(Tudománykövető N^o60 – benne villáminterjú Ángyán Józseffel)

Azt írás első része Vegye-vigye (Szappan-operita N^o19) címmel jelent meg.

Az Orbán kormány igyekszik. Lám a szeptemberi hidegben is, minden luxust nélkülöző sátorozó kormányülést tartott (címkép; Fotó: Benkő/MTI). Osztotta ideig-óráig a hadgyakorlaton résztvevő katonák sorsát. Előjel lenne ez? A „mi mindenre felkészülünk, ázunk-fázunk és szolgálunk” sugalmazása? Csak pogácsa és víz, más semmi. Illetve Pintér Sándornak egy nem szőke kóla. Végül is majdnem mindegy, mihez nem nyúlnak kormányzati vezetőink.

Ha bekapcsolom a közszolgálati rádiót vagy tévét, árad belőlük a Fidesz-KDNP-n kívül létező politikai pártok megítélése. Nem gondolom, hogy ez nevezhető közszolgálatiságnak, hiszen az ellenzékben lévő pártok választóit vagy a nem szavazókat is megilletné a kiegyensúlyozott kormányképviselet, s ennek támogatása a sajtómunkások és politológusok feladata lenne. Ez a fajta információs helyben járás, szövegsulykolás mindenkinek feltűnik, de tenni ellene senki sem tesz. Végül is nem kötelező ezeket a hírforrásokat követni, egyetlen mozdulat csupán. Nos, tehát innen lekapcsolódtunk. Visszatérünk az egyetemi oktatás környezetének lényegi megváltoztatásához.

A hazai kekvásítás (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) indítása óta talán egy év telt el, s a fölöttébb válogatós csodáknak nyoma sincs. Következtetéseket levonni abból, hogy a magyar egyetemek a ragsorokban ez idő alatt is mintha hátrébb kerültek volna, tán még korai lenne, így ezt nem gondolom még mérvadónak. Ide-oda topogunk a rangsor alsó felében. Persze folyamatban lévő okát sem látom annak, hogy mi lendítené előre az egyetemi képzésünk színvonalát. A vágyakkal teli várakozás önmagában semmit sem old meg. Az irányítás megváltozása egyébként ebből a szempontból is elégtelen feltétel. A kekva-menedzselés alá került régi és új (nemzetközi listákon nem jegyzett hajdani főiskolák) egyetemek körül semmi olyan nem történt, ami a színvonalat érintené. A 2002-ben egyetemi rangot kapott Széchenyi István Egyetem az egyetlen közülük, amelyik megjelent a QSWUR 2022-es listáján.

Ahogy az írás első részében látható volt, a kekvásítás második hulláma hű maradt az induláshoz. 21 kekva vizsgálata alapján 105 – a hazai jog szerint kihirdetett – kuratóriumi tagot ismertünk meg. Nem állítom, hogy minden tekintetben. Tény, hogy ők valamennyien – értsd 100% – úgynevezett nemzeti érzelmű honfitársunk, és ezzel elvileg még semmi baj. A kormányfőnk megfontoltan indítványozta ezt. Se internacionalista/globalista, se ballibsi, se zöld, se alternatív jobboldali nincs közöttük (vagyis Fidesz-KDNP-én kívüli, és most feledjük a Palkovics-szerű függetleneket). Talán már nem is lesz, mert ez a vonat elment. Az európaisággal se illik már hencegni (nem zsír), még ha momentán EU-tagok vagyunk is. Szidja is az adminisztrációnk az uniót, ahogy csak tudja. Ezek – mutat rájuk – libsik.

Egy csöpp statisztika

A QS World University Rankings (QSWUR) listáin a magyar egyetemek – ahogy tudjuk ezt – nem éppen a legragosabbak között foglalnak helyet. A 60.1. ábrán az egyetemi általános listán az első ezerben elfoglalt helyet láthatjuk. Ezek szerint a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem megítélése a világ átlaga körüli ingadozást mutat (500-600). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem az átlag alatt maradnak csöppet (600-750). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem rendszeresen az alsó harmadban (801-1000) található. Esetleges az alsó harmadban a Szent István Egyetem (ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és a Miskolci Egyetem előfordulása. Az új egyetemek közül megjelent a listán ebben a tartományban a Széchenyi István Egyetem (Győr).

