Bezárás
Cikkek

Sikerjelentések, bio- és nanopoliszok, közhasznú kutató káefték

Az OMFB 1992. októberében nyílt állami alapítványt hozott létre. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Magyarország legjelentősebb non-profit, piacorientált és önfinanszírozó K+F intézményhálózatának igényével jött létre. Mindehhez hosszútávon kiegyensúlyozottan működő pályázati rendszer és innovációra fogékony vállalkozási háttér szükséges, amely hazánkban máig nem jött létre.

K+F+I pillanatképek: No12

Az első Orbán-kormány időszakára az ipari kutatóhálózat és a hazai ipar párhuzamos omlása az önálló miniszteriális szakirányítás végét is jelentette. Viszont már a kilencvenes évek elején a KMÜFA-ból – az OMFB elnökének vezetésével – ácsoltak valamiféle bárkát. A Boross-kormány időszakát jellemezte az MDF-közeli alapítványok gyarapodása. A fejlesztésre kiszemelt területek közül a biotechnológia részben a mezőgazdaságot, részben az egészségügyet érinti, így az élő természettudományok körébe tartozik. A rendszerváltás táján összeomló hazai ipari K+F tehát az anyagtudományi (kiemelten nanotechnológiai), informatikai és logisztikai területekre összpontosította K+F tevékenységét. Mindez a kilencvenes évek európai pályázati hívószavainak felelt meg.

Az OMFB 1992. október 12-én a KMÜFA terhére (600 mFt) nyílt állami alapítványt hozott létre. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Magyarország legjelentősebb non-profit, piacorientált és önfinanszírozó K+F intézményhálózatának igényével jött létre. Mindehhez hosszútávon kiegyensúlyozottan működő pályázati rendszer és innovációra fogékony vállalkozási háttér szükséges, amely – ahogy eddigre már beláthattuk – hazánkban máig nem jött létre. A Fővárosi Bíróság az Alapítványt 1999-ben 1998-tól visszamenőleges hatállyal közhasznú szervezetnek minősítette.

Az Alapítvány induló vagyona 1992-ben 1 mFt volt, ami 1995-ig állami támogatásokkal és tőkejuttatásokkal gyorsan növekedett. Az alapítvány első intézete a Biotechnológiai Intézet (Bay-Bio) 1993-ban Szegeden indult. Indulását az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) és a Szegedi Tudományegyetem segítette. Még ugyanebben az évben a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (Bay-Logi, Miskolc) a Miskolci Egyetemmel való együttműködésben kezdte meg működését. Végül az első körben, 1995-ben lépett színre az Anyagtudományi és Technológiai Intézet (Bay-Ati, Budapest), amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) és az MTA két intézete (Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet; Központi Kémiai Kutatóintézet) is közreműködtek.

Egy német-magyar kormányközi megállapodás, 2004-ben alapozta meg az Ipari Kommunikációs Technológiai Innovációs Intézet (Bay-Ikti, Budapest) létrejöttét. Magyar részről a BMGE és a Szegedi Tudományegyetem vett részt az alapításában.

2005. február 16-án aláírt szándéknyilatkozat képezte a későbbi orosz-magyar nanotechnológiai együttműködés alapját. Az NKTH ezt követően 2005 decemberében hirdette meg a NAP-NANO pályázatot. A pályázat beadása és az eredményhirdetés között csupán három hét telt el. Példás vajon vagy példátlan, ami történt? Öt pályázat érkezett és öttagú volt a bíráló bizottság. 2006. februárban, Putyin látogatása után az orosz-magyar kormányközi megállapodás (Kóka János és L. D. Rejman) Magyar-Orosz Nanotechnológiai Innovációs Központról szólt, ezt nevezték később Nanopolis-nak. 2006 áprilisában a Leningrádban végzett Kaptay György (kohómérnök) 1,8 Mrd Ft támogatású pályázatot nyert (eredetileg 3 évre, amit 4 évre hosszabbítottak meg, így a támogatás 2010-ben zárt). A NAP-NANO pályázati munkát 2007-ben még bérelt helyiségekben végezte a Bay Zoltán Nanotechnológiai Intézet (Bay-Nano, Miskolc).

„Délelőtt Miskolcon bejelentettük a nanopolisz projektet. Remekül viselkedett a média, mindenki azon volt, hogy megértse a másikat. Egy-két éven belül mutatkozni fognak az első eredmények, s hosszabb távon a kutatóközpont radikálisan megváltoztathatja Miskolc helyét Magyarország szellemi térképén. A következő négy évben bőven lesz rá alkalom, hogy utakat, hidakat, épületeket, csoda-centrumokat avassunk.” – örvendezett Csepeli György 2006. május 3-án a blogjában. Átmeneti bárányfelhő és tücsökzene után sajnos nem a szociálpszichológust igazolták a történtek, még ha a 2011-ben önállóságát vesztő Bay-Nano működését a Miskolci Egyetem, a BMGE és a Semmelweis Egyetem, valamint az MTA nanotechnológiában érintett intézetei is segítették. A Miskolci Egyetem és a Bay-Nano között 2007-ben oktatási együttműködési szerződés is született, amelyben a Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézete Nanotechnológiai Intézeti Kihelyezett Tanszéket létesített.

2003 decemberében hozták létre a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft-ét, hiszen a szegedi városvezetésnek a Szegedi Tudományegyetem (2004-ben 26%) és az SzBK (2006-ban 26%) igazán nagyszabású terveket vázoltak fel. Szeged biotechnológiában való vezető helyét (Biopolisz – a felügyelő bizottsági tagja Györgyey János) több tényező is meghatározta. Itt található a kutatásban érdekelt SzBK (egyik meghatározó vezetője Dudits Dénes az MTA alelnöke) és a kérészéletű Bay-Gen; továbbá a fejlesztésben jeleskedő Szegedi Tudományegyetem (pl. Kovács L. Kornél, idős Duda Ernő), továbbá a Bay-Bio; valamint lehetséges innovációs partnerként az akkor MNV Zrt. „irányítású” Gabonakutató Nonprofit Kft., valamint a 2001-ben alakult, ~0,9 Mrd forint nettó árbevétel/2011 pénzügyi forgalmat bonyolító Solvo Zrt. (ifjabb Duda Ernő).

Ekkortájt két biotechnológiai érdekvédelmi civilszervezet is Szegeden alakult: 1999-ben a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE; elnök Dudits Dénes és későbbi titkára Györgyey János), míg 2003-ban a Magyar Biotechnológiai Szövetség (ifjabb Duda Ernő, aki akkortájt a KuTIT-ban is megjelent). Mindkét civilszervezet tagja Czepó Mihály (Monsanto Hungária Kft.), aki a terület egyik legnagyobb nemzetközi cégének munkatársa. A BZBE képviselte egyébként a „leghangosabban” a GM-fajtatulajdonosok érdekeit a növényi géntechnológia hazai ügyeiben, amihez képest a multik hazai képviselői jól szituált kívülállók maradhattak. Mindez a legkülönfélébb találgatásokra adott lehetőséget, amelyek közül a 2006-os Dudits Dénes vs Illés Zoltán rádiós vita volt talán a legélesebb, amely e tudományos terület hazai függetlenségét kérdőjelezte meg. Mások szerint a kutatási/megélhetőséget biztosító terület iránt elfogult szűklátókörűségről beszélhetünk csupán.

2005-ben francia-magyar kormányközi megállapodás (következménye a 2006-ban meghirdetett Teller NAP-BIO program – NKTH – 3 évre 1,4 Mrd forintos elnyert pályázata) hívta életre már 2007-ben a Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai Intézetet (Bay-Gen, Szeged). Az intézet létrejöttében magyar részről az SzBK (ami ugyanebben a pályázatban 300 mFt-ot nyert) játszott fontos szerepet. Miközben tehát a hazai növényi géntechnológia képviselői mellőzöttségükről panaszkodtak, aközben pályázati sikereik – legkivált a mezőgazdaság klasszikus területeinek sikertelenségéhez viszonyítva – nem igazán támasztották alá állításaikat.

2011. december 9-én jogszabályváltozások miatt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványból jön létre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (13. ábra). 2011-ben ugyan az összvagyon nem csökken tovább, azonban a hat intézet közül már csak négyet találhatunk meg az önállóságát megtartva. A hajdani Bay-Gen (Kondorosi Éva közvetlen csapata) az SzBK-ban folytatta, míg önálló intézetként a Bay-Nano megszűnik. A Biopolisz Kft. egyébként 2012-ben a 41 mFt-os törzstőkéjét 16 mFt-ra csökkenti. Az említett két (SzBK és Szegedi Tudományegyetem) 26%-os tulajdonrészű intézet már csak 1-1 mFt-os részeket birtokolnak, ami a nagyszabású tervek „jegelésére” utal.

A Bay Zoltán Közalapítvány 2004-es közhasznúsági jelentése szerint 3,5 Mrd Ft az összvagyon összege, a kezdeti növekedés tehát tetemes. 2007-ben ez 4,8 Mrd Ft, 2009 közel 6 Mrd Ft, míg 2010-ben ismét csak 4,9 Mrd Ft. A hazai pályázati alapok korábban már vázolt, alig kiszámítható működése nagyon is megviselte a Közalapítványt. 2012-ben a Bay Kft. pénzügyi mérlege tehát nem javulhatott. A tulajdonosi joggyakorló egyébként az állam nevében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A Bay intézetek dolgozói összlétszáma 2013-ban: 212, tehát bár négy intézetről (plusz két gazdálkodási egységről: Bay-Kki és Bay-Inno) van szó, de K+F vonalon ez kb. egy mai intézet nagyságrendje (vö. akadémiai kutatóközpontok átlagos állománya).

A Bay Kft. honlapján találjuk még a Külkapcsolati Igazgatóságot (Bay-Kki), amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt országos hatókörrel végzi a Brüsszeli KFI HunOR Iroda működtetését. A Bay Zoltán Innovációs Park (Bay-Inno) is megjelenik 4744 m2 kiadható alapterülettel.

A Wikileaks 2011-es hírei között feltűnik a Bay-Nano. A miskolci létesítmény létrehozását kormányközi megállapodás finanszírozta volna. Ehhez képest úgy tűnhetett, hogy a miskolci intézet csupán tesztelte, és fejlesztette az orosz készítésű NT-MDT pásztázó elektronmikroszkópot, melyet a magyar kormány több más orosz felszereléssel együtt megvásárolt. Az orosz kormány a Wikileaks által nyilvánossá tett dokumentumban foglaltak szerint nem járult hozzá az intézet további finanszírozásához.

13. ábra

13. ábra: A Bay Zoltán Intézetek húsz éve

Akad azonban más „érdekesség” is a Miskolcra tervezett nanotechnológiai ügyek körül. Az ún. Nanopolis létrehozását zöldmezős beruházás segítette. A kormányközi szerződés értelmében, 2007 júliusában Miskolcon megalakult a Nanovo Kft., amely 51-49 százalékos arányban magyar, illetve orosz tulajdonban volt. A cégjegyzék szerint ez a Kft. 2009-ben (ekkor átjelentkezett Szegedre) a törzstőkéjét 50 mFt-ról 0,5 mFt-ra csökkentette. 2006 decemberében (tehát megelőzően) egy másik cég is megkezdte Miskolcon a működését, a Nanopolis Nanotechnológiai Gazdaságfejlesztő Kft., amelynek ügyvezetője az NKTH akkorra meglehetősen sok ügyet maga mögött tudó elnöke: Boda Miklós. Déjà vu.

A cégjegyzék szerint a Nanopolis a Nanovo Kft.-hez hasonlóan 2009-től nem bonyolít le komolyabb pénzügyi forgalmat. 2010-es hír szerint döntő részben egy vaduzi bejegyzésű offshore cég (BIND) volt a tulajdonosa annak a társaságnak, amely az ország egyik kiemelt tudományos beruházásaként (4,4 Mrd forint) számon tartott Nanopolis építését elnyerte.

A Pólus Program keretében egyébként több magyar egyetemi városban terveztek tudásközpontokat. A beruházásokra az NKTH utódjához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) lehetett uniós forrásokért pályázni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részét képező Pólus Programban ez idáig gazdaságfejlesztésre 148 Mrd forint, vállalkozásfejlesztésre 56 Mrd forint támogatást ítéltek oda a pályázóknak. Az NFÜ körüli sokféle „különös” ügy odavezetett, hogy 2013. augusztus 1-től Lázár János kormánybiztos (Miniszterelnöki Hivatal) vette át a vezetést.

A döntés hátterében az állt, hogy az Európai Unió – szabálytalanságokra hivatkozva – 15 elnyert pályázat közül 13-ban befagyasztotta a kifizetéseket. Ez még utólagos kezelés esetén is jelentős forrásvesztéssel társulhat (itt 100-600 Mrd forint). Szeptemberben a 3 Mrd forint összértékű naperőmű-mutyiról lehetett olvasni és az ezt követő pénzátcsoportosításról. Októberben azt tudhattuk meg, hogy mintegy 50 Mrd forint visszafizetés terheli azon pályázókat, akik az átláthatósági nyilatkozatot nem töltötték ki, amely akció kiemelt célcsoportja az offshore cégek voltak. 2014. január 1-én az NFÜ megszűnt, helyette kormányzati koordináció alá került az uniós források elbírálásának és felhasználásának rendszere.

Az F+I ügyei mára sajnálatosan más dimenzióba kerültek nálunk, mint a kutatásé. A hazai fejlesztés és innováció – a fentiek szerint – a „vállalkozási ügyeskedés” színterévé vált, ahol a valóságos F+I célok szinte csak másodlagos szerepűek.

Visszatérve a Bay Kft. ügyeire – amely emlékezzünk: pályázati alapokra szerveződött képződmény –, ahol a ritkán előfordulóan országos hírekben az ambiciózus tervek dominálnak inkább, mint a közhasznú teljesítmény. Kutatócsoportjai 70 százalékának van szerződéses kapcsolata multinacionális vagy hazai ipari cégekkel (BorsodChem Zrt., MOL Nyrt., Richter Gedeon Nyrt.). Kiszolgál, ami kiszolgáltatott.

Darvas Béla

A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni. A folytatás címe: Túlélők nyomában – mezőgazdasági kutatóintézetek (K+F+I pillanatképek: No13)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom