Bezárás
Tudománykövető

A megaegyetem csudakuratóriuma – Szappan-operita No2

(Tudománykövető No42)

Bevallom, sohasem értettem, hogy miért éppen Szent István nevét kellett viselnie egy agráregyetemnek. 2000. január 1-én kapta ezt a nevet, éppen Orbán Viktor első kormányának idején, és ezek szerint 20 év alatt lett uncsi. A Szent István Egyetem (SzIE) eredeti alapítói az Állatorvostudományi Egyetem (2016-ban kivált – vezetői szerint a legnagyobb gazdasági vesztese volt ennek a fúziónak), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (2003-ban kivált és 2015-ig a Budapesti Corvinus Egyetem része volt – aztán visszatért), a Jászberényi Tanítóképző Főiskola (2016-tól az Eszterházy Károly Egyetem részévé vált) és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola (2020-tól az Óbudai Egyetem része lett). Vagyis egyesek jöttek (ezekről nem írtam), míg mások mentek, csak Gödöllő maradt, mint a hunyorgó Esthajnalcsillag, de aligha erről szeretnék most írni. Talán arról igen, hogy ha a minisztériumok egyszer valamit elkezdenek piszkálgatni, azt abba nem tudják hagyni. Számtalan szebbnél szebb gondolat kísérti meg időközben őket. Az egyik átalakítást követi a másik, mert a kinevezett látóknak, mint tudjuk, mindig van egy újabb tanácsuk, ha valami rejtélyes kórság miatt a járásban dögleni kezdenek a libák. Szóval most valami rendkívüli készül, mint ezt tudjuk már egy ideje, létrejön egy megaegyetem, ami álomterveinkben olyan gyorsasággal zárkózik fel a világ élvonalához, hogy csak úgy füstöl. Viszont adódik a kérdés, ha felzárkózik majd a tanárállomány (aki adott, és eddig sem fékezte az ágaskodó lovakat) és diákság (akik közül nem igazán a legkiválóbbak pályáznak ide), akkor hol lesz az a mezőgazdaság, amely hasznosítja a nemzetközi élmezőnybe szabadult színvonalat? Korántsem azt akarom mondani, hogy a színvonal-emelkedés nem nagyszerű dolog, csak a fogadóképességgel is kalkulálok. Úgy hírlik, hogy a gazdák 4%-a rendelkezik agrármérnöki diplomával, s nem javít lényegesen ezen az arányon a középiskolát végzettek száma sem. Tényleg ekkora agráregyetem kell nekünk? Ez kell a nemzetközi előre lépéshez?

Természetesen jól járhat emelkedő színvonallal az agrárkutatás, de a kuratórium tagjai azonnal hasznosítható tudásról, gyakorlatra oktatókról beszélnek. Jöjjön az Audi Hungária Járműmérnöki Kar után a Baysanto Agrokemizálási Kar is? A Nestlé nem része máris a Villányi úti oktatásnak? Van egyébként nekünk olyan állami adminisztrációnk, ami a hazai mezőgazdaság egyébként létező tudományos eredményeire támaszkodik? Én nyomát sem látom a mezőgazdasági innovációs láncnak! Ilyenek voltak hajdanán a termelési rendszerek vagy növényvédelemben a növényvédelmi állomások. Fejlesztettek, és terjesztették az információt. Tapasztalataim szerint a mai minisztériumi adminisztráció nem olvassa az angol nyelvű közleményeket, mert nem beszél angolul. Egy hetet töltöttem el Fazekas Sándor minisztériumának kutatási és oktatási főosztályán, mint leendő vezetőhelyettes, de végül nem írtam alá a munkaszerződést. A közel húsz köztisztviselő közül egyetlen beszélt angolul. Nem a főosztályvezető volt az. Miként hasznosítják akkor a minisztériumok a nemzetközi tudományos eredményeket? Szerintem sehogyan, ahogy a neonikotionoidokról és a glyphosate-ról atyafijaink által írott angol nyelvű közlemények sem hasznosultak.

A számomra utolsó minisztériumi ember, aki mezőgazdasági kutatást irányított – Szépe Ferenc, a hetedik kiskunkapitány volt (ma a Dongér-Kelőér Vize Egyesület szakértője) – gabonaraktározáshoz értő, saját bevallása szerint lótenyésztő, aki angol nyelvű közleményeinkre azt kérdezte vissza, hogy mikor írjuk meg magyarul, mert akkor ő is el tudja majd olvasni. Ez a tárca állományának többségére jellemző állapot. Nem itt kellene az átszervezést lendületesen folytatni?

60.kép: Gyuricza Csaba kérdésre vár (forrás)

Merre igyekszik vajon Gyuricza Csaba (60. kép), aki a SzIE megbízott vezetője? Ő korunk miniszterek által segített Jolly Joker-e. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), mint főigazgató éppen beviszi ebbe a konglomerátumba, ahol majd menten szétszerelik. Vajon Jenes Barnabás főigazgatósága alatt miért is kellett teli torokból kórusban, a csapattréninget tartó rövid hajú, nadrágos, ellentmondást nem tűrő hölgynek visszaüvöltenünk, hogy mi vagyunk a NAIK? Még ma is szégyellem, hogy részt kellett ezen vennem, bár én megnémultam ott. Tudtommal ugyanis nem én voltam a NAIK (mint például 424-es gőzmozdonynak sem képzeltem magam), a református szüleim másként neveltek. A tárca irányításában lévő agrárkutatás túlélte a Kádár-rendszert, de a formálódó értékrendű Gyuricza urat – aki saját képzési helyét korábban lerombolta – szerintem nem fogja. Felmorzsolódik, nyoma sem marad. Nem bűn ez, hanem érdem? Ő valamiféle használható agrár-megtorló?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tacepaója

Nem szokatlan, hogy a minisztériumok hosszú hallgatás után egyszer csak kitesznek valamit a honlapjukra (lásd keretes írásunk), és megindul az akció. A választervek ekkorra már általában készen is vannak, sőt a kivételezetteknek tartott sajtótájékoztatókon – ahonnan ezeket-azokat kitiltják – a hasznos kérdezőket is kiválasztották már, ha csak nem üt be valamiféle baleset.

Az ITM híradása (részletek)
A korábbi Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől a hatékonyabb és magasabb színvonalú felsőoktatás érdekében alapítványi fenntartásban működik tovább […] Magyarországon az agrárium történelmileg kiemelt ágazat, hazánknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy ezen a téren is a régió vezető országává válhasson […] A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új stratégiai alapokra helyezett, versenyképes működése és jövőbeli fejlődése is ezt a célt szolgálja. Az intézményi modellváltást követően, a rugalmas kereteket biztosító struktúrában a MATE fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek […] A kuratórium tagjai komoly tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az agrárium, a felsőoktatás és az üzlet területén, hatékonyan tudják képviselni az ágazat és az egyetemi polgárok szempontjait […] A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos […] Az intézmény stabil, önálló, fenntartható működéséhez, infrastruktúrájának megújításához rendelkezésre álló pénzügyi támogatás és vagyon öt campuson több mint 13 ezer hallgató oktatásának színvonalát növeli. A modellváltáshoz fűződő elvárás, hogy a MATE sokszínű képzési palettájára építve és a hazai agrárgazdaság, -képzés és -kutatás nemzetközi elismertségét növelve, 2030-ra bekerüljön a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.

Nos, nekem ez a beharangozó afféle falvédő szöveg. Sokáig csiszolgatott ólom, snecizéshez. A Szadesz-tól is eszembe jut a Tudjuk, merjük, tesszük – jelmondat, de persze hol vannak már az akkori vakmerők. Túlságosan könnyen kurtítottam meg ezt a szöveget; alig találtam benne érdemi mondanivalót. A semmit mondás szinte páratlan, s ehhez igen plasztikus a magyar nyelv. A színvonalas egyetemi képzés záloga az alapítványi működés lenne? – kérdezem úgy a semmibe. Hogyan segíthetnek olyanok az agrárképzésen, mint a felsoroltak. Csányi Sándor bankár (szóval nem a vadgazda és nem a színész; címkép) és Lázár János (†Lázár Györgyhöz csak a foglalkozását illetően van köze) politikus (61. kép) –, akik nem mezőgazdászok, tehát fogalmuk sincs arról, mit oktatnak ilyen egyetemeken és kik? Hogyan segíthetnek olyanok, akik még középszintű egyetemi vezetők sem voltak – Nagy István és Bedő Zoltán agrármérnökökre gondolok? Kérdezem mindezt igen szerényen, szinte csak magam elé suttogva.

61.kép: Csányi Sándor és Lázár János egy 2020-as szegedi kézilabdameccsen (Fotó: Ujvári Sándor/MTI)

Veszem persze az adást. A 4%-nyi földeken dolgozó agrármérnök között ezek szerint öldöklő a verseny. Most pedig még jobbak jönnek. Hinném, ha nem oktattam volna évtizedeken keresztül, s nem lettem volna a hallgatói színvonal lassú hanyatlásának tanúja. Természetesen kiemelkedő tehetséggel is találkoztam, aki végzés után nem idehaza folytatta. Az elkövetkező agrármérnök-generációkat viszik majd, mint a cukrot, ha megtudják, hogy a Csányi bankár által menedzselt képzésből kerültek ki? Hovatovább az agrárszakma behatol majd az élettudományok sűrűjébe? Ki is kalauzolja ide a kurátorok közül? Mondjuk nekem, aki évtizedeket oktattam tárgyfelelősként ennek az egyetemnek az elődjeinél (SzIE és Corvinus), úgy tűnt, hogy az élettudományi ismereteket ez a képzési forma nem mérte nagykanállal. Vizsgatapasztalatom, hogy volt végzős hallgató, aki genetikát, vagy agrokémiát az egyetemen nem tanult; mások úgy gondolták, hogy a méz virágporból készül stb. Persze minden tanárnak vannak efféle történetei, és én sem vonok le ebből messzemenő következtetéseket. Viszont az élettudományok talán mégis inkább a tudományegyetemeken vannak a helyükön.

A banki és futballügyekben jártas elnök (bónusz erre a Bonafarm és a KITE) most mezőgazdasági és élettudományi pályán megmutatja mi a mai virtus? A 67 éves, állami feladatokkal elhalmozott Csányi Sándornak (tudományos minősítése nincs; az MTA köztestületi adattárában nyomát sem találom), aki közgazdász (címzetes egyetemi doktor, amiről Mazsola és Tádé sem hallottak még) mi köze lehet az erdészethez (lásd a Soproni Egyetemért Alapítvány elnökeként végzett tevékenységét). Mondjuk vadászik, mint Gyuricza Csaba is, de ennek uram-bátyámék között veretes hagyománya van. Tényleg, mit oktatott Csányi bankár tartósan és hol? Valóban 2004 óta PhD és DSc nélküli címzetes egyetemi tanár a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, ahogy a Wikipédia írja? Létezik ilyen mértékű leértékelés? Nem lehetséges, hogy a gödöllői Csányi Sándor kandidátusról van szó, aki vadgazdaságot oktat, de nem ő az MLSz elnöke? Mi Csányi Sándor bankár feladata egyébként, aki immár két egyetemi kuratóriumban is elnök? Az ő feladata lenne az üzlet, hogy ez a képzés gazdaságos legyen? Nem tudná ezt a feladatot a szenzációs Mészáros Lőrinc is elvégezni? Végül is most itt is gáz van, ha földindulást kellett generálni.

62.kép: Horn Péter egy 2018-as díjátadón (forrás)

Vegyük sorba a többieket is. Nagy István miniszter (korábban polgármester és kollégiumigazgató), akinek PhD-ja van (címzetes egyetemi docens), és egyéb teendői mellett méhészetet, nyúl- és prémesállat-tenyésztést oktatott. Bár még csak 53 éves, a minisztersége mellett nem tudom elképzelni, hogy még érdemi kurátori munkát is el tudna látni. Nem az üléseken való rögtönzésre gondolok, amire a bejelentést követő sajtótájékoztatón láttunk példákat! Ennyire kevés használható atyánkfia van, hogy minden címet párra kell ráaggatni? Inkább látom azonban Nagy Istvánt joviális politikusnak, mint a megaegyetemet a nemzetközi ranglétrán felfelé segítő kvalitásnak. Bocsánat István, nem tudok a tényektől elszakadni. Saját egyetemeden még tanszékvezető sem voltál. Ők tévedtek? Lehetetlen nem elfogadni, ha felkérnek? Viszont, az kifejezetten érdekelne, hogy miért is nem része az óvári kar ennek a nagyszabású MATE fedőnevű tervnek?