60.1.ábra: A QSWUR ezres listáján a magyar egyetemek által elfoglalt hely (QSWUR, 2019-2022) Megjegyzés: a zöld betűszín az állami fenntartású egyetemeket jelöli

A listán más magyar egyetemeket is megtalálhatunk, ha tudományterületre keresünk rá. Részben meglepő módon nem találtam listázott magyar egyetemet művészet, teológia, történelem, filozófia, politikatudományok, sporttudományok, környezettudományok és állatorvosi tudományok területein. Ez utóbbi esetben a hazai egyetemi átrendeződések miatt az Állatorvos-tudományi Egyetem vitathatatlanul kiváló teljesítménye még a SzIE-nél jelenhetett meg. A gyakori névcserék és alkalmi csoportosulások tehát a nemzetközi nyilvántartást és besorolást nehezítik. A tudományegyetemek széles tudományterületi profilon jelentek meg (ELTE – 8, Szeged – 5 és Debrecen – 4 terület). Hasonló mondható el a BMGE (6 terület) működéséről. A tudományterületek közül a fizika emelhető ki, ahol négy magyar egyetem is listán van. A kémia és biológia 3-3 helyezettet tudhat magáénak. A legszámosabb minősített egyetem foglalkozások szerint a hazai orvosképzés (4 egyetem) és az agrármérnökképzés (5 egyetem). Az agrármérnökképzésnél a Corvinus megjelenése még a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemi (ma MATE) gyökerekre vezethető vissza. Igen szűken specializáltnak tekinthető a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem (ma MATE). Számomra meglepetés, hogy a Pécsi Tudományegyetemről csak az orvosképzés került a listákra. Természetesen más nemzetközi listák is léteznek, de az általános kép, amit a magyar egyetemekről adni lehet, ettől jelentősen nem tér el.

60.2.ábra: A tudományterületek szerint megjelenő teljesítés (QSWUR, 2021) Megjegyzés: a zöld betűszín az állami fenntartású egyetemeket jelöli

Személyes elágazódások

Még mielőtt a mindig tettre kész pártpolitikusok és elszánt holdudvaraik beleragadnának az általam ismertetett két ábra számukra felhasználható olvasataiba, szeretném megjegyezni, hogy szerintem nem a hazai egyetemi képzés színvonalával van baj, hanem annak állami kezelésével (vezető egyetemeinkre közel nyolcadrészét költjük, mint például a Helsinki Egyetemre teszik finn nyelvrokonaink) és menedzselésével. Az egyetemi oktatók és kutatók megbecsültségével és ellátottságával vannak súlyos állami problémák. Vagyis derék politikusaink, akik politológus-képzése a nemzetközi listákon nyomtalan maradt, próbálják ezt a kritikai állításomat megemészteni. Eddig ez sem ment.

A hajdani Debreceni Agrártudományi Egyetemen végezve a felső negyedben található egyetlen angliai kutatóhelyen [University of Sussex, Brighton (QSWUR: 226/2022) és a University of Liverpool-on (QSWUR: 189/2022)] sem akad problémám a megszerzett alapképzettségemmel, és ráadásul biokémiai/fiziológiai/toxikológiai laboratóriumokban dolgoztam, de a Norwegian University of Life Sciences [Ås (QSWUR Agriculture & Forestry: 19/2021)] munkatársai is szívesen marasztaltak volna zoológiai területen. Hajdani kémikus kollégáim hasonló tapasztalatokat szereztek az Egyesült Államok Egyetemein (pl. University of California, Davis (QSWUR: 108/2022; University of Washington, Seattle (QSWUR: 85/2022); Stony Brook University, New York (QSWUR: 378/2022)].

Kuratóriumi látkép

A kuratóriumi tagok 15%-ára becsülöm a kekvákban megjelenő, rendszeresen oktatók számát. Ezt a szintet az aktív tárgyfelelős vizsgáztató éri el nálam, és nem az alkalmi előadó. Úgy érzékelem, 80% körüli kuratóriumi tagnak nincs komoly oktatási és kutatási múltja, és nincs tudományos fokozata sem. Miként képzelhető el valóságos feléjük áramló szakmai tisztelet? Egyetemeinken színjáték jellemzi a napi kapcsolatokat. A kuratóriumi tagok úgy képzelik, hogy a menedzseri tudásukra van szükség. 25 kuratóriumi tag fontos kormánytisztséget töltött vagy tölt be (24%). 26 kuratóriumi tag a gazdasági élet szereplője (25%), vagyis oktatáshoz és kutatáshoz valóságos köze nincs, esetleg néha cimborálásból óraadónak hívták meg. 57 kuratóriumi tagnak a sajtóból ismert a közvetlen kötődése a Fidesz-KDNP-hez (54%). Az első és második hullámban megválasztott kuratórium tagok fele részben közvetlenül kötődik a Fidesz-KDNP kormányzati aktivitásához, 25%-a a gazdasági élet szereplője (ők is afféle csókosok) és közel 20%-nak van kapcsolata az oktatással. Utóbbiaknak legalább a fele egyetemi vezető, vagyis a közvetlen oktatásban már nem vesz részt. Ők már pódiumokra kiülő, főfoglalkozású, jóváhagyott döntéshozók.

