Bizottság elnöke kérte Czékus Miklóst, hogy az NNGyK lehetőség szerint külön kérés nélkül küldjön rendszeresen friss akut mérgezési adatokat az AM és a Nébih számára. Czékus Miklós továbbítani fogja a kérést az illetékes osztályvezető részére.

Az 14. ábra foglalja össze a hazai irányító és véleményformáló szervezeteket. Ebben a legelképesztőbb az, ami az ábrán nem jelenik meg: a növényvédőszer-engedélyezés és nemzeti felügyelet területén nincs számottevő egészségügyi szakmai felügyelet. Nem is véletlen, hogy az agráregyetemek szakmérnökképzésében ezek a nagyon fontos egészségügyi tárgyak formalizálódtak. A környezetvédelem a rendszerváltáskor tárcát kapott és lassan elkezdett a növényvédelem területére is figyelmet fordítani (pl. Mihály Botond, aki ma a BASF ügynöke). 2010-ben a 2. Orbán-kormány megszüntette ennek a tárcának az önálló jellegét és a vidékfejlesztés alá vonta, amihez semmi köze. Ezt követően Fazekas Sándor és Nagy István minisztersége alatt vált indoklás nélkül teljesen formálissá. Ez az irányítás nélküliség egyetlen EU tagországra sem jellemző. Nem is véletlen a területen az anomáliák nagy száma (pl. akkumulátor-gyártás környezet-egészségügyi anomáliái, szükséghelyzeti engedélyezés). Mára a hazai növényvédelem informális irányítását a nemzetközi cégek vették át (24. kép). Meghatározó nyomást gyakorolnak minden állami szervre. Jól mutatja ezt, hogy az agrártárca felsőszintű vezetőit leváltásukkor sorban vették át munkatársnak, és azok náluk használták a továbbiakban a kialakított kapcsolati tőkéjüket. Mindezt a kormányzati vezetés sehogyan sem volt képes ellensúlyozni, s végül a dokumentációvizsgálat köre is részben vállalkozások kezébe került (pl. Nevex Institute Kft. 10 fő, árbevétel: 62,86 millió Ft/2023; Pannon Analitika Kft. 7 fő, árbevétel: 78,01 millió Ft/2023). A Nevex Institute Kft. szakmai vezetője Sebestyén István (Toxi-Coop Zrt., EFSA), míg a Pannon Analitika Kft-é Griff Tamás, aki Jordán Lászlóval távozott a Nébihtől, s vele az ott dolgozó engedélyezési szakemberek (Erdélyi Mónika, Gáspár László, Krutilla Csilla, Nagy Géza, Papp-Bozsik Júlia, Radics Fanni). Jordán úr már nem a Pannon Analitika érdekeltségébe tartozik. Mindez egybeesett Tőkés Gábor (2021) és Bognár Lajos (2022) különlegesen gyors távozásával, amely Nobilis Márton államtitkár működésének (2024-ben ő is gyorsan távozott) időszakára esett.

24.kép: A gyártók és kereskedők szövetségének vezetősége 2017: Christoph Hofmann (BASF), Tora Péter (Bayer Agro Sciences), Wirth László (Sumi Agro), Kovács Gyula elnök (FMC Agro), Matthew Pickard (Syngenta) és Szalkai Gábor ügyvezető igazgató (HUCPA)

Növényvédelmi Bizottság (2009-2019, 2024-)

A 2008-ban kormányrendelettel létrehozott (2. melléklet), azóta többször módosított (ugyanazon delegálók nevei változtak csak a jogutód szerint) bizottság 2009-ben kezdte meg a működését (15. ábra), de ha szakmai eredményt kellene felmutatnia, bizonyára egyet sem tudna. 2009-2019 között működgetett ez a békétlen bizottság, majd Nagy István alatt négy évig (két választási ciklusra leállt 2020-2023), okát máig nem lehet tudni. A leállást megelőzte, hogy a Greenpeace kifogásolta (Simon Gergely volt a kinevezett és gyakran megjelent vele Tömöri Balázs is, aki ma polgármester) azt, hogy szakértője kifejezett ellenszenvvel találkozik a bizottságban és felvetéseit megokolás nélkül elutasítják, ezért egyet nem értés miatt kilép belőle (3. melléklet). Nagy István próbált más civilszervezetet találni (nálam is hever egy ilyen üzenete), de ezek szerint nem tudott. A megkörnyékezettek elutasították. Nem véletlenül; ezek a szervezetek szolidárisak egymáshoz, és értékrendjük nem tér el.

2.melléklet: 220/2008. (VIII. 30.) kormányrendelet az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményei kiadásának rendjéről   12. § (1) A Kormány a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény gondozásával kapcsolatos munka szakmai irányítását végző szervként a Növényvédelmi Bizottságot jelöli ki.   (2)^* A Növényvédelmi Bizottság 21 tagból áll, akik közül a Gabonatermesztők Országos Szövetsége 1 főt, a Greenpeace Magyarország Egyesület 1 főt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1 főt, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2 főt, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Kutató Intézete 1 főt, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület 1 főt, a Növényvédő Szer Kereskedők Szakmai Egyesülete 1 főt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1 főt javasolhat, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 5 főt, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter 2 főt, a környezetvédelemért felelős miniszter 1 főt, a természetvédelemért felelős miniszter 1 főt, az egészségügyért felelős miniszter 1 főt jelöl. A tagokat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter nevezi ki. A Növényvédelmi Bizottság tagja az országos növényegészségügyi főtisztviselő, valamint az országos növény- és talajvédelmi főfelügyelő.   (3)^* A Növényvédelmi Bizottság elnöke az országos növényegészségügyi főtisztviselő, titkárát az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter nevezi ki a tagok közül.   (4)^* A Növényvédelmi Bizottság működési szabályzatát maga határozza meg, és azt az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter hagyja jóvá.   (5) A Növényvédelmi Bizottság feladatainak ellátásához – beleértve az adminisztratív teendőket is – szakértőt vehet igénybe.   (6)^* A Növényvédelmi Bizottság működéséhez és titkársági feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a Növényvédelmi Bizottság által jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja. [^*-val jelölt módosítások: 98/2014, 345/2019, 120/2021 kormányrendeletek]

15.ábra: A mezőgazdasági tárca Növényvédelmi Bizottságának alakulása 2009-től

A többször módosított kormányhatározatban megadott – ma már jogutód – delegáló szervek zűrzavaros képet mutatnak. Miért éppen a GOSz delegál a termelői szervezetek közül, miközben a gyümölcs- és zöldségágazat növényvédelme erőteljesebb? Miért a Greenpeace delegál a civilszervezetek közül, miközben a PAN (Pesticide Action Network) sokkal inkább felkészült ezen a területen? Miért a MATE (a NAIK jogutódja) delegál az agráregyetemek közül? Miért a Nébih delegál 5 főt, miközben az engedélyezés dokumentációvizsgálatát vállalkozásoknak szervezte ki? Miért delegál 5 főt a mezőgazdasági tárca, ha a tanács neki szól? Miféle öntanácsadás ez, hiszen a Nébih is alárendelt szerv? Miért nem képviseli kellő súly az egészségügyet, valamint a természet- és környezetvédelmet?

A miniszter 2024-ben megismételte a Greenpeace felkérését, de a civilszervezet ismételten, a már korábban leírt feltételeire mutatott, amit nem teljesített máig a miniszter adminisztrációja. Nagy Istvánt a kormánytól senki sem kérte számon a munka nélkül eltelt négy évért. Eközben azért ott volt a glyphosate meghosszabbításának súlyos ügye, ami így elkerülte a társadalmi kontrollt. Ekkor következett be az akkreditált szerengedélyezés vállalkozásba kerülése, a Nevex Kft. és a Pannon Analitika Kft. munkába állása. A rendkívül homályos hátterű elbocsátások a Nébih-nél. Valahogy szükségtelenné vált a Nébih-nél Tőkés Gábor majd Jordán László (és tűnt el Bognár Lajos), akik egy pocokirtó szer (az EU-ban engedéllyel nem rendelkező véralvadásgátló) hazai gyártója és menedzsere ügyében képviselték a két eltérő felet, ami hatóságoknak nem sajátja.

