„Кто не жалеют о крушении Советского Союза, у того нет сердца, a кто жалеют – у того нет головы.” (Vlagyimir Putyin)

vs.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Magyarok, magasba a zászlókat! Menjetek és harcoljatok! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” (Orbán Viktor)

(Fapados agrokemizálás N^o55)

Írásom első részében hazánk Ukrajnával szemben mutatott általános képét igyekeztem felvázolni. Most nézzük az élelmiszer-biztonság tényeit, hiszen kormányunk tartalmi ellenvetése a mezőgazdaság területén a GMO-, a mikotoxin- és a növényvédőszermaradék-tartalom területeire esik, míg szerintem a háború okozta nehézfémekre (higany, kadmium, ólom, urán stb.) és a tökéletlen égéskor keletkező szerves szennyezésekre (PCB, PAH stb.) kellene koncentrálnia. A hazai kormánymédia tehát olyasmiről beszél, ami az Európai Unió adatai szerint nem bizonyítható, és nem tárgyalja azt, ami valószínűsége nagy, de ma még nem kellő pontossággal mért.

GMO és Ukrajna

Ukrajna GMO-státusza egyes elemzők szerint bizonytalan. Habár az ország a jogszabályai szerint nem GMO-termesztő, de importál GMO-minősítésű termékeket. Státusza elvileg azonos Magyarországhoz. A források illegális GMO-termesztéssel is vádolják (3. melléklet), amelyek pontos adatai nem jelennek sem meg az országos statisztikában, sem a fajtatulajdonosok adatbázisában (ISAAA). Tény viszont, hogy a mintákban a glyphosate-tűrő GM-növények érzékelhetően akadnak fenn az ellenőrző vizsgálatokon.

3.melléklet: USDA – GMO helyzet Ukrajnában (2018)   Ukrajnában nem folyik legális termelés a GMO termékeiből. A kukoricára, repcére és szójababra vonatkozó pozitív teszteredmények azonban azt mutatják, hogy GM-növénytermesztés folyik. Ukrajnában az iparági pletykák szerint az exportra termelt szójabab 60-70%-a [Roundup Ready MON 40-3-2 – glyphosate-tűrő szója], a repce 10-25%-a és a kukorica 1-3%-a genetikailag módosított. [Cukorrépáról itt nem esik szó.] Az elmúlt néhány évben a génmódosított szója termelésének részesedése vélhetően stabil maradt. A szója esetében a gazdaságban termelt vetőmagot a kis- és közepes méretű termelők használják fel a költségcsökkentési stratégiák részeként. Egyes gazdálkodók eredményei azt mutatják, hogy a géntechnológiával módosított szója az inputanyagok tekintetében kevésbé költséges, és a hagyományos termeléshez képest jobb pénzügyi eredményt biztosít. Ugyanez az érvelés érvényes a génmódosított repce termesztésére is. A források azt sugallják, hogy ez a repcefajta lehet Roundup Ready Canola [glyphosate-tűrő repce]. Egyes repceszállítmányok azonban hamis pozitív eredményt mutathatnak a GMO-ra a szállításra használt járművek nem megfelelő tisztítása következtében. […] A génmódosított kukorica illegális termelése vélhetően csökkenőben van, elsősorban a csempészett vetőmaghoz való korlátozott hozzáférés miatt. Emellett a multinacionális vállalatok és a helyi vetőmagtermelők által szállított hagyományos hibridek termelékenységének jelentős javulása csökkentette a GM-kukoricavetőmag iránti keresletet. A jelentések azt mutatják, hogy egyes ukrajnai élelmiszeripari termékek alkalmanként pozitívnak bizonyulnak a GMO jelenlétére…

Feltételezések szerint a transzgenikus növények az ukrajnai multi bérlők (Bayer, Cargill és Corteva) érdekeltségei nyomán kerülhetnek Ukrajnába. Ezt világosan mutatja, hogy 2023-ban törvényt fogadott el az Ukrán Parlament (4. melléklet), hogy a GM-kukoricatermelést és forgalmazást – az Európai Unió elvárásainak megfelelően – azonnal befejezi, míg a GM-repce és GM-cukorrépa termesztésével öt év múlva hagy fel. A különbség, hogy a repcéből sajtolt olaj és a cukorrépából kinyert cukor kerül emberi fogyasztásra, vagyis a fehérjetartalma nem. Viszont ezeket állati takarmányozásra használják. A GM-szójáról azonban itt nem esik szó.

