(K+F+I pillanatképek N^o52)

Az előzmények: N^o1 Pálinkás Józseffel a jelen változásairól; N^o2 Pálinkás Józseffel a változatlanságról

A választási előzmények után ebben a részben a közeljövő felé indulunk el. Próbáljuk áttekinteni, mi hiányzik a mai politikai szerkezetből, és 2026-ig lehet-e ezen változtatni. Most kell elkezdeni azoknak, akik tenni akarnak, mert egyébként tovább suhanunk azon a lejtőn, ami az egypártrendszer felé vezet és a demokrácia teljes felszámolása a végeredménye. Éppen mostanában hallottam a Pesti Tv hírigazgatójától, hogy ezt az ellenzéket nekik (Pontosan kinek is?) kell eltakarítani az útból. Nem fékét vesztett ez a nem éppen makulátlan kormányt fényező médiaszerűségtől? Amely gyakorló lobbicsatorna e funkciójával nincs is egyedül, vagyis valójában a kurrens sajtómunkáskórus szerény nézettségű tagja. Az országos politikában nem a ringben győztes túlbuzgó agitproposának kell a lélegeztető gépről – túlteljesítve a penzumot – lekapcsolni az ellenfelet. Ez így, lássuk be, hősies tettnek nem nevezhető. Demokráciákban mindig van ellenzék, amelyet csak diktatúrákban végeznek ki azért, mert ugyanazokból a tényekből más következtetéseket von le. Az ellentétes állításokon nem csodálkozni vagy megbotránkozni kell, hanem az eltérő nézőpontokat hasznosítani. A sarokba szorított promenádmisungnak az egyetlen lehetősége a támadás. Nem ez a jó megoldás az éppen kivert ebbel való ismerkedéshez, persze ha nem képzeljük magunkat gyepmesternek. Az okosabb nem engedni szokott? – hogy dakotául is elmondjam a csak úgy értőknek.

Az Európai Unió a választás követően elindította Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárásokat (XI. melléklet). Hozzá kell tennem, hogy tucatnyi más ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Portugália, Spanyolország stb.) ellen is folyamatban vannak ilyen eljárások, vagyis nem kizárólag Magyarország ellen irányul, mint ahogyan a szabadságharcos kormánysajtó ezt felháborodottan tálalja.

XI. melléklet. Kötelezettségszegési eljárások      Magyarországra vonatkozó döntések A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság (86. kép) a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:     (a) Közbeszerzések: a Bizottság felszólítja Magyarországot és Olaszországot, hogy tartsák be a közbeszerzési irányelveket. A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy további lépéseket tesz a Magyarországgal és Olaszországgal szemben a közbeszerzési irányelvek helyes átültetésének biztosítása érdekében folytatott kötelezettségszegési eljárásokban. Magyarország esetében a Bizottság szerint a jogszabályok lehetővé teszik a kivételek szélesebb körű alkalmazását biztonsági okokból, illetőleg az adókedvezmények révén támogatott szerződések tekintetében. Ezek a kivételek ahhoz vezetnek, hogy a szerződések szélesebb körét kizárják az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti kötelezettségek alól. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a magyar bányászati törvény módosításai, amelyek lehetővé teszik a bányászati koncessziók átlátható pályázati eljárás nélküli odaítélését, ellentétesek az átláthatóság elvével, és ezért nincsenek összhangban a koncessziós irányelv szerinti kötelezettségekkel.     (b) Építőanyagok: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget az áruk szabad mozgására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályoknak A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a magyar hatóságok által bevezetett előzetes értesítési rendszerrel kapcsolatban, amely megakadályozhatja az építőanyagok exportját. A Bizottság továbbá úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és felszólítja az uniós jognak való megfelelésre az építőipari ágazatot érintő nemzeti szabályok tekintetében. Magyarország olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek az építőiparban bizonyos nyersanyagok árait rögzítik, és olyan szabályokat vezetett be, amelyek előírják a gazdasági szereplők számára, hogy bizonyos termelési szinteket teljesítsenek akkor is, ha az gazdaságilag nem fenntartható.     (c) Közúti közlekedés: a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy ültesse át a tiszta üzemű gépjárművekre megállapított célértékekre vonatkozó szabályokat.     (d) Nyílt hozzáférésű adatok: a Bizottság felszólítja más tagállamok mellett Magyarországot, hogy léptessen hatályba a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó uniós szabályokat.

86.kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (forrás)

Az Európai Unió végrehajtó testülete tehát most megkezdte az eljárást Magyarországgal szemben. Lehet nem szeretni, de ez nem ilyen kategória, hanem működő jogszabályok alapján történő megfeleltetés. Ha beléptünk a klubba (XII. melléklet), akkor annak nevét akár meg is jegyezhetjük, így kurucosan brüsszelezni sem kellene, hanem felnőtt módon meghallgatni, feldolgozni, megérteni, és egy EU-tagállamhoz méltóan válaszolni. Természetesen nem fog ez menni, ha korrupciós és jogsértő ügyekben mellébeszéléssel próbálkozunk, mint a diplomáciában nem éppen a legélesebb késnek látszó, alkalmi jachtozásra hajlamos külügyminiszterünk.

Ursula von der Leyen bejelentette a fegyelmi eljárás kezdetét. Hazánk esetében a sajtó szerint a korrupció jelent problémát, így a 7-es cikk szerint indul eljárás az országgal szemben. Folyamatosan tárgyaltunk az uniós helyreállítási alapról, itt a korrupcióellenes fellépés a legfontosabb jelentette ki az elnök. Az esetünk az első abban, hogy az Európai Bizottság megakadályozza a közös kiadásokkal való visszaélést. Erről 2020 végén mind a 27 EU-vezető megállapodott.

XII. melléklet. Szijjártó Péter vs. Stephen Sackur a Klubról (2021. július 22.)     A magyar kormány folyamatos támadás alatt áll Brüsszelből, bármilyen döntést hoz, az európai intézmények megtalálják a módját [Működésképtelen a kapcsolat az EU és az Orbán-kormány diplomáciája között – nyugtázta Sackur], hogy nyomást gyakoroljanak […] …a magyar kormány készen áll a vitára, a párbeszédre [A jogállamiság helyett a protekcionizmus és nepotizmus valósult meg – olvasta miniszterünk fejére Sackur], de csupán előítéletek (sic!) alapján teljesen értelmetlen vitatkozni, és kitért arra, hogy a gyermekvédelmi népszavazás eredményét mindenkinek (sic!) tiszteletben kell majd tartania [Ez az Európai Bíróság hatásköre! – figyelmeztette a populista politikust Sackur – A szavazatok 20 százaléka, azaz 1,5 millió szavazat volt érvénytelen, emellett 453 ezren ugyan felvették a szavazólapot, de azt nem dobták be az urnába] […] Mi egy konzervatív (sic!), kereszténydemokrata, hazafias kormány vagyunk, rendkívül stabil parlamenti és társadalmi háttérrel, ami nagyon csekély, nagyon kis lehetőséget biztosít az ország ügyeibe történő külső beavatkozásra […] A miniszter a napokban nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentést politikailag motivált, előítéletes, kiegyensúlyozatlan, igazságtalan, zsaroló típusú dokumentumnak nevezte (sic!) […] Az európai források [7 milliárd Euró] alapjai az európai teljesítmények, amelyekhez a magyarok hozzájárulnak… […] Szijjártó Péter szégyenteljesnek (sic!) nevezte, amit az ügyben az Európai Bizottság elnöke tett [az LMBTQ-közösségek megítélését, jogaiknak csorbítását szégyenletesnek értékelte korábban]. Úgy fogalmazott: utoljára (sic!) a kommunizmusban [Hol volt ilyen?] fordulhatott elő, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett… […] …a hírek szerint egy izraeli kémszoftverrel lehallgatások történtek Magyarországon is, a miniszter úgy reagált: mióta hivatalba léptek 2010-ben, nem figyeltek meg, és nem hallgattak le senkit törvénytelen módon (sic!) [A sajtó 80%-a szorosan kötődik az Orbán-kormányhoz, és éppen a Pegasus-ügyet feltáró Direkt36 újságírója volt az egyik megfigyelt – emlékeztetett Sackur]… […] Van esély, hogy változtatnak az álláspontjaikon? – kérdezte a BBC riportere az Európai Bíróság értékelése szerinti európai értékrendre gondolva? Nem, semmiképpen sem változtatunk az álláspontunkon… – hangzott az azonnali válasz.

Darvas Béla: Magyarország külpolitikája (XII. melléklet) szerinted EU-kompatibilis? Vagyis működhet-e az EU szintjén az, ami idehaza következmények nélkül marad? A BBC riportere sem volt a mellébeszélésre vevő. Nem elhatalmasodó orientációzavar az efféle?

Pálinkás József: Röviden: nem EU-kompatibilis. Buta ökölrázás és hőbörgés, amely a magyar választók azon népes csoportjának szóló belpolitikai üzenet, akik az EU működéséről szinten semmit nem tudnak. Mára sajnos ezt, túlment azon, hogy belpolitikai üzenet legyen csupán, és Európában úgy tekintenek a magyar kormányra, amely komolyan és szándékosan akadályozza az EU hatékonyabb működését. Brüsszel egy város, nem dönt semmiről. Ott csupán az EU adminisztrációja működik. Lényegében minden döntést a szuverén országok minisztereinek tanácsai, végső soron pedig az állam és kormányfők testülete, az Európai Tanács hoz meg. Ott valóban előfordul, hogy egy országnak ki kell állnia az érdekeiért. Nevetséges – de a belpolitikában még működni látszik –, hogy a Tanácsban, az EP-ben vagy éppen az Európai Tanácsban Magyarország megszavaz valamit, majd itthonról a kormány tagjai rázzák az öklünket, hogy ránk akarnak kényszeríteni döntéseket.

DB: Érzékeled a Fidesz-KDNP működésében a protekcionizmust és nepotizmust? A hétszilvafás urambátyámságot?

PJ: Igen, és ez sajnos minden szinten előfordul. Ezáltal egyfajta függőségi rendszer is kialakult. Mára ez a szakszerű és hatékony működés legfontosabb gátja szinte minden területen.

87.kép: Tájseb, az Orbán-család bányagödrének részlete 2017-ben (Fotó: Sióréti Gábor)

DB: Orbán Győző bányatulajdonos (87. kép) hatvanpusztai építkezése (38. ábra) és annak finanszírozása az ország nyilvánossága előtt folyik. Mit szólsz ahhoz, hogy találkoztam olyannal, aki bár követi a politikát, az ügyről máig nem hallott? Igaz, elsősorban a közszolgálati tévé nézője.

PJ: Nem hiszem, hogy a közszolgálatinak nevezett televíziók és rádiók erről hírt adtak volna. Mert nem is közszolgálatiak, hanem az állampárt és a kormány propagandamédiumai. Bevallom, engem nagyon meglepett, amikor értesültem erről az építkezésről. Olyan buta hazugság, aránytévesztés és rongyrázás, ami komolyan felveti a kérést, hogy normális-e, aki ezt kitalálta és végrehajtja. Ki hiszi el, hogy egy nyolcvanegy éves múlt – nem kifejezetten könyvtárban ülő – ember a híradások szerinti fényűző palotákat épít magának, hatalmas kazettás mennyezetes (főhercegi? királyi?) könyvtárral? Mi hiányozhat még Orbán Viktornak, hogy ilyen szánalmasan akarja kifejezni, hogy ő a szellemi elithez tartozik? Ül majd a gigantikus könyvtárszobában néhány közismerten fontos könyvvel maga előtt, amelyeket soha nem olvasott? Valójában kíváncsi vagyok, hogy a felcsúti ház mellé épített saját stadion, a sokmilliárdos családi majorság, a családja többi tagjának lassan mérhetetlen vagyonosodása mellett ő maga mit gondolhat, amikor előadja a választóknak, hogy a házán kívül nincs semmi vagyona, gyakorlatilag nulla a megtakarítása.

DB: A Fidesz-KDNP valóban konzervatív, kereszténydemokrata és hazafias, vagy csupán a NER berkein belül maradó vállalkozáspárti?

PJ: A Fidesz mára állampárttá és zárt részvénytársasággá alakult. A szokásos politikai jellemzőkkel nem írható le. Nem keresztény („Csuhások! Térdre, imához!”), nem konzervatív (milyen hagyományhoz ragaszkodhatnak a hagyomány nélküliek?), és még csak nem is hazafias, hiszen nemzetközileg végletesen elszigeteli az országot, ahogyan azt a nacionalista (sokszor etnicista) magyar politika, sajnos évszázadokon át sokszor tette. A fideszes fiúk és lányok egy nagy történelmi változás idején nagyon jó helyen voltak, és fel is ismerték a lehetőséget. Néhány jómódú úrifiú és úrilány és jó néhány szerény (anyagi, szellemi és erkölcsi) körülmények között felnőtt, de a Kádár-rendszerben egyetemet végzett fiatalember és fiatal hölgy a politikában meglátta a nagy lehetőséget. Az alkotmányos és piacgazdasági változtatást (rendszerváltoztatást) kormányzati pozícióban – részben – elvégzők (MDF, KDNP) nem tudták megteremteni a folytonosságot biztosító politikusi utánpótlást. Az akkor szélsőségesen liberális Fidesz néhány nagyon fiatal politikusa pedig meglátta (a szocialistáktól elleste) a politikában rejlő anyagi lehetőséget is. A szocialisták 1994-1998 közötti kormányzása (nem én leszek, aki felmenti őket) még azért az első kamikáze-kormányhoz hasonló nehézségekkel küszködött. A Fidesz ezt akkor még talán éppen elfogadható populizmussal ki is használta. Az 1998-2002 kormányzásban még meglévő országépítő politika választási veresége pedig még inkább elindította a Fideszt a populizmus és az anyagi háttér megteremtése irányába. Ez azonban 2010 és 2022 között a Fideszt és főként annak teljhatalmú vezetőjét politikailag értelmezhetetlen területre vitte. Maradt a szűk kör anyagi kapzsiságának kielégítése, a hatalomban való maradás megvásárlása.

DB: Mit gondolsz, az Európai Bizottság fegyelmi eljárásának elindítása milyen hatású lehet a hazánkba érkező uniós pénzeket illetően?

PJ: Nehéz kérdés. Kételkedem abban, hogy jelentős hatása lesz. A választók döntő többsége – tudom, a népet nem hibáztatjuk, de azért néha muszáj véleményt formálni – nem is érti, hogy mi a fene ez a jogállamisági eljárás. Az ellenzék azon követelése, hogy Magyarország ne kapja meg az EU-forrásokat, mert sérülnek a jogállami követelmények, és korrupció van (hol nincs?), nagyon könnyen oda vezethet, hogy a Fidesz-KDNP az ellenzéket és Brüsszelt azzal vádolja majd, hogy pénzmegvonással akarják a magyar emberekre kényszeríteni a nemváltó műtétek elfogadását. A – feltehetően ijedtükben végrehajtott – mértékét veszett osztogatással (szavazatvásárlással) kiürített államkincstár és hatalmasra növelt államadósság bűnét is Brüsszelre hárítják majd. Az EU eljárásai egyébként is hosszúak és nehézkesek. Én magam persze azt sem igazán szeretem, amikor mástól várjuk, hogy megoldja helyettünk a saját gondjainkat. Annak örülnék, ha a kormány észre térne, és normálisabb politikát folytatna, de annak nem, ha az egyébként is közeledő hatalmas válságban a legszegényebb rétegek még többet szenvednének.

38.ábra: Orbán Győző hatvanpusztai majorságának látványterve (forrás)

XIII. melléklet: Inotai András (88. kép) rövidtávú jóslata      Az ellenzéknek nem a következő négy évre, hanem a következő néhány hónapra kell készülnie, arra, hogy akkor mit csinál majd, amikor ez az elhülyített magyar társadalom rá fog jönni, nagyon át lett verve […] Nem akarok pánikot kelteni, de az látszik, hogy bármikor lecsaphat nálunk is egy argentin-típusú válság, Orbán pedig nem tud, soha nem is tudott válságot kezelni […] …úgy látszik, hogy Magyarországnak csak tragédiákon keresztül van túlélési esélye […] …ennek a válságnak a gyökerei, és az intenzitása az elmúlt 12 évben keresendő, meg persze a legutóbbi időszak felelőtlen és aljas (sic!) pénzszórásában. Nem véletlen, hogy a magyar infláció a legmagasabb Európában, pedig ebben még nincsenek benne a begyűrűző európai hatások, amelyek elkerülhetetlenek lesznek. A magyar költségvetés teljes szétesésben, a bankrendszer pedig – a hazai túlköltekezés és a negatív kamatpolitika miatt – rendkívül sérülékennyé vált. Mindeközben elképzelhetetlen mértékben ismét eladósodott a társadalom, a lakáshitelek fele hónapokon belül be fog dőlni… […] A rezsicsökkentés és a piaci folyamatba történő beavatkozás általában is Rákosi elvtárs idejére emlékeztet… […] …az Európai Unió ne pénzt adjon, hanem kezdje el kivizsgálni a pénzlopás egész évtizedes folyamatát […] Mintegy 4,5 milliárd eurónyi összeget szórt el Orbán a választási kampányra, a 13. havi nyugdíjtól kezdve, az adó-visszatérítésen át, a rendvédelmieknek előrehozott kifizetésekig – ennek a fedezetét a pénzpiacon vették fel, mégpedig olyan feltételekkel, amelyek körülményei nem ismertek. Amit viszont tudunk: nemcsak mi, hanem a következő generáció fizeti majd vissza […] …a választási ígéretek, az osztogatás mögött nem áll gazdasági teljesítmény, nem a megtermelt nyereségből lett 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés stb. Emögött nincs tartalom, csak adósság, abból lett vásárlóerő-emelés. Elég, ha megnézzük a költségvetési hiány számait…

88.kép: Inotai András (Fotó: MTI)

DB: A baloldalinak tartott Inotai András folyamatosan arról beszélt, hogy hatalmasak a bajok az EU-tól érkező pénzforrások hazai felhasználását illetően (XIII. melléklet). Mit gondolsz erről?

PJ: A hibák felsorolásával egyetértek, sőt folytatni is tudnám a sort. Azt azonban nem hiszem, hogy a nép hirtelen felismerné mindazt, amit egy rendkívül jól képzett, a magyar és a világgazdasági folyamatokat látó és régóta elemző közgazdász pontosan lát. Azt sem, hogy a – szerintem is küszöbön lévő – válság miatt bekövetkező elégedetlenség elsöpörné a nagyon nagy többséggel megválasztott parlamentet és kormányt. Az ellenzék azért elég világossá tette a választás napján, hogy a kormányzással nekik legalább olyan nehézségeik lennének, mint Orbánnak. Még azzal is egyetértek, hogy Orbánnak nincs komoly gazdasági válságkezelési tapasztalata, de az ország nehéz helyzetében meg fogja találni azokat a szakembereket, akik megteszik, ami megtehető. A jelenlegi jelentős politikai felhatalmazás mellett pedig eladhatók lesznek az országmentő megszorításenyhítések. Az EU-források felhasználásáról már sokszor beszéltem. Kissé túlozva, eddig legalább annyi bajt okoztak, mint amennyi jót. Tovább túlozva, ha a 2007 és 2020 közötti EU-pénzből kifizettük volna az államadósságot, jobb helyzetben lennénk. Kevesebb térkövezett terület, kevesebb kilátó, kevesebb stadion lenne, de a gazdaság szereplői sikeresebbek lennének a piacon, mert ott méretnék meg magukat.

DB: Elvezethet-e az EU-kifizetéseinek visszatartása oda, hogy hazánk gazdasági csődhelyzetben találja magát és elindul (vagy elindítják) az EU-ból való kilépés időszaka?

PJ: Az EU-kifizetéseket sem fogják teljes mértékben visszatartani. Azokból érdekes útvonalakon sajnos az itt lévő külföldi nagyvállalatok is részesednek. Az EU-ból való kilépés szerintem mantra. Egyrészt a lakosság döntő többsége nem támogatja. Másrészt senki nem járna jól vele. Egy ilyen nyitott gazdaságú országnak az EU-tagság, az azzal járó előnyökkel szinte létérdeke. Már akkor is háborognak az emberek, ha hosszú a sor Hegyeshalomnál. Én még emlékszem, amikor szigorú útlevél- és vámellenőrzések voltak.

DB: Hogyan nézhet ki a Hungxit utáni országkép? Mi lesz a befektetőkkel, a magára maradó, harmatgyenge saját gazdasággal és az EU-ban dolgozókkal?

PJ: A Hungxit, az EU-ból való kilépés utáni országképről csak azért érdemes beszélni, hogy a választópolgárok azon része, akik a szabad utazás, munkavállalás, vagy éppen az értékesítési vagy termelési láncok mindennapi életünkre gyakorolt hatásával nincsenek tisztában, számukra érthető állításokkal is találkozzanak. Azt is mondhatnám persze, hogy azonnal visszazuhannánk az 1960-as évek Magyarországára. De erre már nem emlékszik a magyar választópolgárok többsége. Maradjunk így annál, hogy a külföldi vállalatok kivonulnának, a munkanélküliség az egekbe szökne, nem lenne áru a boltok polcain, a magyar beszállítók nem tudnának külföldre eladni. Megszűnne a külföldi munkavállalás, az egyetemi hallgatók csereprogramjai. Útlevél- és vámvizsgálat minden határátlépésnél.

89.kép: Pálinkás József (Fotó: Hvg)

Ezen a ponton búcsúzunk el Pálinkás Józseftől. Nem beszéltünk mindenről, így a kormány és ellenzék egybehangzónak tűnő, számomra ennek ellenére riasztónak tűnő agrárpolitikájáról sem. A mindenhez is én sem érthetek – mondta nekem végül. Osztom – én is ezért kérdezek.

(folytatása Ángyán Józseffel kis szünet után következik)

Darvas Béla