(Környezetpolitika N^o1)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt (KBKA) 2016 decemberében hozta létre Áder János {címkép: Kis könnyed áderiána [(db) → ChatGPT5.2.]}, volt köztársasági elnök, a 2013-ban Manchesterben elhunyt Balázs Miklós hagyatékából származó összegből (~234 ezer angol font, amely ~84 millió forintnak felelt meg). Az alapítványt azóta közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá (kekva) minősítették át a kezelői, így 2022-től állami forrásokhoz és vagyonhoz is hozzáfér. Jogi státusza ennek ellenére nem közhasznú, ami elég mellbevágó. Ezt követően költségvetési juttatások megkülönböztetett szereplője lett, ami gongo (lásd alább) státuszát világossá tette, bár magát szívesen képzeli mintaadó civilszervezetnek. Magántőkealap is szerveződött köré, ami elég különös, hiszen itt a kormány a támogató és aki a tánchoz fütyül.

Gongo

A gongo az angol Government-Organized Non-Governmental Organization (vagyis a kormány által létrehozott nem kormányzati szervezet) rövidítése. Magyarul általában így fordítják a kormány által szervezett/irányított/támogatott álcivil szervezeteket. A gongo-k formálisan civil/nonprofit szervezetnek mutatják magukat [a Non-Governmental Organization civilszervezetei (NGO) egyértelműen elhatárolódnak tőlük], de létrehozásukban, finanszírozásukban, vezetésükben, kommunikációjukban a kormányzatnak meghatározó szerepe van, ahogy alább majd látjuk. A kifejezést gyakran használják a nemzetközi politikában, az emberjogi jelentésekben, fejlesztéspolitikában, illetve publicisztikákban. Tipikus jellemzői a jelentős állami támogatás, kormányközeli vezetők (értsd bábjátékosok), a hivatalos politika támogatása, az álcivil-legitimáció biztosítása kormányzati célokhoz. Természetesen számító, a mindenkori kormányhoz elsőként törleszkedő civilszervezetek is vannak, akik a támogatás reményében forgatják a köpönyegüket, és persze nekik is vannak szürke eminenciásaik, akik a kapcsolati tőkét hasznosítják. Ilyenek lobbistái a Tisza mögött most nagyon aktívak; vezetőket ajánlanak és önmaguk számára is hasznos tanácsokat adnak.

1.ábra: Néhány politikai háttérszervezet (megjegyzések: lila címháttér – >100 Mrd Ft; piros – >10 Mrd Ft; narancssárga – 1-3 Mrd Ft; citromsárga – <1 Mrd Ft vagyon körüli csoport; világoskék címkeret – kék ügyek) [(db) → ChatGPT5.2.]

Az Orbán-kormány politikai holdudvara   Alapjogokért Központ – konzervatív jogi – politikai műhely, amelyet ellenzéki és nemzetközi kritikák kormányközelinek neveznek; Batthyány Lajos Alapítvány – konzervatív közéleti és tudományos rendezvények finanszírozója, jelentős állami támogatásokkal; Civil Összefogás Fórum/Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, (CÖF/CÖKA) – kormánypárti békemenetek szervezője (utaztató); Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) – Áder Jánoshoz kötődő klíma- és vízvédelmi alapítvány magántőke-alapokkal; Mathias Corvinus Collegium (MCC) – tehetséggondozó intézmény, amely hatalmas állami vagyonjuttatást kapott; támogatói szerint stratégiai oktatási intézmény, kritikusai szerint viszont kormányzati ideológiai háttérintézmény; MCC Brussels – Az MCC nemzetközi hálózatának része, amelyet több európai sajtóorgánum magyar állami soft power-eszközeként ír le; Századvég – ikeralapítvány, gazdasági hálózattal, jelentős állami megbízásokkal. Az 1. ábra két klasszikus pártalapítványt is bemutat.

A Fidesz tehát komoly alapítványi vagyont (200-300 Mrd Ft körüli) különített el, amely a párt sikeres működését segíti. Közülük a természet- (zöld ügyek) és környezetvédelemhez (szürke ügyek) legközelebb eső klíma- és vízvédelmi ügyeket (kék ügyek) sajátította ki a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA), amely általam érzékelhetően közvetlen szakértelem nélküli szerveződés. Áder János birodalmának a terelés a legfontosabb tevékenysége, talán éppen azok az ügyek a rá jellemzők, amiket elkerülni igyekszik: a koreai és kínai akkumulátoripar környezetvédelmi hatásai, az autó-összeszerelő üzemek koncepciójának közvetett hatásai, a természetvédelmi területek leértékelődése stb.