3.ábra: Ukrajna búzatermelése

4.melléklet: Міністерство аграрної політики та продовольства України – A Parlament elfogadta a GMO-termékek ellenőrzésének megerősítéséről szóló törvényt (2023. augusztus 24.)   Az ukrán Verhovna Rada általánosságban elfogadta az 5839. sz. törvénytervezetet »A géntechnológiával módosított szervezetek és a géntechnológiával módosított termékek forgalmazásának állami szabályozásáról és állami ellenőrzéséről az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében«. A törvény végrehajtása lehetővé teszi az ukrán jogszabályok szisztematikus harmonizációját a GMO-kra vonatkozó uniós jogszabályokkal, mivel a dokumentum az Európai Unió GMO-törvényének nyolc fő jogi aktusán alapul. A törvény európai mechanizmusokat vezet be a GMO-k állami nyilvántartására, és megtiltja azok termesztését és forgalmazását: GM–kukorica – véglegesen, GM–cukorrépa és GM-repce – a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül. Követelményeket állapít meg továbbá a ’GMO-kat tartalmazó’, ’GMO-mentes’, ’GMO-nyersanyagokból készült’ címkék használatára vonatkozóan, az uniós jogszabályokkal összhangban. A fogyasztóknak bízniuk kell az általuk fogyasztott termékekben, és joguk van választani. A GMO-k állami nyilvántartását Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériuma hozza létre és kezeli.

Mit jelent Ukrajna esetében a bizonytalan GMO-státusz, nos azt, hogy a Nébih három találata után Nagy István nem ellenzi azt, hogy a nemzeti konzultáció (2. melléklet) nyíltan vádolja Ukrajnát azzal, hogy GM-gabonaféléket forgalmaz. A gabona szó használata szerintem szándékolt csúsztatás, mert ebben az értelemben kukoricáról lehet csak szó. A gabona szó alatt elsősorban kenyérgabonákat értünk, a búza esetében Dél-Amerikában (tehát az Egyesült Államokban sem) termeszthetnek GM-búzát (3. ábra). A Monsanto (ma Bayer) által kifejlesztett Roundup Ready MON 71800 glyphosate-tűrő GM-búza engedélyezését 2004-ben felfüggesztették azzal, hogy a kenyérgabonák módosítását nem kívánják folytatni. Új módosítás az Indear (Biosidus és Bioceres, Argentína) által kifejlesztett HB4 Wheat IND-00412, ami szárazságtűrő, de ennek csak Argentínában és Brazíliában van vetési engedélye. Kutatás szintjén további hat próbálkozást találunk, amiből öt (MON 1200, MON 1300, MON 1700, MON 1800, MON 71400 – valamennyi glyphosate-tűrő) a Bayerhez köthető. Egy lisztharmat-ellenálló: a Calyx GE-MLO_KO TALEN-nel előállított NGT-búza (Calyxt, Egyesült Államok – ma a Cybus, Németország része) is ismert. Az MBK-ban Burgyán József foglalkozott ezzel. Árpa (a növény módosítása ellen a sör- és a whisky-gyártók tiltakoznak) és rozs kereskedelmi szintet elért módosításáról nincs tudomásunk. Árpa esetén a kutatás szintjén (EUginius adatbázis) ismert a WD-vírus elleni ellenállóság (MBK → NAIK → MATE; lásd 5. melléklet) és a csupaszárpa (OSU). Itt szembe jöhet, hogy az a Nagy István (Agrárminisztérium), aki most a GMO ellen tiltakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK, ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MATE) tartozó Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ (MBK, Gödöllő) esetében – ami az ő (és Gyuricza Csaba) felügyelete alá tartozott – semmit sem tett az árpa és búza géntechnológiai úton való módosítása ellen, amivel kapcsolatosan Ukrajna esetében viszont, mint gabonaféle-védő, kézzel-lábbal tiltakozik. A GM-növények kutatása ellen viszont hazánk sem tiltakozott soha, mert találatot remélt. A nagy világvallásoknak egyébként nem volt ellenvetésük (6. melléklet).

5.melléklet: Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ (Gödöllő) – A búzatörpülési vírusnak ellenálló árpa (Wheat Dwarf Virus, WDV) – A WDV-ellenállósággal kapcsolatban kínai és olasz szabadalmakat találhatunk. Az Euginius adatbázisában viszont a hajdani MBK (Gödöllő → NAIK → MATE) szerepel bejelölve mint tulajdonos (árpa – WDVGuide4Guard Barley esetében), CRISPR/Cas9 technológiával bejegyezve, vagyis NGT minősítésű. Kis, A., Hamar, É., Tholt, G., Bán, R. és Havelda, Z. szerzők nevéhez fűződik 2019-ből (Plant Biotechnol. J., 17 (6): 1004-1006.). Kis András 2018-ban Jenes Barnabás (MBK → NAIK → MTA) és Bán Rita (MBK → SzIE → MATE) témavezetésével PhD-disszertációt írt ebből. A fejlesztést az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) támogatta.

6.melléklet: Szentírás – Mózes első könyve, első fejezet   „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.”

Szóval hogyan is van ez a Fidesz-KDNP (az Európai Unió) GMO-ellenes politikájával? Vetni tilos, GM-növényeket importálni lehet, és kutatni sem tilos. Tegyük fel a kellemetlen kérdést, hogy miért kutatunk (az agrártárca felügyelete alatt is – lásd NAIK), ha nem kell nekünk ilyesféle GM-növény és GM-állat. Ez a dogmatikus GMO-mentesség ugye csak valami tudathasadásos-képmutató felszín? A megértés, a rálátás bukdácsol, a jövő a politikusi fejekben nem elképzelt. A Föld eltartóképessége és forrásai nem mérlegeltek és ehhez a mezőgazdasági géntechnológia megoldóképessége nem reálisan értékelt. Csalóka állapot; nálunk kormányszinten gyakorlott a hübrisz (lásd címkép).

A 2022-ről 2023-ra rendkívül lecsökkent ukrajnai termésből (7. melléklet) egyértelműen GM-kukoricáról van tehát szó, és jó kérdés, hogy miért nem ezt a szót használja a Fidesz-KDNP kommunikáció, miért tágítja ki ezt gabonákra? Ha viszont ez így van, akkor miért kell gyanúba keverni az ukrán búzaszállítmányokat? Olcsóbb, ezért felboríthatja az árait folyamatosan emelő magyar búzapiacot? Holott az olcsóbb gabona olcsóbb kenyérhez vezetne. A magas kenyérár a magyar fogyasztók érdekét képezik?

4.ábra: Ukrán (Reuters) és magyar (KSH) termésmennyiségek 2022. és 2023. években

7.melléklet: Pavel Polityuk – Ukrajna terméscsökkenése 2022-ről 2023-ra   Ukrajna 2023-as gabonatermése valószínűleg 44,3 millió tonnára csökken a 2022-es 53,1 millióról, mivel az orosz invázió miatt kevesebb területet vetnek be – derült ki az ukrán mezőgazdasági minisztérium hétfői előrejelzéséből [4. ábra]. A termés 16,6 millió tonna búzát, 21,7 millió tonna kukoricát és 4,8 millió tonna árpát tartalmazhat – közölte a minisztérium. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-termelője és -exportőre, de termelése és exportja meredeken csökkent, miután Oroszország elfoglalta Ukrajna területének egy részét, és kulcsfontosságú fekete-tengeri kikötőket blokkolt a tavalyi szezon második felében [2. ábra]. Ukrajna 2022-ben 20,5 millió tonna búzát, 25,6 millió tonna kukoricát és 5,6 millió tonna árpát takarított be […] A gabonavetés területe várhatóan összesen 10,2 millió hektár lesz, 1,4 millió hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyar lakosság egyöntetűen elutasítja a GMO-beszállítást (5. ábra), miközben hazánk évente meghatározó mennyiségű (Fazekas Sándor szerint 700 ezer tonna) GM-szóját szállít be az országba (döntően Dél-Amerikából), és takarmányozási célra használja azt. Ez a kommunikációs svindli az ukrán terményekkel kapcsolatos ellenszenv kialakítására tökéletesen alkalmas. A felmérés tálalása is nekem elfogadhatatlan, hiszen a baloldalt egységes álláspontúnak gondolja, ami a valóságtól nagyon messze van. Míg az LMP (feltételezem, hogy a Párbeszéd miatt az MSzP – a vetési moratórium is Németh Imréhez fűződik – is, és nagy valószínűség szerint a Jobbik is) elutasítja a GMO-felhasználást, addig a DK (lásd Vágó István tevékenysége) és a Momentum megengedő. A közölt felmérés eredménye tehát a baloldal álláspontját illetően súlyos politikai csúsztatás. Nagy kérdés az is, hogy ezek a pártok mennyire baloldaliak? Illetve, hogy a baloldali itt, ebben az értelemben mit is jelentsen. A Jobbik egyértelműen nem baloldali párt, és a LMP sem ezen vonalon mozog.

5.ábra: Az ukrajnai GMO-termékekkel kapcsolatos felmérés eredménye (Nézőpont, 2023. december)

Növényvédőszer-maradékok és Ukrajna

Az ukrajnai gabonaszállítmányokkal kapcsolatos másik kifogás, hogy magasak a növényvédőszermaradék-értékeik és az aflatoxin-tartalmuk. Az Európai Unióban az import élelmiszereket széles körű vizsgálatoknak vetik alá. Ukrajna eddig is szállított be gabonaféléket például Portugáliának, annak megelégedésére. Nos, 2020-2023 között három valóban veszélyes aflatoxin-szennyezettségi esetet mutattak ki ukrán élelmiszer-szállítmányokban, de azok közül egy sem volt gabonaféle. Lendüljünk ezen túl, hiszen ez a szám hazánk esetében kettő, és ugyancsak nem a gabonaféléket érintette. Az Európai Unió Élelmiszer- és Takarmány-gyorsriasztási Rendszere (Rapid Alert System for Food and Feed, RASFF) adatbázisa szerint tehát ez is kereskedelempolitikai porhintés csupán.

Ukrán kukorica érkezett hozzánk (5. kép), erről még képanyag is a rendelkezésre áll. A szállítmányokat a Nébih szorgalmasan vizsgálta, és a tényleges veszélyeztetés szintjét jóval meghaladó – szinte hisztérikus – ellenpropagandával rukkolt elő a magyar Agrárminisztérium (8. melléklet). Tárolására Magyarországon került sor (lásd „A Magosz elnöke a legfontosabb teendőnek nevezte, hogy az ukrán gabonát el kell szállítani az országból, mert három hónap múlva kezdődik az árpa betakarítása, és nincs szabad tárolókapacitás, ami az árakra kedvezőtlenül hathat.” Meglátása szerint, ami törvényesen érkezett az országba, az egy-másfél millió tonna, azonban a schengeni övezeten keresztül is érkezett Magyarországra ukrán gabona). Miért is? Ki vette meg akkor Magyarországon? Illetve, ki bértároltatta?

5.kép: Kukorica-átrakás az ukrán-magyar határnál (Fotó: Vajda János/MTI)

8.melléklet: Nagy István – Szennyezett ukrán gabona?   A magyar kormány mindig két lábbal a földön jár, és időben érzékelte az ukrán gabona (sic!) körüli problémákat is. Amikor az EU úgy döntött, hogy korlátlanul beengedi az ukrán gabonát Európába, jeleztük, hogy ez teljesen felborítja a magyar piacot, megélhetési problémákat idéz elő a gazdáknál, és lépni kellene ebben a kérdésben. Az uniós vezetés ezt a kérést nem hallotta meg, ezért öt ország összefogott [Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária], közösen is jeleztük a bajt, de így sem talált meghallgatásra. Majd hoztunk egy bátor döntést, és elzártuk a határainkat, ez az öt frontország (sic!). Ekkor már az EU a kezdeti felháborodás után komolyan vett minket, majd a tárgyalások eredményeképpen európai uniós szabályozással feloldotta a nemzeti döntéseket. Ez szeptember 15-ével lejárt, ami egy szakmaiatlan döntés volt, amit nem lehetett hagyni. Ezért újból nemzeti döntést léptettünk életbe, és ismét lezártuk a határokat […] Magyarország időben és a leghatározottabban lépett az ügyben, de nemcsak a négy termékre, hanem több mint húszra terjesztettük ki ezt a behozatali tilalmat […] Jelenleg a helyzetet árnyalja, hogy a románok és bolgárok részben beengedik az ukrán terményeket […] A zöld ideológiai köntösbe bújtatott politikai erők azon dolgoznak, hogy a nagyüzemi állattartást építsük le (sic!), hogy inkább parlagoltassunk, mint hogy mezőgazdasági termelést folytassunk, hogy a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást felezzük meg.

Józan hangok figyelmeztettek időben (9. melléklet), hogy az ukrán gabonaszállítmányok elutasításának indokai (értsd GMO-, mikotoxin- és növényvédőszer-szennyezettsége) nem állják meg a helyüket a RASFF, de a Nébih ismertté vált vizsgálatainak (<1‰ szennyezésért csap Jakab István ekkora patáliát? – mit gondol, hogy mi jellemzi a hazai termelés kémiai biztonságát?) szintjén sem.

9.melléklet: Segesvári Csaba – Az ukrán gabonaszállítmányokról   …március 17-ig 67.887 tonna gabona lépte át az ukrán-magyar határt, ez a 2022-es teljes évi mennyiségnek a 67-szerese. A hatóság a vizsgált – 2022. január és 2023. március 17. közötti – időszakban 33.946-szer végezte el a méréseket vegyianyag-maradványokra vagy egyéb káros anyagokra […] 17 olyan tétel szerepel a Nébih listájában, amiben vegyi anyagot mutattak ki. Egyikben chlopyrifos volt, amit 2020 óta tiltanak az Unióban.

Miként néz ez ki, ha a RASFF szerint az országok 2020-2023 közötti élelmiszer-biztonsági statisztikáit összevetjük? Szerintem az Agrárminisztérium és a nemzeti konzultáció álláspontjaira nagyon is elmarasztalólag, amiért felelősség terheli Nagy Istvánt. Ukrajna felé az öt ország közül legalább kettő (Lengyelország és Magyarország) bocsánatkérése is elvárható lenne, hiszen pártatlan szemlélő szerint Ukrajna importprofilja – RASFF-riasztási statisztikáját tekintve – valamivel jobb, mint Lengyelországé és Magyarországé (6. ábra). Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos félrevezetést – bármilyen kellemetlen is – be kellene ismerni, vagy részletes, saját méréseken alapuló indoklást kellene adni. Tartok tőle, hogy ez nem fog menni! Érteni vélem Magyarország gazdasági számításait, de akkor nem kell félrebeszélni és egy háborús viszonyok között termelő országot még mélyebbre ásni! Hogyan tovább Jakab István bálvédnöknek és Nagy Istvánnak, a közismert Türr István utcai balkonméhésznek ilyen súlyos tényismereti bukása után?

6.ábra: A RASFF veszélyesnek minősített jelzései országonként (lila – összes eset; ebből piros – veszélyes minősítésű, szürke – nem dönthető el)

Nehézfémek és égéstermékek

Harkiv környékén vett talajmintákban azt találták, hogy a lőszerekből és üzemanyagokból származó mérgező vegyületek, például higany és arzén magas koncentrációja szennyezi a talajt. A minták és műholdképek felhasználásával az ukrán Talajtudományi és Agrokémiai Kutatóintézet kutatói úgy becsülték, hogy a háborús szennyezés eddig legalább 10,5 millió hektár területet érintett. A talajok nehézfém-szennyezésére kell gondolni, amitől a mentesítés hatalmas feladat lesz. Egyik útja a bioremediáció, amikor olyan növényeket vetnek, amelyek felveszik azokat és raktározzák. Ezeket a terményeket akkor veszélyes hulladékként be kell gyűjteni, és meg kell semmisíteni. Elemzők szerint évtizedekbe fog telni, amíg helyrehozzák a károkat.

Ukrajna terményeinek nagy része eddig a fejlődő világba kerül. Hogy az EU-hoz való csatlakozás után mi lesz, az nagy kérdés. Gondolom az EU-piacain meghatározóvá válhat a szegényebb tagországokban. Az Ukrajnával szomszédos országok – közöttük és az élen Magyarországgal – tiltakoznak. Nem kell nekünk olcsóbb kukorica; annyi lenne akkor a nemzeti tőkésosztályunk hasznának!

Az orosz-ukrán háború évente 10-20 millió tonnával csökkentheti Ukrajna potenciális gabonatermését, vagy akár harmadával a háború előtti 60-89 millió tonnás termeléshez képest. Az aknák és más fel nem robbant lövedékek eltávolítása is nagyon drága lesz. Ezek a kormány szerint Ukrajna területének 26 százalékát borítják. Azért ne feledjük a harcok főként a városokban folytak, és a mezőgazdasági talajokban esett károk becsültek. Nehéz elhinnem, hogy Ukrajna területének negyede súlyosan elszennyezett, bár a címábra üzenete (tüzérségi kráterek a harkivi régióban – Ukrajna, 2022. szeptember 30.; Fotó: Evgeniy Maloletka/AP) nagyon is elgondolkodtató.

A viták, hogy az izotópszegényített urán (depleted uranium, DU) lövedékek (10. melléklet) rákot és más betegségeket okoznak-e vagy sem, forró témát jelentenek a mai közbeszédben. A Szerb Köztársaságban az 1999-es NAТO agresszió és a DU lőszerek használata óta nőtt a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések és halálozások aránya. Ugyanakkor az is tény, hogy a külföldi katonai személyzet békefenntartó kontingensei, akik részt vettek a szennyezett területek megtisztításában, rosszindulatú betegségszáma emelkedett, ami balkáni szindrómaként vált ismertté. Az egészségügyi következmények mellett a rák társadalmi és gazdasági terhei minden országban jelentősek, különösen az átalakulóban lévő gazdaságokban, az egészségügyi kiadások, valamint a morbiditás és a korai halálozás miatt kieső termelékenység miatt.

10.melléklet: Laura Gozzi – Izotópszegényített uránlövedékek az Egyesült Királyságból?  Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lenne reagálni, ha az Egyesült Királyság izotópszegényített uránból készült lövedékeket küldene Ukrajnának […] Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma megerősítette, hogy Kijevnek páncéltörő lőszereket biztosít a Challenger 2 harckocsik mellett, de ragaszkodott ahhoz, hogy alacsony a sugárzási kockázatuk […] „A brit hadsereg évtizedek óta izotópszegényített uránt használ páncéltörő lövedékeiben” – tette hozzá a nyilatkozat […] Az izotópszegényített urán az, ami a természetes urán dúsítása után marad, akár fegyvergyártáshoz, akár reaktor-üzemanyaghoz. Szilárd formában enyhén radioaktív. Nagyon nehéz anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és a lőszerek keményítésére használják, hogy áthatolhassanak a páncélon és az acélon. Amikor egy izotópszegényített lőszer szilárd tárgynak ütközik, például egy tartály oldalának, egyenesen áthalad rajta, majd égő gőzfelhővé válik. A gőz por formájában ülepszik le, amely mérgező és gyengén radioaktív […] Az izotópszegényített uránt tartalmazó lövedékeket Irakban és a Balkánon használták, ahol egyesek szerint születési rendellenességekhez volt kapcsolható. Az ENSz Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2022-es jelentése szerint az izotópszegényített urán környezetvédelmi problémát jelent Ukrajnában […] Az izotópszegényített urán kémiai toxicitását jelentősebb kérdésnek tekintik, mint radioaktivitásának lehetséges hatásait…’

Az aggodalom általában a PAH, valamint a dibenzodioxin- és bifenilszerű (PCB) vegyületek szennyező szerepével kapcsolatban is meghatározó, vagyis városokban kiemelhetők a robbanások és különféle anyagok égése nyomán fellépő súlyos légszennyezettség kapcsán. Mezőgazdasági területen a beérett táblák és a tárolók felgyújtása is gyakorlat (6. kép).

Egy ismert biogazda a Balaton északi partjáról panaszkodott nekem úgy két évtizede, hogy a Németországba szállított szürkemarha húsát visszaküldték azért, mert dioxin-tartalma (TCDD) magas volt. A beszélgetés során kiderült, hogy olcsó téli takarmányt (kaszált szénát) az élelmes emberei a Bakony fennsíkról, a katonai lőtér/országos hadgyakorlatok területeiről vásárolták. Mindennek meg van a sajátos ára. A hatás súlyos volt, a német piacon a biotermesztő hitelességébe került. Németekkel sokan jártak már így.

6.kép: Felgyújtott búzatábla 2022 nyarán (forrás)

11.melléklet: Solokha et al. (2023) – Az orosz-ukrán háború hatása a környezetre   Az orosz-ukrán háború drámai hatással van a környezetre. A hatások pontosan még nem ismertek, azonban jelentősek […] Különböző talajtulajdonságokat tanulmányoztak különböző helyeken (Novy Korotych és Mala Rohan). A távérzékelést (pl. normalizált különbség vegetációs index) különböző térbeli léptékekben (Kelet-Ukrajna és esettanulmány a harkivi régióban) értékelték 2021 és 2022 között. Az eredmények azt mutatták, hogy az üledékek szintjei növekedtek a bombázott területeken, a nem bombázott területekhez képest. Emellett nőtt az üledékek nehézfémtartalma (pl. mangán, vas, kobalt, réz, kadmium, króm, ólom és nikkel) is. Ezt elsősorban a Novy Korotych helyszínen figyelték meg. A távérzékelési elemzés feltárta, hogy 2021 és 2022 között nagy léptékben (Kelet- és Délkelet-Ukrajna) a növényzet zöld színének intenzitása csökkent azokon a területeken, ahol a harcok intenzívebbek (Luhanszk és Donyeck), és nőtt a déli területeken (Zaporizzsja és Herszon), valószínűleg a mezőgazdaság elhagyása miatt. Kis mértékben – esettanulmány a harkivi régióban – a bombázás a növényzetet is érintette. Bár az eredmények előzetesek, fontos kiemelni, hogy az ágyúzás növeli a talajszennyezést, és hozzájárul a növényzet zöld színének csökkenéséhez ott, ahol a harcok intenzívek.

A feltételezések, az előrejelzések főként nehézfémszennyezésről szólnak (11. melléklet). Komoly szerves szennyezők is vannak azonban közöttük, amelyek említésre alig kerülnek. Nem szeretnék találgatni, bár a balsejtelmeim erősek. A putyini háborús politikának súlyos környezeti és mezőgazdasági ára is van, csak a korábbi háborús tényekre vak nem láthatja ezt.

Epilógus: Az Egyesült Államok támogatása Ukrajna felé minden bizonnyal nem maradhat a jelenlegi szinten. Az ukrán búzatermesztő övezet jelentős része és tengeri kikötői nagy valószínűséggel orosz ellenőrzés alá kerülnének egy mostani békekötés alkalmával (ez persze orosz részről kérdéses, mert akkor az EU- és NATO-tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról beindulnának), vagyis Ukrajna gazdasága hatalmas veszteséggel zárná ezt az orosz megszállást. Különösképpen, ha a mezőgazdasági terményeinek vasúti szállítását a szomszédos országok (közöttük Magyarország is) blokkolnák. Aligha kell jóstehetség ahhoz, hogy az ukrán-magyar viszony ezt követően rendkívüli módon elmérgesedhet, amit az Orbán-kormány mezőgazdasági és külügyi adminisztrációja aligha tud majd az EU szintjén kezelni a jelenlegi, szinte minden tagországgal szembeforduló felfogásával.

Darvas Béla