3.melléklet: A Greenpeace indoka a Növényvédelmi Bizottságból való kilépésre   „Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a Bizottságban hozott döntésekkel”

2024-ben indult újra a Növényvédelmi Bizottság. Eddig évi három ülést kellett volna minimálisan teljesíteni, de volt év amikor össze sem ült (pl. 2017). Most két ülés is elég, de érzékelhetőleg ez a kritikát nehezen tűrő operettbizottság nem találja a témáit és a helyét a hazai növényvédelmi irányításban. Befogadni képtelen a környezetanalitika, ökotoxikológia és környezet-egészségügy felől érkező érveléseket, vagyis sokoldalú társadalmi megvitatásra alkalmatlan összetételű ez a most is önmagának tanácsot adó bizottság. A jelenlegi feltételek mellett szerintem okafogyott is a működtetése, hiszen az egészségügy képviselete is olyan csekély, hogy az érintett tárca jobbára nem is él vele. Ugyanez mondható el a KFI-szférára, hiszen a nemzetközi tudomány megállapításai ezt a Növényvédelmi Bizottságot meg sem érintik, abban csak köztisztviselői fontoskodás tanúi lehetünk. Ez a bizottság különféle érdekek és nem szaktudás alapján működő szervezett, ami a legsúlyosabb kritikám. Az Agrárminisztériumon belül ma már formális a természet- és környezetvédelem ügye, vagyis a termelési folyamatoknak alárendelten súlytalan. Nyilvánvaló, hogy mindezt helyettesíteni egyetlen civilszervezet (értsd Greenpeace) képtelen. A bizottság működésében számos tag sértő megszólalását a levezető elnök nem kezelte kiegyensúlyozottan. Szalkai Gábor, aki hosszú időn keresztül vezette a Növényvédelmi Bizottságot, 2016-ban a nemzetközi növényvédőszer-gyártók (HUCPA – az ECPA, European Crop Protection Association tagja, amit Növényvédelmi Szövetségnek fordítanak) ügyvezető igazgatója lett, majd 2020-ban a Bayerhez igazolt át. Ekkor a helyére korábbi helyettese Görög Róbert került (25. kép), aki addigra a Nemzeti Agrárkamara (elnök: Győrffy Balázs, mára rendőrségi ügye miatt lemondott) növényvédelmi szakértője volt. Így működnek nálunk a forgóajtók és válnak legjobb öribarikká a multik. A 2025-ös növényvédelmi mérnök-továbbképzésen a már munkahely-függetlennek látszó Tőkés (Kökény Attila glifódoktor mellett a glyphosate hazai fanja) és Szalkai (a Bayer embere) is megjelentek. A Nébih által cserben hagyott Tőkés, akit egyáltalán nem ismerek (eredeti szakmai munkássága nincs, így nem is csoda) képet is vetített rólam, ami szerint a glyphosate–ot ellenző társadalmi szegmens egyik harcosa lennék, gondolom vele szemben, aki – már bocsánat, de a tudomány területén – kicsoda is ebben a relációban? Miért hallgatja el vajon Székács András nevét, aki ma nemzetközi ismertségű ezen a területen?

25.kép: Agrárszektor konferencia (2021) – Görög Róbert (HUCPA), Bakos István (Bonafarm), Jordán László (Nébih), József Csilla (Syngenta) és Szalkai Gábor (Bayer) (forrás)

Előzmények: A szántóföldtől az asszisztált reprodukcióig – N^o1, N^o2, N^o3, N^o4, N^o5

(folytatása következik)

Darvas Béla