(Biotechnologi^kaland N^o51)

Nagy István nem is olyan régen még mintha mindenben egyetértő államtitkára lett volna Fazekas Sándornak, akinek GMO-ellenessége töretlen maradt. 2015-ben a Zászlós Tibor (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK egyik alelnöke) által vezetett GMO-mentes Magyarországért Egyesület minisztériumi arca is éppen ő volt. A korabeli képen Nagy István napközis mosollyal GMO-mentes tejet mutat fel (155. kép), és bár a mentesség bizonyítását a műszeres analitika még nem oldotta meg a kellően csicsázott terméket drágábban lehet eladni. Tudjuk, hogy 2014-ben az európai fogyasztók 72%-a nem gondolt jókat a GM-élelmiszerekről. Most az történhetett, hogy emberünk hirtelen átértékelte korábbi véleményét? Ezt talán senki sem hiszi.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

155. kép: Nagy István államtitkár Zászlós Tiborral GMO-mentes tejjel koccint (Fotó: Borbély Béla)

Írtam erről az Élet és Irodalomban „A miniszter brácsázik” címmel, amiben arra utaltam, hogy Nagy István számomra vendégszöveget ismétel, vagyis odaadóan kísér (a népi zenekarokra jellemzően kontrázik), most éppen földijének Dudits Dénesnek (MTA SzBK) a szólóját kíséri. Nem is véletlen, hogy Dudits a „Szendvicsezés helyett” című írásával a védelmére is kelt hamarosan. Az ő címe a szendvicsdobáló muszlim migránsra utalt, aminek képtelen ötletét az egykori államtitkár már 2015-ben bevetette. Én is írtam erről ugyanabban a lapban „A miniszterjelölt szendvicse” címmel. Mégse haladjunk ebbe az irányba, maradjunk inkább Nagy miniszter egyre érthetetlenebb akciójánál, ami a precíziós nemesítésre fókuszál. Nem is véletlen ez a se hús, se hal kategória, mert a genomszerkesztés és a géncsendesítés megnevezések már genetikai ismereteket is igényelnének. Tapasztalataim szerint azonban szép számmal vannak olyan önsorsrontó vizsgázók, akik mindenképpen arrafelé kormányozzák a mondandójukat, amiről nem tudnak eleget. Valahogy nincs érzékük az összeütközés elkerülésére.

A jelölt azt nyilatkozta az OMB jegyzőkönyve szerint – Font Sándor elnök, Győrffy Balázs alelnök és Jakab István tag előtt – május 14-én, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága ülésén, hogy a GMO-kat továbbra is el kell utasítani, de a precíziós nemesítési eljárások (vö. genomszerkesztés) támogatásra érdemesek. Ez utóbbi kijelentés a számomra még megerősítésre szorul.

„Nem lehet kérdés, hogy a magyar mezőgazdaság továbbra is a GMO-mentes úton kell, hogy haladjon, mert ez számunkra megkülönböztetést, előnyt, piaci versenyelőnyt jelent. Ugyanakkor arra is végtelenül figyelni kell, hogy meddig beszélünk GMO-kérdésről, és melyik az a pillanat, amikor precíziós növénynemesítésről beszélünk.” […] „Amikor transzgenikus eljárásról beszélünk, azaz egy élőlényből származó genomot [DB: gén/allélt/DNS-darabot és nem genomot helyezünk át; ez utóbbi a teljes, az egyedre jellemző genetikai információ lenne] átviszünk egy másik élőlénybe, az génmódosítás [DB: nem, ezt klónozásnak hívjuk], az átveszi a szerepünket a Jóistentől [DB: már, hogy a szerepünket a Jóistenen keresztül érvényesítjük?], mert az egy új élőlény teremtését hozza létre [DB: egy gén átvitele nem eredményez új fajt, csak annak transzgenikus változatát – nem teremtünk vele]. Abban a pillanatban viszont, amikor arról beszélünk, hogy mindaz a folyamat, amit végrehajtunk egy adott genomon belül, egy adott élőlényen belül [DB: a genomszerkesztésen belül nincs még olyan ciszgenikus fajtacsoport a gyakorlatban, ahol az allélcsere – mint a klasszikus nemesítés gyakorlatában – változatlan lókuszon történik], ami egyébként a természetben tíz-húsz-száz-százmillió év alatt végbe mehetne [DB: a genomszerkesztés módszerei általában bakteriális genetikai elemek használ az átalakításhoz; ezek miként kerülnének be a sejtbe a növények örökítőanyag-átalakítását elvégezni?], az nem génmódosítás, az nemesítés, növénynemesítés, hiszen a mutációkat elfogadjuk [DB: itt valami tartalom egyértelműen kimaradt és összekavarodott, így a folytatás sem nyer értelmet], nem is lenne sikeresebb a magyar növénynemesítés és az egész vetőmagiparunk, hogyha a mutációkat nem használtuk volna ki…” (156. kép).