Véleményem szerint a jelenlegi kuratóriumi szerkezet korántsem az egyetemi oktatás céljait szolgálja, sokkal inkább tűnik valamiféle hosszútávú, személyre szóló politikai jutalmazásnak, amely a Fidesz-KDNP kötődésű káderekre szűkül. Mindez a választási cikluson való túlnyúlásával és irreverzibilis szerkezetével jogilag szerintem aggályos is. Hiszen a köztulajdon hűtlen kezelése vethető fel az állami tulajdon csoport tulajdonba való áthelyezése. A módszer kizárja az egyetemi irányításból azokat a magyar állampolgárokat, akik gyaníthatóan nem a Fidesz-KDNP feltétel nélküli választói, habár az állami tulajdon korábbi résztulajdonosai. A kormányfő ebben a tekintetben nyilvános diszkriminációt kezdeményezett. Eredményesen.

Sokszor csodálkozom el a Tízparancsolat szerint élő barátaimon, miként lesznek süketek, vakok és némák párttársaik súlyos morális botlásaikor. Mintha lenne kétféle etikai mérce a mi és a ti kategóriák számára. Nincs.

Az is elég világos, hogy jogászok és közgazdászok uralják a hazai kekva-kuratóriumokat. Hozzájuk képest a többi diploma másodrendű. Politikusi múlt előny ehhez a NER-szolgáltatáshoz. Nem értelmiségi holdudvar ez, szerintem inkább gazdasági és érdekalapú. A gazdaság szereplői részéről a mérvadó – időnként kétes vagy ismeretlen eredetű – vagyon és a gyakorta ezzel összefüggő, számottevő befolyás, úgy tűnik, feledteti a saját oktatási és kutatási tevékenység hiányát. Csányi Sándor bankár és Mocsai Lajos edző így lehet ma kulcsember egyetemi berkekben. Én mindezt a hazai egyetemi oktatás leértékelésének látom. Vegyék-vigyék. Az ár persze képletes, a vigyükön van a hangsúly.

Döbbenetes számomra a kormánytagok munkahely- és vezetőibeosztás-halmozása. Miként tölthet be ma bárki is több felelős vezetői állást? Mi szüksége van rá az országnak vagy a megtiszteltnek? Nyilvánvaló, hogy képtelenség miniszternek, államtitkárnak, kormány- vagy miniszteri biztosnak, illetve effélének lenni, és egyidejűleg egy konkrét egyetemi kuratórium munkájában felelős módon dolgozni. Valamelyik munka nincs elvégezve, vagy ahhoz rabszolgát alkalmaz a derék félvezető. Esetleg az állás kreatúra, ami valóságos munkát nem igényel.

Ennél is abszurdabb a rektorok megjelenése a kuratóriumokban, hiszen a kuratórium elvileg valamiféle irányító grémium a rektor fölött. Hat rektor a 21-ből (tehát az összes rektorok 30%-a) kuratóriumi tag (Sótonyi, Fülöp, Bolváry-Takács, Kovács L., Merkely és Szilvássy) is, ami szerintem jogilag is összeférhetetlen felállás. Lánczi András és Mocsai Lajos a megválasztásuk pillanatában rektor és kuratóriumi elnök is volt egy személyben (mára Lánczi rektori megbízatása lejárt, míg Mocsai lemondott arról), vagyis abszurd módon saját maguk felettesei voltak. Jellemző a kinevező (Palkovics László) gondolkodására ez az összeférhetetlenséggel nem számoló, átgondolatlan momentum. Csányi Sándor elképesztően elfoglalt bankárunk, nagybirtokosunk és focimágusunk viszont két kekva-kuratórium elnöki pozícióját is vállalta. Sem nem mezőgazdász, sem nem erdész. Mit neki; az élet számára csupa baráti kihívás, és eddig is jól elboldogult. Például a Soproni Egyetemnek érkező díszoklevelet nem is a rektor, hanem ő vette át (148. kép). Ez azért baljós előjel, ami a menedzseléstől az önmutogató kézi-irányítás felé bök, amelyben a kuratóriumi elnök könnyen elvétheti a mértéket.