A velem egyidős, 72 éves Bedő Zoltán DSc ismert növénynemesítő. 2012-2017 között az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának főigazgatója volt, aztán hirtelen nyugdíjazták, sokféle mende-mondát hagyva maga után. Ő volt az, akinek a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságból távoznia kellett a rábizonyított összeférhetetlenség miatt, hiszen hozzá tartozott a Martonvásár-Monsanto titkos szerződése, amely magyar GM-fajtát (nincs ilyen, bármit is tetszenek róla a neten találni) kitűző munka azután eredménytelenül zárult. Róla elődjétől és mentorától (társnemesítőjétől) †Balla Lászlótól sokat hallottam, s legfőképpen a számtalan perükről. Nem tudok Bedő korszakos oktatói múltjáról, de lehet akár ilyen is, ha Heszky László tanszékvezető nekem sohasem mesélt erről, amíg vezette a SzIE-nek ezt a tanszékét, amelynek doktorképzésében én is előfordultam, mint mezei óraadó.

A 78 éves Horn Péter DSc (62. kép) végre valóságos egyetemi oktató (Kaposvár). Édesapja könyvéből tanultam én is állattenyésztést. Örömmel nyugtázom a kuratóriumban való megjelenését. Kérdés, hogy kire támaszkodhat majd a munkájában. Nekem úgy tűnik, hogy minden ráhárul majd szakmai téren, amit a politikai többség (Csányi, Lázár és Nagy) egykedvűen felülírhat.

A 45 éves, igen ambiciózus Lázár János (†Rapcsák András utóda) tudományos minősítés nélküli jogász. Egykori miniszterelnökséget vezető miniszter. Ő is főállású, kalandos előéletű politikus. Kivel is töltötte az idejét luxusszállodában 2014-ben? Miért volt ez akkora titok, hogy végül is inkább visszafizette a kétmillió forintot az államkasszába? Miért próbálta azonban ezt Lázár hivatalos útként elkönyveltetni? Nincs erre a büntetőjognak besorolása? Mi köze van Lázárnak a mezőgazdasághoz (veszem természetesen, hogy a szülei téesztagok voltak), és a mezőgazdasági felsőfokú oktatáshoz? Ő lenne esetleg valamiféle kritikus elem a kuratóriumban? 2013. nyarán Csányi Sándor állítólag feljelentést tett Lázár ellen (mások szerint jogilag véleményeztette a kijelentést), miután »az ország legnagyobb uzsorásának« nevezte őt – olvasom. Azóta már nagy a barátság (61. kép). S az is eléggé ismert, hogy Lázár János azonnali hatállyal felmentette Gyuricza Csabát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal éléről, akit végül Fazekas Sándor miniszter mentett meg azzal, hogy kinevezte a NAIK főigazgatójának, s akinek nemzetközi szinten mérhető kutatói múltja szerintem nincs. Ne feledjem a hódmezővásárhelyi képzési hely sem része a MATE-nak. Szóval két kuratóriumi tagnak is valahogyan kívül rekedt a lokális érdekköre.

Öt campuson több mint 13 ezer hallgató oktatásáról szól a fáma. Valóban ennyi agrármérnökre van szüksége az országnak, vagy az egész uniónak mi képezzük majd őket? Gödöllő lesz az új Wageningen? Ezt akkor nem idegen nyelvű képzéssel lehet megoldani? Van erre anyanyelvi szinten angolul beszélő tanár ezeken a karokon? A kibocsátás mértékét illetően még Gyuricza Csaba (63. kép) sem volt korábban kritika nélkül. Szóval el kellene a tények tiszteletével a tettek felé mozdulni, de a citált interjúban Gyuricza semmilyen előképpel nem szolgált.

Az elvárás az, hogy a MATE 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agráregyeteme közé. És önök szerint ezt ilyen összetételű kuratórium tudja majd megvalósítani? Nem a politika térfoglalása ez?