A KBKA kuratórium elnöke Áder János Csaba, további kurátorok Martonyi János (volt külügyminiszter, Vizi Elek Szilveszter (gyógyszerkutató, az MTA ex-elnöke), Lázár János (pártmindenes) és Csepreghy Nándor (volt parlamenti államtitkár). Felügyelőbizottsági tagok között szerepelnek ismert nevek (Kovács Árpád, ifjabb Chikán Attila, Szita Károly), s a vezető munkatársak között van például Kőrösi Csaba stratégiai igazgató (1. ábra).

Közérdekű vagyonkezelő alapítvány   A közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) a magyar jogban olyan speciális alapítványi forma, amelyet tartós közfeladat vagy közérdekű cél ellátására hoznak létre, és amelynek működéséhez az állam jelentős vagyont rendel. Fő jogi jellemzői: önálló jogi személy, az alapítványba adott vagyon kikerül az állami költségvetési vagyon köréből (’elveszíti közpénz jellegét’ – az Alkotmánybíróság több határozata kimondta, hogy a közpénzből származó vagyon közérdekű ellenőrizhetősége nem szűnik meg automatikusan az alapítványi kiszervezéssel), a vagyont az alapítvány saját nevében kezeli és használja, közérdekű célokra kell működnie (pl. oktatás, kutatás, kultúra, környezetvédelem), vezetését kuratórium látja el, működését felügyelőbizottság és az ügyészség ellenőrizheti, gazdasági tevékenységet is folytathat, ha az a közérdekű célokat szolgálja, az államtól viszonylag nagy szervezeti és gazdálkodási autonómiát kap. A konstrukció lényege tehát az, hogy közfeladatot ellátó vagy közérdekű célt szolgáló vagyont hosszú távon, az állami intézményrendszertől részben elkülönítve kezeljen [lásd 2013. évi V. törvény Polgári Törvénykönyv; 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról; 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról].

2.ábra: Infografika a 2026-os KBKA stábról [(db) → ChatGPT5.2.]

A KBKA kekva esetében az alábbiakat láthatjuk (2. ábra): (i) Ez a közérdekű alapítvány, nem közhasznú besorolású – miként egyeztethető ez össze az Alkotmánybírósági határozatokkal, hiszen ilyen módon az adataiba való betekintés korlátos?; (ii) A KBKA vezetősége Fidesz vezetőkből és ismert holdudvarukból áll, vagyis a kormánnyal azonos elveket való pártcsoporthoz kerül a közpénz, ami inkább tűnik a közvagyonnal való visszaélésnek (lásd MNB ügyek), mint bármi másnak; (iii) A KBKA vezetőségében nincsenek fizikusok, meteorológusok, biológusok (Vizi E. Szilveszter 90 éves, a szakmájától visszavonult orvos), akik szakmailag értenének a felvállalt közfeladathoz. A kuratórium, de az alapítványi vezetőség is szakterület-idegen, és bár civilszervezetről van szó, nincs előírva, hogy a civilszervezetben a szakértő vezetők előfordulása tiltott. A klímavédelem gyakorlati befolyásolására egy magyar civilszervezetnek lehetőségei nagyon korlátozottak, hiszen ezen a szakmai területen csak globális megoldások hatékonyak. A KBKA létrejötte és hazai természet- és környezetvédelmi civilszervezetek elé sorolása nem magyarázható sehogyan sem; (iv) A KBKA vezetése hajlott korú, kétharmada 60-90 éves; (v) A KBKA vezetésében semmilyen szervező szempont nem fedezhető fel a Fideszhez való abszolút lojalitáson kívül.

A klímatudatos gongo

Egy angliai hagyaték indította el Áder János KBK alapítványát, ami aztán állami kiegészítésekkel nagyságrendet ugrott. 2020-ban az Orbán-kormány 5 milliárd forint tőkejuttatást (3. ábra) adott – aztán később sem volt szűkmarkú – ennek a megkülönböztetett alapítványnak a klímatudatosság (sic!) fejlesztésére, jelentsen az bármit is a vezetőinek értelmezésében.

3.ábra: A KBKA költségvetési támogatása és tőkejuttatása 2024-ig [(db) → ChatGPT5.2.]

A kék alapítvány évi 1,2-1,3 milliárd forinthoz jutott a költségvetésből, s mellette ~13 milliárd tőkejuttatáshoz. Ez, úgy tűnik, magántőkealapba került, hiszen annak összege 15,5 milliárd forint volt, vagyis ez a pénzügyi forrás nem közvetlen felhasználású volt, hanem a tőkepiacok támogatását látta el átmenetileg (?), és nem az alapítvány sensu stricto működését (3. ábra). A források (minisztériumi támogatások, Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt. – Erdélyi Rudolf Zalán) teszik ki a bevétel túlnyomó részét. A bevételek kis része származik vállalati adományokból (pl. Answare Informatikai Szolgáltató Kft.).

4.ábra: A Kék Bolygó podcast nézettségi eredményei a YouTube statisztikái szerint [(db) → ChatGPT5.2.]

A KBKA médiatermékei   A Greendex 2020 szeptemberében indított online magazin, melyet a Kék Bolygó Alapítvány ad ki. A Greendex Communications Kft-t 2023-ban jegyezték be és máris végelszámolás alatt van. A Greendex fő témakörei (agárgazdaság, energia, hulladék, gazdaság stb.) köré cikkek, interjúk, elemzések és podcast-ok épülnek. Kritikusan megjegyezhető, hogy a lap pénzügyi forrása (az Alapítvány) miatt a tartalom függetlensége vitatható. A Greendex a Kék Bolygó Alapítvány kommunikációs platformja.   ǁ   Kék Bolygó címmel fut egy podcast-sorozat, amelyben az alapítvány elnöke, Áder János (kinevezett szakértő) kéthetente beszélget a válogatott vendégeivel fenntarthatósági és klímavédelmi témákról. 2025 végén már több mint 160 epizód készült; legutóbbi felvételek témái a természetvédelem, zöld technológiák (pl. FitoWool; Edortech). A Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. 2021-ben jött létre, ügyvezetője Takács Réka.   ǁ   A KBKA kiadványa (2019-2021) szerint a Kék Bolygó weboldal indulása óta több mint 3 millió látogatót ért el. 2017 óta több mint 23 ezer cikk jelent meg. A Facebook-elérés havi szinten átlagosan 250 ezer ember. A követők száma meghaladja az 53 ezret. A Kék Bolygó YouTube csatorna mai adatai ennél jóval szerényebbek: a ~3 ezer feliratkozó (a törzsközönség száma alacsony) 162 videót tekinthet meg. A nézettség rendkívül egyenetlen. Egyes videók (szakkérdéseket tárgyalók) néhány ezer megtekintést érhetnek csak el, miközben bizonyos témák: 20-40 ezer, sőt akár 100 ezer körüli nézettséget is. Három ilyen sorolható fel: „Kiszáradó tavak és talaj” 149 ezer; „Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság” 101 ezer; „Jólétünk ősi titkai” 99 ezer. A rendkívül változó nézőszám azt jelenti, hogy a podcast-sorozat egyes adásainak színvonala egyenetlen (az interjúalany szabja meg a minőséget), és nem a műsorvezető, Áder János személye nem mérvadó, ami nem csoda, hiszen riporterként és környezetvédelmi szakembernek is amatőr. A 12.500 átlagos megtekintéssel számolva 2026 májusáig a YouTube-csatornán 9,5 év alatt 2 millió megtekintő becsülhető, vagyis jó kérdés, hogy a ráfordított költségeket megéri-e és ezért időszerű természet- és környezetvédelmi tartalmakat közvetít-e? Én nem ismerek olyan független civilszervezetit és környezettudományokban dolgozó oktatót/kutatót, aki a Kék Bolygó rendszeres nézője lenne, igaz, ők ebben a műsorban fel sem tűnnek. Áder kínálata alternatív ösvény, a megbeszélés tárgya itt csak az lehet, ami a Fidesz-KDNP környezetpolitikai céljait (Csak szordínóban!) nem sérti.

2.kép: ’A zöld jövő vagy a szennyező jelen?’ [(db) → ChatGPT5.2.]

A Tisza-kormány által újraindított környezetvédelmi tárca egyik fontos feladata, hogy a közmédiában újra szervezze a valóságos természet- és környezetvédelmi műsorokat (most a Greenfo szerény civilszervezeti támogatásokból élő vállalkozása próbálja ezt összegyűjteni és olvasására/hallgatásra felkínálni) és annak elfogulatlan hírforrásait kialakítsa (4. ábra). Áder János alternatív megoldásai pártosnak, így szakmai szempontok szerint is aggályosnak értékelhetők (2. kép). A hazai akkumulátorgyárak, növényvédelem, műanyaghulladék-kezelés, csípőszúnyogügyek, természetvédelmi területgazdálkodás, biodiverzitás-védelem és hasonlók tárgyalásának elkerülése miatt számomra a KBKA köré csoportosult médiaügyködés hitelessége elveszett. 2026-ban számtalan égető probléma merült fel (energia- és anyagválság, élőhely-zsugorodás, fajok kihalása, globális szennyezés, klíma- és fenntarthatósági válság stb.), amivel foglalkozni kell, továbbá a K+F+I-nek és gazdaságnak felkészülni erre. Mindez a jövő generációk elemi érdeke.

Darvas Béla