Egyértelmű a számomra, hogy genetikai és géntechnológiai értelemben Nagy István nem tudja azt, hogy miről beszél. Minden bizonnyal olvasta/hallotta Dudits Dénes elképzelését, de azt nem sikerült kellően megértenie és így a bizottság előtt meggyőzően elmondania sem, de ott szem sem rebbent, szakember nem akadt, aki kijavította volna. Itt tartunk, a OMB-ben két jogász, egy-egy teológus, víz- és gázszerelő, építész, villamosmérnök, közgazdász, növénytermesztő üzemmérnök, felsőfokú állattenyésztő technikus, sőt egy – szerintem ő itt a kakukktojás – agrármérnök is akad. Hogyan vennének észre genetika területére eső hibákat? A következményei ennek jelentősek, hiszen fajsúlyos közegben megméretett szövegről van szó, amit a NAK vezetői később már úgy idéznek, mint a Szentírás szövegét. A genetikusok ámulását el tudom képzelni, de azt is érteni vélem, hogy miért nem szólnak egy szót sem. Ez itt már nem genetika, hanem sivár politika, az a fajta, ami érdekek nyelvére fordítja a valóságot.

156. kép: Bizottsági meghallgatás (Fotó: Soós Lajos)

Május 15-én már az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (OFFB) hallgatta meg Nagy István jelöltet. Ott – a jegyzőkönyv szerint – beszélt a GMO-mentességünkről, de egy szót sem az előző nap elmondott precíziós nemesítésről. Pedig Schmuck Erzsébet az alábbi kérdést tette fel: „A GMO-król ön szólt, így csak egy kérdést tennék fel. Vita folyik, hogy az új nemesítési technikákat GMO-knak kell-e tekinteni a szabályozás szempontjából, vagy sem. Szeretném megtudakolni, hogy ön hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez?” Nagy miniszterjelölt lazán elkerülte az LMP-s elnökasszony kérdésére az érdemi választ, amiről előző nap még oly ihletetten beszélt. Rögtönzés lehetett az előző napi szöveg? Tartalmát tekintve igen, de a további történések tükrében tudható már, hogy mégsem. Nekem úgy tűnik, hogy időközben a miniszter a NAK vezetőinek segítségét kérte a véleményének a megtámogatására. Közülük ketten (Győrffy Balázs, Jakab István) ott ültek az OMB meghallgatásán is.

Május 30-án az agrarszektor.hu portál – amely eddig is pro-GMO szemléletéről volt ismert anonim cikket tett közzé „Darázsfészekbe nyúl? – Nagy István szerint az új géntechnika nem GMO” címmel. Méhészhez illő cím, de nekem nem világos, hogy ez a cikk az OMB meghallgatás anyagának taglalása, vagy a hírportálnak adott exkluzív interjúra épül? Az OMB jegyzőkönyvében nem találom az alábbiak nyomát „A precíziós eljárások a magyar növénynemesítést újra a világ élvonalába emelhetik – fogalmazott Nagy István. Emellett olyan erőforrást biztosíthatnak, amellyel a jövő kihívásaira és a klimatikus válságra megfelelő válaszokat lehet adni…”

Kapaszkodjunk meg kissé: a magyar növényi géntechnológia jelenleg nincs a gyakorlat térképén. Sőt, módosított fajtacsoportot csak nemzetközi vállalatok tudtak eddig kifejleszteni és forgalmazni. Nincs és nem is volt magyar GM- vagy genomszerkesztett hazai fajtaváltozat. Genomszerkesztett növények szabadföldi kipróbálását célzó kísérletek nálunk nem folytak. Kinek az érdekében szólunk, és milyen tapasztalatok birtokában? Hogyan aránylik a miniszter elképzelése az Alaptörvény releváns passzusához, a géntörvényhez és a büntető törvényhez? Nem a jogi rendezéssel kellene előbb kezdeni, mielőtt az új miniszter akciózásba kezd? Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által februárban szervezett értekezleten túlsúlyos volt az a szakmai vélekedés, amit a mezőgazdasági tárcához tartozó géntechnológiai hatóság (Fejes Ágnes és munkatársai) elég élesen kifejtett, hogy a genomszerkesztés termékei is a GMO-szabályozás alá tartozók. Fazekas Sándor már ennek szellemében tájékoztatta márciusban a politikai nagyérdeműt.

