„Az egy gazdaság, amit édesapám alkotott (sic!) meg.

Egy régi állami gazdaság volt.

Én gyerekkoromban egyébként még ott dolgoztam diákmunkán; az lerohadt és szétesett.

Édesapám megvásárolta (sic!), és csinál belőle gazdaságot, és az az övé.”

Orbán Viktor

(KFI N^o91)

Mondanám, hogy megáll az ütő, de nem így van. Hozzászoktam, hogy miniszterelnökünk egyre gyakrabban elszáll (az állampolgárok értelmi képességét nagyon alacsonyra taksálja), és a család vagyoni állapotáról bizony ritkán mond igazat. Persze, ez esetben (hiszen csak örököse a kúriának) nem tiszte. Fussunk neki ismét ennek az egykori hatvanpusztai majorságnak, ami Mészáros Lőrinc tartós bérlés útján hódolatának jeléül vett idős Orbán Győzőnek, hogy legyen már a családjának valamiféle nemesi fészke ebben a nagy nemzeti csorimóságban. Polt úr is milyen megértő volt az irányító páholyban való pezsgőzéskor.

A régi állami gazdaság

A hatvanpusztai majorság története nem a Csákvári Állami Gazdaságra nyúlik vissza – ahogy miniszterelnökünk nem kielégítően emlékezve megemlíti –, hanem az 1800-as évek elejére. József nádor (Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) az 1830-1840-es években Alcsút-környéki uradalmához csatolta Hatvanpusztát, és mintagazdaságot hozott létre 13 hektáron. Klasszicista stílusú majorsági épületegyüttest építtetett, amely öt fő részből állt: két cselédház, két L-alakú istálló (juhoknak), egy magtár, valamint egy később épült víztorony. A birtok a XX. század elején is működött – 1907-ben már 122 lakost számláltak itt –, ám a második világháború után a földosztás és téeszesítés következtében a településrész elnéptelenedett. A majorság épületei fokozatosan lepusztultak, bár műemléki védettséget kaptak. Az egykori főúri birtokot a Csákvári Állami Gazdaság kezelte állami tulajdonként. Az ezredforduló után a majorság magánkézbe került – 2003-ban Nagy Zoltán vállalkozó tulajdona volt egy ideig –, de az épületek állapota továbbra is kritikus maradt, tetőszerkezetük részben beomlott. 2011-ben fordulóponthoz ért a birtok története, amikor idősebb Orbán Győző érdekeltségébe került a terület.

1.ábra: Idős Orbán Győző (Orbán Győző Bálint) vállalkozásai (céginfo.hu; a sárga kör a 2024-es árbevételt mutatja milliárd forintban és méretarányosan)

Vásárlás

2011 júliusában – egy évvel a Fidesz választási győzelme után – Orbán Viktor édesapjának érdekeltsége megszerezte a hatvanpusztai majorságot. A tulajdonszerző cég, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. (idős Orbán Győző vállalkozása – 2019-ben jogutód nélkül megszűnt) ekkor vásárolta meg a műemléki védettségű majorságot a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től (2017-ben jogutóddal megszűnt; ma CIB Lízing Zrt.). A vétel pontos részleteit sokáig homály fedte, de az oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a 13 hektáros birtok hozzávetőleg 155 millió forintért került idős Orbán Győző Bálint cégéhez (1. ábra). Ezt támasztja alá, hogy a cég ugyanezt az összeget, 155 millió forintot, hitel formájában tovább utalta a korábbi tulajdonos CIB-leánycégnek – vagyis gyakorlatilag kifizette a majorság árát. A tranzakció különös körülménye, hogy idős Orbán Győző cégének már a vásárlás pillanatában megvolt a bérlője: a szomszédos Felcsút polgármestereként és Orbán Viktor örökös barátjaként ismert Mészáros Lőrinc személyében. Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. (tulajdonos: Talentis Agro Zrt. → Mészáros Lőrinc) tízéves bérleti szerződést kötött a majorság területére, és előre (!), egy összegben kifizette a tíz évnyi bérleti díjat, ami évi 15,5 millió forinttal számolva 155 millió forintra rúgott. Vagyis a frissen megszerzett ingatlan vételárát lényegében a bérlő finanszírozta meg azonnal. Mészáros Lőrinc az Átlátszónak 2012-ben adott videóinterjújában azt nyilatkozta, hogy munkagépek tárolása céljából bérli a hatvanpusztai major területét idős Orbán Győző cégétől. A valóságban azonban a helyszínt évekig senki nem használta mezőgazdasági géppark számára. Sem Ferenczi Krisztina többszöri ottjártakor, sem más későbbi szemlélők nem láttak mezőgazdasági munkagépparkot Hatvanpusztán. A majorság akkor már szépen felújított épületeit nyilvánvalóan nem is lett volna észszerű mezőgazdasági munkagépekkel szétdúlni. A bérbeadás körülményei tehát megerősítették a gyanút, hogy a tranzakció más célt fed. Sokan – közöttük én is – törlesztésnek gondolják.

A vételár nagysága feltűnően alacsonynak számított egy műemléki együttesért, még leromlott állapotban is. A 2011-es adásvételről idős Orbán Győző nyilvánosan nem nyilatkozott, a dokumentumokból azonban kitűnik, hogy a finanszírozás kulcsa Mészáros Lőrinc előre kifizetett bérleti díja volt. Ez az összeg a cég számára azonnal fedezte a CIB-lízing lezárását. Ferenczi Krisztina újságíró – aki 2011-ben felfigyelt a tranzakcióra – arra a következtetésre jutott, hogy Mészáros Lőrinc kvázi megajándékozta Orbán Győző Bálintot József nádor egykori majorságával az előre kifizetett bérleti díjjal. A miniszterelnök édesapjának cége a földhivatali akták tanúsága szerint semmilyen más számottevő bevétellel nem rendelkezett a következő években, így a bérleti díjon kívül más forrás nem látszott a birtok megszerzésének finanszírozására.

2.kép: Hatvanpuszta egykori lakója: Nárcisz (forrás)

Mindezek szerint – gondolják sokan – Mészáros Lőrinc a közös vagyon kezelőjeként jár el Orbán Viktor megbízásából. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő például nyíltan felvetette, hogy a bérleti szerződés színlelt, és Mészáros ezzel hálálta meg Orbán Viktor támogatását a hatalmas üzleti sikereihez. Ugyanakkor rámutatott: 155 millió forint Mészáros addig felhalmozott mesés vagyonához képest eltörpül, így korántsem biztos, hogy ezzel a szívességgel Mészáros kimerítette volna a kiemelt családbarát szerepét. Az bizonyos, hogy Mészáros Lőrinc soha nem használta saját célra a hatvanpusztai birtokot, hiába állt papíron az ő bérleti jogában. Ezzel nem élt. Orbán Viktor Nárcisz nevű kutyája viszont igen, mint birtokőrző (2. kép; 1. melléklet).

1.melléklet: Hadházy Ákos – Nárcisz kutya lakhelye (FB, 2016. március 18.)   „Az állami pénzből habonyosított Tv2 azonnal Juhász Péter lejáratásába kezdett, amikor az a miniszterelnök kastélyairól beszélt … ez gáz. A baj azonban, hogy Juhász Péter az ügyből nem a lényegére világít. A lényeg nem az, hogy a miniszterelnök hány kastélyban lakik. A lényeg ezen a képen van: ez a miniszterelnök édesapja cégének bevételeit mutatja. Ez a cég birtokolja az alcsútdobozi majorságot, ahol Orbán Viktor kutyája, Nárcisz is lakik. A kép szerint ennek minden évben egyetlen bevétele van, az a 15,5 millió forint, amit sajtóhírek szerint egy gázszerelő fizet neki bérleti díjként (!). Ha azonban nem a gázszerelő használja a birtokot, hanem a miniszterelnök és a kutyája, akkor felmerülhet, hogy a gázszerelő valódi jogcím nélkül, színlelt szerződéssel fizet. Nem a birtok bérletéért, hanem valami egészen másért. Ez a durva dolog.”

A birtokot övező állami földterületeket – összesen több száz hektárt – 2012-ben Mészáros Lőrinc vállalkozása (a Búzakalász 66 Kft.) nyerte el 20 éves bérletre. Majd a 2015-2016-os állami földárveréseken Mészáros Lőrinc és családtagjai tulajdonjogot is szereztek, több mint 529 hektárnyi földet vásárolva fel a környéken. A Hatvanpusztát övező birtoktestek így fokozatosan Mészárosék és Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó érdekeltségébe kerültek. 2024-re teljessé vált a területi konszolidáció: a majorság körüli összes föld az Orbán – Mészáros családok tulajdonába került, együttesen mintegy 277 hektár.

Nem ez volt egyébként az első alkalom, hogy Mészáros Lőrinc jelentős vagyontárgyat juttatott Orbán Viktor családjának. A Mészáros és Mészáros Kft. megvásárolta a még működő homokbányát az Orbán-érdekeltség Nehéz Kő Kft.-től. A Nehéz Kőtől, mert 2015 februárjában ide került át a tulajdonjog a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-től. A házon belüli tulajdonoscsere után eltűnt az ingatlanra bejegyzett 35 millió forintos jelzálogjog is. Mészáros Lőrinc egyébként szigorúan gazdálkodó cége vásárolt egy bányagödröt, amihez csak húsz év múlva férhet hozzá. Az ügylet miatt Juhász Péter ellenzéki politikus feljelentést is tett, mondván ez is egy burkolt pénzjuttatás lehetett a miniszterelnök családja felé. A hatvanpusztai bérleti konstrukció ehhez hasonló logikát követett: Mészáros Lőrinc előre fizet, aztán vissza se kéri, burkolt támogatást nyújtva az Orbán-családnak. Mindez a magyar nyilvánosság előtt erősíti azt a képet, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor vagyonkezelője, strómanként kezeli a miniszterelnök nyilvánosság elől dugdosott magánvagyonát. Bár a kormányzat és maga Orbán Viktor következetesen tagadják ezt, a pénzügyi adatok és tulajdonviszonyok ismeretében az összefüggés sokak számára nyilvánvalónak tűnik.

3.kép: A hatvanpusztai major átépítése (forrás)

Majorság → Túlélő kastély (2018 – 2023)

A jelentősebb építkezés 2018 után indult be igazán (3. kép). Bár 2011 és 2018 között is történt némi állagmegóvás és részleges renoválás, a valódi átalakítás 2019 elején kezdődött. Ekkor a korábbi, viszonylag kisebb felújítások után nagyszabású átépítés (!) indult. Milliárdos beruházás keretében tüntették el a védett majorságot, és a helyére kúria került. Hadházy Ákos drónfelvételei 2019-ben mutatták meg először a nyilvánosságnak, hogy a területen új épületszárnyak alapozása kezdődött meg. A látványosan fejlődő építkezést a kormányzati kommunikáció igyekezett hírcsendben tartani. 2021-ben olyan szigorú drónszabályozást vezettek be, ami szinte lehetetlenné tette légi felvételek készítését a birtokról. Az építési engedélyek és tervek elérhetőségét is korlátozták; az illetékes hatóságok nem adtak tájékoztatást a műemléki átalakításokról (Ez itt több, mint aggályos!), a kivitelező kilétét homály fedte, a helyszínen semmilyen tájékoztató tábla nem jelölte a beruházást.

A műemléki védettségű régi épületeket részben elbontották vagy radikálisan átalakították a felújítás során. 2020-2021 folyamán a két romos állapotú juhakolt lebontották, és a helyükön hasonló formájú, de vadonatúj lakóépületeket emeltek. Az L-alakú istállók alatt mélygarázst alakítottak ki, gépjárműlift (!) beépítésével. A már említett tiszti lak épületét – amelyet 2011-ben renováltak – 2021 nyarán visszabontották a tetőzetig, hogy a komplexum összképe egységes legyen az új épületekkel. Az egykori cselédházakat elbontották. A főépülethez (az egykori magtárhoz, ami klubhelyiség lett) hozzáépítettek egy hatalmas új szárnyat, amelynek alapterülete mintegy 2000 négyzetméter, és különlegesen ácsolt, ragasztott fagerendázatú tetőszerkezetet kapott. A beruházás során ügyeltek arra (legalábbis papíron), hogy a műemléki státusz formailag megmaradjon: a hatóságok úgy adtak bontási és építési engedélyt, hogy az újonnan felhúzott épületek örökölték a műemléki védettséget a régiektől, noha szerkezetükben és funkciójukban már teljesen más jellegűek voltak. Lényegi átalakítás, funkcióváltás történt!

1.táblázat: A hatvan pusztai majorság és az orbáni kúria viszonya (vázlat)

Az építkezés méretei és műszaki tartalma tekintetében messze túlmutat egy egyszerű majorság felújításán – egyes vélemények szerint valójában egy titkos luxuskastély kialakítása zajlott. 1945-höz képest a majorság helyén négyszer nagyobb hasznos m²-en valamiféle bingyisztáni nemesi kúria jött létre (1. táblázat), ahol a gazdasági célú épületek lebontásra kerültek. Ez alapvetően megkérdőjelezi a védettség státuszát, hiszen József nádor hatvanpusztai majorsága (értsd egy nagybirtok központi gazdasági egysége) már nem létezik: lebontották és átépítették. Gazdaságot irányító majornak minősíteni ezt az épületkomplexumot roppant szerencsétlen vicc (a mellette lévő golfklubnak saját irányítása van), még akkor is, ha ez a mellébeszélő és a tényeket bagatellizáló miniszterelnök szájából úgy hangzik el, mintha igaz lehetne. Nem az!

Mások szerint a teljes hasznos alapterület eléri a 6000 – 6700 négyzetmétert, ami több nagy méretű vidéki kúria összterületének felel meg. A komplexum részeként végül két különálló mélygarázs is épült, összesen csak kb. 1200 m² (?) alapterülettel. A kiszivárgott tervek említenek továbbá egy kápolnát (ilyet még nem látunk) és egy gondolkodósétányt a parkban (enélkül egy tapodtat sem!), valamint egy üvegházat (jelenleg két pálmaház van). A majorság technikai önellátását szolgálja egy nagy teljesítményű diesel-generátor 20 ezer literes üzemanyagtartállyal (!), amely hosszabb áramkimaradást (saját napelempark is van) is áthidal. Az épületek belső kialakítása állítólag fényűző. 2021-es fotók tanúsága szerint a főépületben egy kétszintes, átriumos magánkönyvtár (ez is afféle túlélésre tervezettséget jelent) kapott helyet (4. kép), körbefutó galériával, csigalépcsővel, valamint díszes, kazettás mennyezettel. A mennyezetre erdélyi templomok festett fakazettáinak másolata került, a terem egyik végében monumentális kandalló emelkedik. Az egyik új L-alakú épületben például több lakosztály is található, szállodaszerű elrendezésben. Ezt az épületet föld alatti folyosó (!) köti össze a kisebb kúriával (a korábbi tiszti lakkal) és a garázsokkal, ahol talán óvóhely és pánikszoba is lehet. Mindez persze már a folyosói híradó szintje. A másik nagy épületben óriási konyha és több tágas közösségi tér, étkező kapott helyet, alatta pedig egy méretes élelmiszerraktár három hűtőkamrával (!). Ezen kívül épült néhány kisebb melléképület is, amelyek a portaszolgálatot és az épületgépészet berendezéseit rejtik. A birtokon található továbbá több medence és egy mesterséges tó, amelyekkel a munkások elmondása szerint 2023 nyarára már csak annyi teendő maradt, hogy feltöltsék vízzel. Mindez arra utal, hogy a majorság immár kúria (vidéki nemesi lakóház, önellátó túlélőtanya, jelentős készletekkel és óvóhellyel), nem pedig mezőgazdasági majorság.

4.kép: Az épülő könyvtár és olvasószoba (forrás)

A beruházás költségei kapcsán eltérő becslések láttak napvilágot, de egybehangzóan milliárdos nagyságrendről van szó. A Hvg oknyomozó cikksorozata 2021 nyarán szakértők véleményére hivatkozva azt írta: a mintegy 6700 m²-es épületegyüttes felhúzása még takarékos kivitelezéssel számolva is legalább 3 – 4 milliárd forintba kerülhetett – és ebben még nincsenek benne a belső úthálózat, földmunkák, parkosítás költségei. Két évvel később, amikorra a projekt a végéhez közeledett, már ennél jóval magasabb összeget is reálisnak tartottak: a VSquare oknyomozó csapata 30 millió euróra (kb. 11,5 milliárd forintra) tette a hatvanpusztai rekonstrukció összköltségét. Ez az összeg nagyjából egy közepes kastély felépítésének felel meg a mai árakon, ami azt sugallja, hogy az Orbán-családnak magánkastélya épült Hatvanpusztán. Tény, hogy idős Orbán Győző 2010 óta megközelítőleg 10 milliárd forint osztalékot vett ki a vállalkozásaiból, ami ha teljes egészében a hatvanpusztai építkezésre ment volna, éppen fedezhetné annak költségeit – csakhogy ez idő alatt Orbán Viktor apja más jelentős befektetést is tett, például megvásárolta a szomszédos Máriavölgyben lévő golfklubot (5. kép; az egykori Habsburg-mintagazdaság másik részét) a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Vagyis a saját forrásai önmagukban nem magyarázzák a beruházás finanszírozását. A hatvanpusztai komplexum fenntartása is rendkívül költséges lesz a jövőben. Szakértők szerint éves szinten százmillió forintos nagyságrendű összeget emészt majd fel a személyzet, a rezsi és a parkfenntartás.

5.kép: A Botaniq Máriavölgyi Golf Klub (forrás)

Jelen állapot

2023 közepére a hatvanpusztai építkezés befejeződött, és a kúria új formájában készen áll. A helyszín immár szigorúan őrzött, zárt komplexum benyomását kelti: a felújított fő- és melléképületek körül parkosított udvar, kerítés, biztonsági kamerarendszer található, a bejáratnál őrszolgálat működik. A birtok hivatalos tulajdonosa továbbra is Orbán Győző Bálint, Orbán Viktor édesapja – 2019-ben a céges tulajdonlásból is kivették az ingatlant, és magánszemélyként jegyezték be Orbán Győző Bálint nevére. A környező területeken is az Orbán – Mészáros család az úr: 2024-re a majorságot övező összes föld az ő birtokukba került. Orbán apja és Mészáros Lőrinc családja együttesen 277 hektárnyi földterület felett rendelkezik Hatvanpuszta környékén.

6.kép: Az Orbán-kúria 2024-ben (forrás)

A közelben található a Pannónia Golf & Country Club (ma Botaniq Máriavölgyi Golf Klub) területét, amely korábban Csányi Sándor tulajdona volt, 2019-ben Orbán Győző megvette (PSU Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. → Orbán Győző Bálint). A klub működtetését pedig egy részben Mészáros Lőrinchez, részben Orbán Viktor vejéhez (Tiborcz Istvánhoz) köthető cég (a BDPST Zrt., a részvények 50%-nak birtokosa) vette át. A tulajdonos ma a Golf & Country Máriavölgy Zrt. (tulajdonos: Talentis Group Zrt. → Mészáros Lőrinc). E fejlemények azt mutatják, hogy a Hatvanpuszta körüli egész mikrorégió az Orbán-család ellenőrzése alá került, amelyet Mészáros Lőrinc – Orbán Viktor barátja – segít teljes odaadással.

A hatvanpusztai kúria becsült piaci értéke a felújítás után rendkívül magas. Bár hivatalos vagyonnyilatkozatban Orbán Viktor nem tüntet fel ilyen ingatlant (hiszen papíron nem az övé), pénzügyi szakértők a birtokon létrehozott komplexumot több-milliárd forintra taksálják. Egy 2024 végi sajtójelentés szerint a Hatvanpusztán felépült ingatlanegyüttes becslések szerint ~15 millió eurót ér, azaz nagyjából 5-6 milliárd forintot. Más források – ahogy korábban említettük – a beruházás költségeiből kiindulva akár 10 milliárd forint feletti összértéket sem tartanak túlzónak. A lényeg azonban, hogy a lepusztult majorság helyén ma luxusigényeknek is megfelelő magánrezidencia áll, amelynek értéke az egekbe szökött.

A birtok jelenlegi funkciója és használata is sokat változott. Hivatalosan továbbra is majorságként nyilvántartott, és idős Orbán Győző családi gazdaságának része, azonban valós mezőgazdasági tevékenység itt nem folyik. A komplexum inkább rejtett pihenő- és találkozóhelyként szolgál. 2023 őszén egy volt kormányhivatalnok arról számolt be a VSquare oknyomozó portálnak, hogy Orbán Viktor már rendszeresen Hatvanpusztán tartja informális munkamegbeszéléseit családtagjaival, üzlettársaival és néhány kormánytaggal. Mindez arra utal, hogy Hatvanpuszta – bár formálisan Orbán Viktor apjának magántulajdona – a gyakorlatban Orbán Viktor családi és politikai hátországának fontos helyszínévé vált. A golfpályás kastély megítélése a választók körében csöppet sem kedvező; sokan a NER-korszak korrupciójának és luxizásának jelképét látják benne, példát arra, hogy miként lesz az uniós pénzekből proccos, történelmi áthallással operáló, szemforgatóan rongyrázó, fölösleges magántulajdon. Hogyan valósul meg a messziről futó vidéki kisfiú álma, aki kisvasutat és majorságot szeretett volna magának (nem nadrágszíjazást), és persze élete párjáé is, aki kislányként haciendáról álmodozott, ahol csipkés napernyő alatt elgondolkodva a rózsakertben sétál. Nos, sikerült: megvan.

Darvas Béla