148.kép: Csányi Sándor a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke átveszi a Soproni Egyetemnek szóló díszoklevelet Palkovics Lászlótól (forrás)

A MATE újításai

A Csányi Sándor és Gyuricza Csaba duó nevével fémjelzett Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), melynek még a neve sem fedi a jelenlegi tevékenységének lényegét, máig két eredeti történetet is magánénak tudhat, amelyek talán ki is emelik az átlagos egyetemi mezőnyből.

Egy pályázat dióhéjban

A MATE kuratóriuma már áprilisban pályázatot hirdetett. A kekva vezetésének ugyanis elképzelése sem volt arról, miként kellene a rájuk bízott egyetemet átalakítani, hogy a nemzetközi minősítése kedvezőbb legyen. Mindezt pályázattal oldották meg, aminek meghirdetése nyílt volt, viszont keletkező eredménye bizalmas. Megtudni sohasem fogjuk azt, hogy ki és milyen tanácsot adott a pályán csípőre tett kézzel imbolygó kekva-csatársornak. Végül is a hajdani császár is ismert volt erről, és mégis aranylabdás lett. Szóval mire használhatjuk a kekva-kuratórium és a rektor zsenijét, ha az elvállalt hosszútávú oktatási átalakítás milyenségéről fogalmuk sincs. Mire szerződtek? Szerintem az alkalmasság kérdését veti fel ez a húzás, amit illetően eddig sem volt illúzióm. Persze mérlegelem Nagy István önérzetes opusát, amelyben azt írta nekem ez év január 7-én messenger-en, hogy „A kuratórium tagjainak nem az a feladata, hogy oktasson, hogy átvegye a szenátus vagy a professzori gárda szerepét. [Ez idáig színigaz.] Vagyonkezelési alapítvány. Az egyetem működését kell biztosítani. Hogy zökkenőmentes legyen, hogy korszerű legyen a körülmény. Épülni és fejlődni fog. Olvashatod a különböző információkat milyen tervek vannak a beruházásokra.” Tehát csak a beton/vas tartozik rájuk és a közlekedési rendőr szerepe. Erre kapják az egészen tűrhető gázsit. Az oktatás irányainak megválasztása, a kibocsátás szabályozása, az elvárható kutatási teljesítmény meghatározása sem tartozik már rájuk. Megtekintés (ebben az agrárminiszterek Fazekas óta kitűnőek, de ő most majd az állatorvoslás területén mutatja be a parttalan profizmusát), célszalagok átvágása, gratulációk, oklevelek és kitüntetések fogadása az, ami bizonyosan megy még nekik is. Nagy úr így képzelte, és ezzel az elképzeléssel startolt a kuratóriumi pályán, illetve – gondolom én – ők ezt a tevékenységet választották ki maguknak, vagyis a nemzeti érzelmű beruházást. Ebben nem lesz hiba, ha az EU tejel.

A rektor tanácsadó testülete

A második dobás éppen mostanában történt. Bevallom férfiasan, nem gondoltam azt, hogy Gyuricza Csaba ennyire innovatív a rektor szerepében. Miközben fölötte létrejött egy Fidesz-KDNP-kötődésű menedzserekből álló kuratórium – ráadásul kitűnő jótékonysági vadászokkal –, ő maga alatt is létrehozott egy rektori tanácsadó testületet, amely úgyszintén menedzserekből áll. Sőt, Csányi Sándor fia és beosztottjai mondhatják meg azt, hogy minek örülne a focikedvelő bankár, aki majd konzultál Lázárral. Nem is vitás dinasztiák épülnek nálunk.

„A Rektori Tanácsadó Testület tagjai: Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója, Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Csányi Attila [valamikor az Orbán Győző Bálint által vezetett PSU Kft, Gánt embere], a Bonafarm Csoport vezérigazgatója, Csikai Miklós [egykoron ZKI Zrt.], az Árpád Zrt. elnök-vezérigazgatója, Fazekas Sándor (Fidesz) kormánybiztos, országgyűlési képviselő, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Holding vezérigazgatója (lásd keretes írásunk), Németh István, a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, Szabó László, a Mediaworks vezérigazgatója, Szabó Levente, a KITE Zrt. [Csányi Attila itt igazgatósági tag] vezérigazgatója és Zászlós Tibor [egykori Mezőfalvai Zrt.], a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSz) elnöke.”

Talentis Agro Holding. Az összesen 39 anya- illetve leányvállalatot magába foglaló, 2020-as adatok szerint 1150 alkalmazottat foglalkoztató holding (amely egyre növekvő területen – saját honlapja szerint közel harmincnyolcezer, más (2021 nyári) források szerint negyvenkétezer, megint más (2021. őszi) források szerint negyvenötezer hektáron – szántóföldi növény-, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel valamint állattenyésztéssel foglalkozik) Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeit fogja össze. Csányi mellett tehát a másik oligarcha – aki egyébként az Egyetem volt tangazdaságát, a Gödöllői Tangazdaság Zrt-t, továbbá az O1G-nap után kegyvesztett jóbarát, Simicska Mezort csoportjához tartozó három Zrt.-t is megszerezte – képviselője sem maradhatott ki az exkluzív társaságból. A Talentis Agro Zrt. [Felcsút; 2018-; 53 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 571 mFt; tulajdonos: Mészáros Lőrinc] vezette agrárholding tagvállalatai (2019-): az Agrosystem Zrt. [Herceghalom; 1992-; alkalmazottak száma ismeretlen; adózás előtti eredmény (2020): 319 mFt; tulajdonos: Talentis Group Zrt.; vezérigazgató Mészáros János Szabolcs – Mészáros Lőrinc öccse], az Aranka Malom Kft. [Felcsút; 2017-; 14 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): -38 mFt; tulajdonos: Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft.], az Aranykorona Zrt. [Székesfehérvár; 1999-; 73 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 12 mFt; tulajdonos: Mészáros Lőrinc], a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. [Felcsút; 2011-; 43 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 26 mFt; tulajdonos: Mészáros Lőrinc és a Talentis Agro Zrt.], a Canter Borház (Demján Sándortól Mészáros Lőrinc 2017-ben vásárolta), a Csabatáj Zrt. [Murony; 2002-; 48 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 144 mFt; tulajdonos: Opus Global Nyrt. (igazgatósági tag: Mészáros Beatrix – Mészáros Lőrinc lánya)], a Dereszla Balaton Kft. [Zánka; 2009-; 9 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): -62 mFt; tulajdonos: Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft.], a Gödöllői Tangazdaság Zrt. [Kartal; 1992-; 81 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 380 mFt; tulajdonos: Kartali Vagyonkezelő Zrt.; tulajdonos: Talentis Agro Zrt.], a Hidasháti Zrt. [Murony; 1992-; 162 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 213 mFt; tulajdonos: Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft.], a Kunhalom Agrária Kft. [Fegyvernek; 1993-; 2 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 133 mFt; tulajdonos: Talentis Agro Zrt.], továbbá a volt Mezort-tag Lajta-Hanság Zrt. [Mosonmagyaróvár; 1992-; 193 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 148 mFt; tulajdonos: Óvár-Agro Zrt.], Sárvári Mezőgazdasági Zrt. [Sárvár; 1992-; 156 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 617 mFt; tulajdonos: MFB Zrt.] és Szombathelyi Tangazdaság Zrt. [Sárvár; 1992-; 113 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 339 mFt; tulajdonos: MFB Zrt.], a Szarvasi Agrár Zrt. [Szarvas; 1993-; 88 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): -171 mFt; tulajdonos: Szarvas-Agro Vagyonkezelő Zrt.; tulajdonos: Talentis Agro Zrt.], valamint a Vért Vadászati Kft. [Felcsút; 2016-; 6 fő alkalmazott; adózás előtti eredmény (2020): 30 mFt; tulajdonos: Talentis Agro Zrt.]. Az adatok az Opten adatbázisából származnak, a lekérdezés dátuma: 2021. december 3-7.

Szerintem kezdjenek majd valamit ezzel a jelenésszerű listával az oknyomozó gazdasági újságírók. Én nem vagyok az, de azért van, amit meglátok. Ádám János (MCS vágóhíd, Pick, Nemzeti Ménesbirtok, Sole-Mizo stb.) az Investgroup-Bóly Zrt. {tulajdonos: Bonafarm Zrt. [tulajdonos: Bonitás 2002 Zrt. (tulajdonos: Csányi Sándor) – igazgatósági tag Csányi Attila], vezérigazgató Ádám János} tulajdonú Bóly Zrt. embere (itt Csányi Attila és Csányi Erika igazgatósági tagok). Kellemes szemlélődést kívánok ebben a Zrt.-labirintusban. Az Opten adatbázisa esetleg hasznos útmutatásokat tartalmazhat, persze nem az ingyenes verziója.

Megjelent a kiválasztott tanácsadók között a GMO-mentes Magyarországért Egyesület – megérdemesült, bár genetikával talán hadilábon álló – elnöke, Zászlós Tibor az egykori Baracskai Rabgazdaság hajdani párttitkára is. Sőt, mindennek tetejében, Joli-Jokerként a hajdani nagy megtekintő, Fazekas Sándor bográcskenuzó is. Csányi Sándor különlegesen kedvezményezett, neki a fia, Csányi Attila is megjelenik, és nyomatékképpen ott vannak a család érdekeltségei: Bóly, Bonafarm és KITE. A Csányi-család így akár vasárnapi ebéd keretében meg is beszélheti a MATE ügyes-bajos dolgait. A papus elmondhatja a fiának, hogy miféle tanácsot kellene adni a rektornak, amit ő majd a jövő zálogától meglepetéssel vegyes kitörő örömmel fogadhat. Nem jó- vagy rosszindulat kérdése ez a megjegyzésem, hanem a helyzetből fakadó lehetséges kombináció. Emlékeznek, ami megtörténhet az meg is történik. Figyelmeztetés ez is. A többieket nem hámozom meg.

A MATE színvonala

Az egyetem színvonalának emeléséről azonban már szó sincs. Oktatási és kutatási embereket nem látok a tanácsadók között, olyanokat sem nagyon, akik tudományos fokozatot tudnak felmutatni (nyilván ilyenek nem kellenek ide). A tárgyszerű tudás talán elhomályosítja az elmét, fennakad olyasmin, amin a NER-életérzést követve nem kellene. Már nem is időszerű a világhoz/Európához való színvonalbeli felzárkózás. Történjen ez fordítva! Ez most a közszolgálati levegőben is benne van.

149.kép: Gyuricza Csaba tanácsadó testülete (forrás)

„A rektor szólt még arról is, hogy az agrár-felsőoktatás nem követte az elmúlt 15 év mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlődését, szétnyílt az olló (sic!) a két terület között. Annak érdekében, hogy az Egyetem a gyakorlat igényeinek megfelelő szakembereket bocsásson ki, át kell alakítani az oktatás tartalmát és formáját is.” 15 évig, amikor Gyuricza dékán is volt (2012-2015), tehát irányt tévesztett a gödöllői oktatás. Önkritikát gyakorolt a vátesz?

A hivatal is megszűnt, amit vezetett, és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) is éppen most szívódik fel. Ángyán intézetét is lerombolta az egykori diákja, de mit épített helyette. Igen, a saját karrierjét, amit éppen Fazekas Sándor támogatott. Most az eseményen is mellette feszít (149. kép). Tényleg, nem úgy néz ki ez a grémium, mint a védők szabadrúgáskor? Hölgyek sem színesítik az egyhangú látványt. Építeni kell – mondja a kuratórium – a betontól és kőtől, az ingatlantól pörög a holdudvar pénze. Gödöllő is kaphatna végre stadiont? Az majd odavonzza a fiatalokat. A rektor tanácsadói pedig elmondják azt, hogy miről álmodnak – na nem a vidékiek, hanem – a vidék megvezetői. Természetesen nagyüzemről, iparszerű mezőgazdaságról mesélnek majd, szatellit vezette traktorokról, digitalizált Irma mamáról és Sanyi bátyáról. Hol van már a Fidesz-KDNP ígérete a családi gazdaságok segítéséről?

Ki mondja meg viszont, hogy miként jut előrébb QSWUR listáján a nem régen még Szent István Egyetemnek nevezett MATE? 2022-ben a 801-1000 helyen találjuk (2021-ben is ott tanyázott, 2019-2020-ban még a listán ismeretlen volt), de még SzIE néven, vagyis a MATE neve sem jutott még el a listakészítőkhöz. Agrárvonalon a 2021-ben (2020-ban is, míg 2019-ben még a helyzet fordítva volt) a SzIE (nem a MATE) a 251-300 helyen található, míg a debreceni agrárképzés előtte (201-250). Lenne tehát hová előre lépni (az első száz, amiről kezdetben álmodtak, még igen messze van), de véleményem szerint nem ezzel a kuratóriummal, nem ezzel a rektorral és tanácsadó testülettel.

Aligha tudok más oktatót kérdezni, aki ki is mondja azt, amit gondol. Úgy vélem, hogy a korosztályunknak nagyon fontos feladata ma az, hogy megfogalmazza a kritikáját, ha az aktív dolgozók ezt nem tehetik. Mit gondolsz arról a jövőképről, amit a MATE jelenlegi rektora vetít?     Ángyán József: Abból, amit a – politika legmagasabb szintjei által kiszemelt, instruált, több poszton is kipróbált és vélhetően használhatónak bizonyult, így szélsebes karriert befutott – rektor e grémium előtt elmondott, számomra nem lett világosabb az a jövőkép, ami az egyetemmel kapcsolatban a fejében lehet. Talányos számomra pl., hogy szerinte ugyan milyen agrár és élelmiszeripari fejlődéstől is szakadt el, és miért éppen 15 éve az agrár-felsőoktatás? 2006 lenne e tekintetben a rossz irányváltás, a fordulat éve? Tán csak nem az őszödi beszédhez köthető ez is? Vagy pl. abban, hogy az agrár-felsőoktatás nem követte az elmúlt 15 év mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlődését, nos abban ő maga – mint gödöllői vezető oktató, 2004-től egyetemi docens, majd egyetemi tanár, dékánhelyettes és 2012-től három éven át dékán – ugyan milyen szerepet játszhatott? No és persze környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomával a zsebében ugyan mit is ért a gyakorlat igényeinek megfelelő szakemberek alatt, akiket – mint új technológiai termékeket – ki kéne bocsátania a MATE-nek, egyáltalán milyen gyakorlatra és annak milyen igényeire gondol? Nos ilyen részletkérdésekkel nem foglalkozott, mert a sas nem kapkod legyek után! Pedig minden bizonnyal ezúttal is megkapta már az ezekre vonatkozó eligazítást, de arra talán még nem kapott engedélyt, hogy ennek részleteibe is beavassa a szélesebb közvéleményt. Amire viszont a tanácsadó testület általa választott – vagy tán inkább melegen ajánlott, hogy ne mondjam bediktált – tagjai névsorából, a testület összetételéből következtetni tudok, az számomra teljes összhangban van a mai Orbán-kormány megváltozott agrár- és vidékpolitikájával. Nem lep tehát meg, hogy miközben eredetileg a Fidesz környezet- és tájgazdálkodásról, a kis/közepes családi gazdaságok megerősítéséről, valamint szövetkezésük és generációváltásuk, a fiatal gazdák támogatásáról prédikált, a kiválasztottak között egyetlen tagot sem látok ebből a körből! A 2010-es országgyűlési választások megnyerése után az Orbán-kormány ugyanis az ellenzékben hirdetett agrár- és vidékfejlesztési programjához képest 180 fokos fordulatot véve, azt elvetve, a nemzeti tőke erősítése jegyében a tőkés nagybirtokkal, agrároligarchákkal és agráripari óriáscégekkel kötött stratégiai szövetségeket. Ezt jelzik egyebek mellett olyan gyakorlati lépései, mint pl.: (i) a helyben élő gazdacsaládokat kiszorító földbérleti és földprivatizációs rendszer bevezetése és lebonyolítása; (ii) a nagybirtokra majd most még nagyobb agrárholdingokra szabott mintagazdasági rendszer bevezetése; (iii) a tőkés integrátori törekvések kiszolgálása; (iv) a multikkal kötött nagyszámú stratégiai partnerségi megállapodás; (v) vagy éppen a hazai és EU agrártámogatások alsó és felső határértékeinek felemelése, ezzel a kicsik kizárása, EU által felkínált támogatásnövelésük elutasítása. De ugyanezt jelzi pl. a biogazdálkodás növelését valamint a környezetre és/vagy az emberi egészségre káros agrokemizálás erőteljes csökkentését, a biológiai sokféleség védelmét célzó, az Európai Zöld Megállapodás részét képező Európai Biodiverzitási Stratégia és Termőföldtől az Asztalig Stratégia – hazai bírálatokat és javaslatokat figyelmen kívül hagyó – hamis bemutatása és kategorikus elutasítása. Ebbe a folyamatba tökéletesen beleillik az úgynevezett egyetemi modellváltás, amellyel tovább erősíthető a kormányzat agráripari oligarchákkal kötött stratégiai megállapodása, a vagyonkezelő, irányító kuratóriumokba és tanácsadó testületekbe ültetésükkel megteremthető, e partnerségi együttműködéssel senki által nem ellenőrizhető felsőoktatási bázisa. No és persze ezen a bázison 25-30 év után újra folytatható az iparszerű tömegtermelést folytató tőkés nagybirtok termelésirányító technológusainak – ökológiai és társadalmi szempontok által nem zavart – régi/új képzése. Ki más irányíthatná jobban ezt a képzési folyamatot, ha nem éppen azok az agráripari oligarchák, akik az így előállított technológusokat majd nagybirtokaikon és holding-jaikban alkalmazzák? Az pedig, hogy eredetileg a Fidesz másról beszélt, az ugyan ma már kit érdekel! A megmaradt családi gazdaságok létszáma (az utóbbi évtizedben 120 ezer kisgazdaság, a gazdaságok egyharmada ment tönkre és tűnt el) és ezzel szavazatmennyisége, azaz politikai súlya ma már úgysem számottevő. A pénz itt van, ebben a tőkés társasági, nagybirtokos, nagyvállalkozói körben, és a közkasszák nekik szánt kormányzati milliárdjai is itt landolnak. Nem az európai – családi gazdaságokra és versenyképességüket biztosító szövetkezeteikre épülő, valamint vidékfejlesztési, környezeti/társadalmi szempontokat is érvényesítő – agrármodellt, hanem az ettől eltérő hazai – a tőkeérdekeltségek profitja által vezérelt, biológiai iparos, automatizált, élőmunkát, emberi részvételt alig igénylő, tömegtermelő – gyakorlatot kell valószínűleg az egyetemi képzésnek is követnie. Ám e tartalmi modernizáció mellett az infrastruktúra központosítására tett rektori megjegyzés sem ígér sok jót az integrációba kényszerített volt egyetemek campusai, ott dolgozó munkatársai és hallgatói számára. Azt találta mondani ugyanis, hogy e sokoldalú modernizáció költségeit azzal az elvárással finanszírozza a magyar kormány, hogy a MATE-nak egy központi campusa legyen, Gödöllőn. Eszerint készülnek fejlesztési tervek, amelyek megvalósításával, 6-7 év alatt, a rendelkezésre álló több száz hektár területen megduplázható az oktatási kapacitás. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy – inkább előbb, mint utóbb, de – mindenkinek – különösen minden értékes (pl. budai), valamelyik NER-lovag által kiszemelt ingatlanon lévő szervezeti egységnek – Gödöllőre kell költöznie. Hiába itt a múlt, az évszázados tapasztalat, a tradíciók vagy a hírnév, ezt dobta neked, mert megérdemled Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem vagy Keszthelyi Georgikon! De hát – amint azt a rektor világossá tette – ugye nincs mit tennie az egyetemnek, mint autonóm szellemi műhelynek, ha egyszer ezzel az elvárással finanszírozza a magyar kormány ezt az átalakítást! Nesze neked az európai agrármodellre, környezet- és vidékbarát mezőgazdaságra, környezet- és tájgazdálkodásra reflektáló európai agrár-felsőoktatás, és persze nesze neked egyetemi autonómia! Nos – a kérdésre visszatérve – a rektori kinyilatkoztatások alapján és tanácsadói grémiumának láttán előttem ilyen jövőkép sejlik fel, amely úgy tűnik vészesen dél-amerikai mintát követő, egyetlen ügyű, (hogy ne mondjam együgyű, vidék-, környezet- és társadalomromboló mezőgazdaság centralizált technológusképzését hozza ismét vissza az életünkbe.

150.kép: A MATE főépülete (forrás)

Epilógus 2021-ben

A Kádár-érában a dolgozó nép ballonkabátban és svájcisapkában elvonult a biztató szavakat záporozó (aznap éppen az egy főre eső, eladott ventilátorok számában vertük meg – Kubával együtt – a folyamatosan hanyatló nyugatot) tribün alatt, papírzászlókat lobogtatott, aztán a tölgyfák alatti nagyerdei sátorokban kőbányait ivott, és sorban állt a békebeli, spiccelő virsliért. A mágikus vattacukor volt számomra a korszak szimbóluma. Én speciel a csavartos– (ezt Bojtinétól tudom, aki fokhagymát és vasfüvet – esetleg zellert is – árult a Rákóczi utcai piacon; náluk odahaza a töltött-káposztának is ez volt neve) és a sípcukrot jobban bírtam. Odahaza aztán a népek bespalettáztak, és bekapcsolták a Szabad Európa Rádiót. A lopakodó tudathasadás elég sokáig tartott, és ahogy visszaemlékszem, akkor úgy gondoltuk benne élve, hogy örökké tart majd.

Darvas Béla