157. kép: Győrffy Balázs a precíziós genomszerkesztésben látja a jövőt (Fotó: Szendi Péter)

Nagy Istvánnak az OMB előtt tett nyilatkozata, amit nem ismételt meg az OFFB előtt, nagyon gyors cselekvést váltott ki a NAK vezetőiből, akik 2018. június 20-án Dunaharasztiban elnökségi ülést tartottak. A nyílt részre az alábbi szakértők kaptak felkérést: Gyuricza Csaba (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, NAIK), Darvas Béla (Magyar Ökotoxikológiai Társaság), Roszík Péter (Magyar Biokultúra Szövetség; Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.), Drexler Dóra (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft.), Balázs Ervin (MTA ATK Mezőgazdasági Intézet), akit ügyintézője Sági László helyettesített, valamint Cseszlai István (NAK). A rendezvény eleje Győrffy Balázs (157. kép) és Jakab István (158. kép) félórás késése miatt elég rendezetlen képet mutatott, de a mindentudó büfé átsegített a problémán. Az elnökségi ülést vezető urak aznap hét órakor Nagy Istvánnál vettek részt – úgy tűnik sürgős – eligazításon.

Az első előadóként Gyuricza Csaba arról beszélt, hogy az elnökségtől kapott kétoldalas összefoglalót a maga részéről hibátlannak gondolja. Ez talán rendben is van, hiszen a véleménytulajdonosnak semmilyen ismert előélete nincs a géntechnológia területén, hacsak az nem, hogy adminisztratív irányítása alá tartoznak ilyen intézetek is. A genomszerkesztés szerinte sem eredményez GMO-t, így ő is javasolta, hogy az ne kerüljön a GMO-szabályozás alá.

A következő előadást Darvas Béla tartotta és előadásában arról beszélt, hogy a genomszerkesztést is géntechnológiai módszerekkel végzik, így a független kutatókat tömörítő European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility (ENSSER), és az ökogazdákat képviselő International Federation of Organic Agriculture Movements (IFOAM) állásfoglalásai szerint is a GMO-szabályozás alá kell tartoznia. A magyar géntörvény és a büntető törvény is géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozik, vagyis a genomszerkesztésre most is kiterjed a hatáskörük.

Roszík Péter az ökológiai termesztők álláspontját mondta el, amely az IFOAM véleményével azonos. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánknak egy döntése lehet a kérdésben – ahogy azt korábban Heszky László vagy †Balla László is megfogalmazták –, mert amennyiben a környezetünkbe kibocsátunk idegenbeporzó GM-szervezetet, akkor azt már nem vonhatjuk később vissza. Álláspontját Drexler Dóra megerősítette, bár hozzá semmit sem tett.

Sági László előadásában elmulasztotta annak bemutatását, hogy a GMO és a genomszerkesztett növények között mi a lényegi különbség, ami miatt nem kellene a GMO-szabályozás alá esniük. Ez nem is kevés zavart okozott az elnökség soraiban, mert másra számítottak, például megfontolt szakmai indoklásra.

Cseszlai István Michal Bobek (Court of Justice of the European Union) bíró előterjesztését elemezte, amit tévesen állásfoglalásnak nevezett. Ezt azonban hamarosan a Curia fogalmazza meg, és a nevezett előterjesztés elég dodonai ahhoz, hogy pillanatnyilag csak olvasatai legyenek.

158. kép: A második parlamenti nyílt napok (2014) a GMO-król elnöki asztala (Fotó: Máthé Zoltán)

Az elnökségi ülés nyílt része ezzel lezárult. Hozzászólni, kérdéseket feltenni nem lehetett, ami merőben szokatlan ilyen horderejű nemzeti döntésnél, ahol a magyar növénynemesítők, valamint a méhészek is súlyosan érintettek, de véleményük – meghívás hiányában – nem hangozhatott el. Győrffy Balázs semennyi időt nem szánt az álláspontok megbeszélésére, sőt az ott elhangzott tartalom sem érdekelhette, hiszen kész előterjesztéssel érkezett, amit nem tett nyilvánossá, hanem zárt ülésen ismertette az állásponttervezetét, amit az előadók közül előzetesen csak Gyuricza Csaba látott, és komoly meglepetésemre még a NAK elnökségi tagjai sem. A kétórás zárt ülésen nem született döntés, ami az elnökség tagjainak megosztottságát jelenti.

(folytatása következik)

Darvas Béla