2018.06.07. NAIK sajttáj

63.kép: Gyuricza Csaba a MATE megbízott vezetője (Fotó: Erdős Dénes/MTI)

A tacepaót követő online sajtótájékoztató

2021. január 5-én egy ismerősömtől linket kaptam. A moderátor (Pusztai Gabriella) szerint a SzIE sajtótájékoztatójáról volt szó. A számomra nagyon gyöngécske bemutatkozáson Csányi, Nagy, Bedő és Gyuricza felolvasta a szövegeit, amiért ilyen esetekben az eredeti forrás kérdése merül fel bennem. Horn Péter (ő csak Skype-on volt jelen, és hallhatóan zavarta ez a technika) és Lázár fejből beszélt, ami egy megaegyetemet irányító kuratóriumtól és rektortól minimálisan elvárható. Előzetes kérdések a Magyar Nemzet, a Portfólió, az Agrárszektor, az Agrárágazat, a 24.hu és a Szilas tévétől érkeztek. Skype-on kérdezett az RTL Híradó, a Kaposvár Most, a Magyar Mezőgazdaság, az Agrotrend és a Manta Kft. (kiskereskedelem, 0 fő foglalkoztatott, adózás előtti eredmény -5 millió forint/2019). Ez utóbbit nem is értem. Talán ez volt az állampolgári érdeklődés kategóriája. Gondolom, a válaszokról a kérdést feltevők tudósítanak majd.

Látok most olyat, hogy még le sem zárult a sajtótájékoztató, és máris megjelent a cikk. Az Agrárszektor aznap 11:45-kor tette közzé Csányi Sándor véleményét. Ő szerinte: „…olyan szakembereket kell képezni, akik agrárfókuszúak, de fontos, hogy erős legyen például a digitális képességek elsajátítása is […] Fontos, hogy ne csak a hagyományos agrárképzésekre szűkítsük le az oktatást, hanem olyan embereket képezzünk, akik a vidéki értelmiség bástyái lehetnek.” A második gondolat szerintem Ángyán József egyik legrégibb, széles körben ismert üzenete; azé az oktatóé, akinek intézeteit éppen az ott képzett Gyuricza Csaba dúlta szét. Nem ez lenne az első gondolat, amit újra felfedezünk. 14:11-kor jelent meg ugyanennek a lapnak az interjúja Lázár Jánossal. Az ő szövegéből azt emelném ki, hogy „Le kell számolni azzal a mítosszal, miszerint Magyarország egy kis ország, hiszen az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy ez nem igaz…” No comment. Most, hogy a hozzá nem értő, fontos emberek elmondták a mondókájukat ideje lenne, hogy a gyakorlatban oktatók, az ide belökött kutatók konkrétan vázolják az elképzeléseiket. Érdekli vajon ez őket? Mondjuk a rendkívül lapos sajtótájékoztató kedvet nem csinált ehhez. Úgy hallom, hogy MATE-hoz tartozók a közalkalmazotti státuszukat elveszítették, és akinek ez tetszik, az szabadon távozhat. Nem lett magasabb a fizetés, viszont a bizonytalanság a jövőt illetően rendkívüli. Az átalakítás ellen Csányi bankár tudtával senki sem tiltakozott. Hinnék-e (64. kép)?

64.kép: Kisebbségben (Fotó: Horváth Gábor/MME))

Leginkább pár választöredék ragadta meg a figyelmemet. Az egyik Bedő Zoltántól érkezett, amely szerint a kuratórium nem kíván beleszólni abba, hogy milyen tárgyakat oktassanak. Gyuricza Csaba sem szeretett volna még arról beszélni, hogy milyen szakok szűnnek meg vagy éppen indulnak, pedig az lesz majd a periféria omlásának startja. Csányi Sándor szerint még sok minden cseppfolyós állapotban van. Ezt világosan érzékeltem. Mátrai Zoltán azt kérdezte, hogy mikor csatlakozik a debreceni és óvári intézet? Én – ironizálva – azt is, hogy mikor a hódmezővásárhelyi és az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA → ELKH) intézetei? Ekkor minden bekerülne a megaputtonyba és jöhetne a kézi-irányítás.

Mivel emeli viszont ez a kuratórium ezt az oktatási konglomerátumot a világ legjobb agráregyetemeinek sorába? Az egyszeri kuratóriumnak – ahogy most tanújelét adta – erről még fogalma sincs.

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom