Bezárás
Fapados agrokemizálás

Csípőszúnyogok, és amit hurcolhatnak No6 – Fals kórus

(Fapados agrokemizálás No40)

2017-ben írtam meg ennek a cikknek az elődjeit, sőt leveleztem akkor a hazai hatóságokkal. Épületesnek persze nem nevezném a kapott válaszokat, amelyek gyakorlott kincstári megoldások körül keringenek. Nem rájuk tartozik, nem az ő dolguk, értsük meg/lássuk be – olvashattam a reakciókat. Mi sem változott 2019-ig, amikorra megszólalásképes új nemzedék lépett színre, közöttük Kemenesi Gábor virológus, Soltész Zoltán ökológus/entomológus és Zöldi Viktor járványügyi szakértő, az egészségügy képviselője. Megjelent a Szepesszentgyörgyi házaspár (Szeged) és Kőszegi Dániel (Dunaföldvár), akik a biológiai lárvairtás működőképes gyakorlatát is bemutatták nekünk. Ha a jelenlegi vastag – üzleti okokból szennyezett – gomolyfelhőn valamiféle résen át képes lesz fény átszivárogni ránk, akkor azt ők ütik majd. Tessék rájuk figyelni, hogy mikor mit mondanak.

A valóságos szakmai közvéleményt egyébként nem osztja meg a mai, államilag támogatott kémiai szúnyogirtás korszerűtlen gyakorlata. A szükségesnél is rosszabb megoldás ez csupán, mint annyi minden az életünkben. Átszínezni a valóságot – üzletemberek életében a hétköznapi cinizmus része – tényleges szakemberek számára viszont ismeretlen megoldás. Szakértő – mennyi támadt ezen a területen! – a hitelét csak egyszer veszítheti el, de akkor végérvényesen. Sikeres vállalkozó azért keletkezhet ilyenkor, aki ekkortól mindent anyagiakban mér, és a hangja is lassan megöblösödik.

A cikksorozatom után sok telefonos megkeresést kaptam, és tárgyaltak is velem többen. Kiállni azonban az ügyért senki sem akart. Mindenki valahogy gazdasági szem volt a láncban. Érintett volt, vagy megfogott. Sőt, tárgyalópartnereim világos kivitelezői alternatívát sem tudtak felkínálni, ami az országra nézve méltányolható lett volna. Mintha egy intrikus szereplőgárda létezne errefelé, a „Húzzunk bele, húzzunk bele!”, ami működhet, ha előtte már eldöntöttünk, merre az arra. Itt azonban erről szó sincs. Új vektorfajok (ázsiai tigris-, ázsiai bozót- és koreai szúnyog) jönnek, új betegségeket (nyugat nílusi, usutu-, tahyna-vírus, bőr- és szívférgesség) hurcolnak be az országba, és mi elakadunk a saját gazdasági érdekeinknél. Idegméreg piretroid deltamethrin-t veszünk/adunk, mert azon nagyobb a hasznunk, és ahhoz kevesebb szakértelem kell. Ezt megturbózzuk szinergistával (PBO), hasson és alkosson a kegyszer; pusztuljon minden, ami nem bírja. Több kellene nekünk annál is, mint amit eddig kaszáltunk. A kis gömböc gurul. Ki veszi észre, hogy minden évben nő a szúnyogállomány-gyérítésre költött állami pénz, legyen az évben súlyos árvíz vagy aszály, ki veszi észre, hogy minden évben késve kezdünk az irtáshoz, ki veszi észre, hogy hanyagoljuk a környezetbarát biológiai lárvairtást a biológiai hatóanyagú Bti-vel? Senki. Már magunkat is megnyugtattuk, ez nekünk úgy helyes, ahogy csináljuk.

A betegség behurcolásról keveset írok ebben a részben, hiszen korábban már alapfokon megtettem ezt. A felsorolt kórokozók már megjelentek hazánkban, a probléma már az, hogy az új fajok is (!) terjesztik ezeket a kórokozókat. A koreai szúnyog például kiválóan megél az elhanyagolt portánkon. A behurcolható betegségek sora egyébként rendkívül hosszú: Chikungunya-vírus, Dengue-vírus, de ott lebeg a fejünk felett a hírhedt Zika-vírus is. A kockázat jelentős; nem véletlenül foglalkoztatja az európai járványügyet.

A hatósági túlpartokon – ahol látványosan, a településeket permetezve irtanak – nem igazán akarják érteni a tényleges helyzetet, amiről beszélek, hogy nem az emberi kényelem, nem a városi vagy üdülőhelyi szúnyogmentesítés, nem a turizmusból befolyó profit a tét, hanem a beköszöntő járványok és a szakszerűtlen védekezés okozta ökológiai katasztrófa megelőzése. Bizonyos voltam abban, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható sokáig. Az MTA ökológusai – akik előadásra kértek fel – léptek először, és két év (!) múlva most látom, feltámadt valamiféle megvitatási hajlam is. „Az idegmérgek nem szelektívek, gyakorlatilag minden nem melegvérű állatra hatnak – állítják egybehangzóan az ellenzők. Minden egyes csípőszúnyoggal együtt több száz egyéb rovar pusztul el, ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra, végeredményben a teljes táplálékláncra hatást gyakorolnak – állítja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Példa lehet erre – emeli ki – akár a fecskék [lásd címkép füsti fecske fiókákkal] drasztikus állománycsökkenése is, melynek fontos okaként részben a repülő rovar táplálékállatok számát csökkentő hatásokat, köztük a rovarvilág egészére ható kémiai szúnyoggyérítést jelöli meg.” Logikus érvelés és hihető is. Az ingerületvezetés gátlása minden idegrendszerrel bíró állatban hasonlatos, vagyis szelektivitás idegmérgektől csak speciális esetekben várható. Pontosabban biokémiai, metabolikus előnyök várhatók. A piretrinek (természetes vegyületek) állandó testhőmérsékletű állatokban gyorsan lebomlanak és idegméreg hatásukat nem fejtik ki (ugyanakkor toxikusak halakra, kétéltűekre és hüllőkre, vagyis változó testhőmérsékletű állatokra). Kistestű madarak kivételt képeznek a fenti általánosságok alól, vagyis a piretroidok utolsó generációja ezeket is mérgezi. Különösen vonatkozik ez az aerosol formulációkra (159. kép), amelyet a madarak belélegezhetnek, s ennek az ULV (csekély mennyiségű vízzel való kijuttatás) és a földi melegköd megfelel. A PBO fokozhatja ezt a hatást, hiszen akadályozza a szervezetben való lebontást. Ezért sem alkalmazható rá a deltamethrine kezelés önálló mezőgazdasági engedélye, vagyis nincs ennek a keveréknek szántóföldi engedélye.

159.kép: Melegköd-képző generátor (Fotó: Rosta Tibor, MTI, vs.hu)

„Kőszegi Dánielnek elsőként a dunaföldvári önkormányzatot sikerült meggyőznie arról, hogy az általa kínált környezetbarát megoldás mellett döntsenek. Megkérdeztük erről Horváth Zsolt polgármestert. – Többéves tapasztalat birtokában jelentem ki, hogy jó döntést hozott a testület, amikor a biológiai gyérítés mellett tette le a voksát. A lakosság is elégedett.” A korábbi szegedi pozitív tapasztalatok után, most újabb bizonyítékkal is megismerkedhettünk.

Sok szó esik mostanában arról, hogy a kémiai szúnyogállomány-gyérítés során százszor-ezerszer több nem célzott rovar pusztul el, mint csípőszúnyog. Gergely Gáborral ültünk egykoron a Velencei-tónál egy parti étterem kertjében, mikor elröpült fölöttünk egy deltamethrin-t permetező repülő, amely után 2-3 perc múlva a tíz fölötti fedetlen asztalon legyek és méhalkatúak vergődtek. Nem tudományos hatáskísérlet volt ez, de a pőre valóságot láttuk, ami nem egyezik a mai kincstári, érdek vezérelte okoskodással.

Lakossági hozzászólások szerint nincs kis kiszerelésű Bti lárvairtó forgalomban, amely azért sem érthető, mert a betelepülő fajok éppen a környezetünk vízgyűjtőiben fejlődnek, vagyis még nagyobb igény – társadalmi és üzleti egyaránt – lenne arra, hogy a forgalmazók a kis kiszerelések eladását is célravezetőnek lássák. „A Biológiai szúnyogirtás oldalon a Csíplek alapítvány hozzászólása alapján úgy értem, a Vectobac gyártó nem enged porciózást. Az önkormányzatok esetleg ezt felülírhatnák? Pl. osztogathatnának kis adagokat vészhelyzetre hivatkozva?” – kérdezte a facebook-on Andrasev Szonja. Szerintem egy üzlet mindig működik, ha kölcsönösen előnyös megoldást ajánlanak. Biztos vagyok abban, hogy jó ajánlat kérdése a lakossági kiszerelés megindítása (még ha az állami gyérítés konkurenciáját képeznék is), amelyet én a hazai hatóságok esetében mindenképpen erősen szorgalmaznék. Főként az esővízgyűjtőkre, úszómedencékre, halastavacskákra és szökőkutakra gondolok, hiszen ezek kiváló és gyakori szúnyoglárva-nevelőhelyek. A lakossági aktivitás egyik javasolt formájának gondolom azt, hogy a kivitelezőt erre a megoldásra szorítsák rá. Ha a Corax-Bioner Zrt. a forgalmazó, csak szándék kérdése, hogy kiszerel-e jól tárolható és adagolható granulátumot lakossági felhasználásra.

Azonban nem a Bti az egyetlen hatékony lárvairtásra alkalmas hatóanyag, bár élővizekben csak ez alkalmazható. A Protect szúnyoglárva-irtó tabletta (gyártó: Ferbi Srl. – forgalmazó: Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft.) tablettás kiszerelésű S-methoprene hatóanyag-tartalmú lárvairtó (160. kép), ami 2015 óta kapható. Permetezhető változata is van. Szakemberek számára a Biopren 50 LML és 4 GR néven is hozzáférhető. A kezelés halastavi környezetben nem, de esővízgyűjtőkben minden további nélkül alkalmazható.

Úgy gondolom, hogy az állami szúnyogállomány-gyérítéssel megbízottak, de az önkormányzatok is vásárolhatnának és ingyen osztogathatnának a lakosság körében ilyen anyagokat, és megtaníthatnák a lakosságot ezek gyakorlatban való használatára. Megtörtént már ilyen korábban Ausztriában és Szerbiában is. Lehetne ez akár a területet járó, jól megfizetett monitorozók feladata is. A lakosságot kérdezni sohasem hiábavaló. A kedvező tapasztalatok után később minden bizonnyal vásárolnák is már ezeket a készítményeket. Amiben persze nem az üzlet, hanem a társadalmi aktivitással végzett szúnyogállomány-gyérítés a fontos.

160.kép: Methoprene kezelés után lárva-báb-intermedier (Kamita és mtsi, 2011)

Benkő Ágnes szemorvos, aki a Magyar Ökotoxikológiai Társaság konferenciáját is meglátogatta, hozzászólásaiban többször is írt arról, hogy Hévízen – ahol az érdi illetőségű Reisinger Mátyás békési cége (Rovért Kft.) végzi önkormányzati megrendelésre a védekezéseket – olyankor is van kezelés, amikor nincs is csípőszúnyog. A kertjében, ahol saját használatra vegyszermentesen nevel zöldségeket ez termesztői/fogyasztói elhatározás. Valóban, az ökológia termelők kártérítési igényeire senki sem gondol? Hogy van ez, kedves ellenőrző cégek (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és Hungária Öko Garancia Kft.)? Miért nem tetszenek az érveikkel megszólalni, hiszen a kémiai szúnyogirtásban részesülő területekről (ezek a kiemelt turisztikai részei hazánknak) biozöldség és biogyümölcs nem származhat, hiszen a termékre PBO-val szinergizált deltamethrin hatóanyag ülepedik (lásd 18. ábra). Az 1 g deltamethrin/ha dózis mennyiségének közelítőleg harmada ülepedett ki vizes bázisú formázásnál, míg fele a csekély víztartalmú kijuttatás (ULV) alkalmazásakor. Ezt mértük a talajszinten, vagyis nem igaz, hogy elenyészően csekély mennyiség éri el a talajszintet (0,5 g/ha dózis adatai kedvezőbbek lehetnek – ami azonban magas léghőmérsékletnél nem javasolható eredményes védekezéshez). Az első komoly mulasztók tehát ökológiai termelők ellenőrző cégei. Be tudnák mutatni ezek a cégek az utóbbi öt év során ebbéli intézkedéseik listáját? Azt gondolom, hogy nem. Az igazgatótanácsi üléseken (amelynek tagja voltam) ugyanis efféléről egyetlen szó sem esett a Biokontroll Hungáriánál. Miféle megalkuvás ez az elképzelhetetlennel, kedves Magyar Biokultúra Szövetség? Az is bio, amit hajnalban vagy alkonyatkor permeteznek? Lehet ezt ködösíteni? Szóval Benkő doktor azt kérdezte, hogy miért van Hévízen az országos átlagnál kétszer több (tíz fölötti számú) irtás, olyankor is, amikor szerinte nincs is röpülő szúnyog. Szerintem csak azért, mert a kivitelező kialkudja ezt a pozíciót, és a gazdag város önkormányzata fizetőképes.

Több mint egy évtizede Hévízen végeztünk el néhány kísérletet. Az ott kapott eredmények dióhéjban: (i) többször bizonyítottuk (pl. a Velencei-tó déli partján 2005-ben, lásd 13. ábra), majd az északi partján 2009-ben (az egyes felvételezők között 27% hatékonyságban mérhető különbség mutatható ki), hogy a csípésszámlálás személyfüggő és a védekezési hatékonyság mérésére alkalmatlan; (ii) látszólag teljes szélcsöndben (levél sem rezdült) haladt el a ködképző autó a kijelölt úton, de az alkonyat miatt az erdőből oldalirányú levegőáramlás indult, és az egész rovarirtóködöt pár perc alatt a csatorna vize fölé söpörte egyre beljebb a tó felé (vagyis a kezelés pontatlan, az élővizek érintetlensége megoldhatatlan Hévízen – tessék ezt végiggondolni, lásd a 2009-es Kápolnásnyék/Sukkoró mellett deltamethrin-nel végzett kísérletekben a szóráskép és a kiülepedés nagyságrendi eltéréseit a 15., a 17. és 18. ábrákon); (iii) nem hullott ki a területen ott semmilyen rovaranyag, vagyis hasznos rovarok, de csípőszúnyogok sem, mert a ködöt az oldalirányú szél pillanatok alatt kisöpörte a kezelt területről (ez nem jelenti azt, hogy a deltamethrin kímélné a nem célzott rovarok egy jelentős részét, csupán azt, hogy a hévízi felmérés alkalmatlan volt (lásd ii pont) a hatékonyság igazolására, mert csíptek ugyan a szúnyogok, de egy sem hullott ki a kijelölt felfogó felületekre ezek közül. A kezelés máshol hatott.

2009-ben a K-Othrine 10 ULV helikopteres 0,96 g/ha mennyiségében történő kijuttatása nyomán a megölt rovaroknak 2%-a volt csupán a csípőszúnyog (Culex pipiens, Aedes vexans csípési aktivitása ellenére a kihulló anyag Coquillettidia richardii – det. Darvas Béla), míg 41%-a (!) árvaszúnyog (Chironomidae – 161. ábra). Ezen kívül 33% egyéb kétszárnyú (Diptera) faj is potyogott, amelynek nagyobb része (19%) gubacsszúnyog (Cecidomyiidae) volt. A kihullók között darázsféléket (8%) és kabócákat (19% – Psammotettix kolosvariensis, Psammotettix alienus és Moculeus collinus – det. Orosz András, MTM) is találtunk. A PMG konzorcium a rengeteg elköltött állami pénzből vajon miért nem szánt a környezeti hatás vizsgálatára semmit, vagy miért nem teszi az eredményeket – ha vannak – nyilvánossá? Mi a munkájuk a monitorozóknak, miként nem veszik észre ezt a súlyos környezeti károkozást? Ez utóbbit persze joggal kétlem, hiszen †Sáringer Gyula (a monitorozást vezető Tamás édesapja, Marcell nagyapja) évtizedekkel ezelőtt beszélt arról, hogy minden csípőszúnyogra közelítőleg száz egyéb elhullott rovar esik. Rendben van ez így? Bizonyosan nem!

161.kép: Tollas árvaszúnyog hím (Fotó: entomart)

Az, amit most elmondok fölöttébb kellemetlen; az országban monitorozást végző, jól megfizetett urak és hölgyek alkalmatlan módszerrel végeznek megfigyeléseket. Nekik lárvasűrűséget kellene követni, lárvát hálózni a vízből, számolni és fajra meghatározni. A csípésszámlálás szerintem csak kiegészítő módszer lehet, amely a szúnyogállományon belül az emberen táplálkozó részt pontosítja. Ez a módszer azonban hatalmas pontatlanságai miatt nem alkalmas a szúnyogállomány-gyérítést kivitelezők munkájának érdemi követésére. Ez az oka annak, hogy valójában a monitorozó és a kivitelező között megegyezések születhetnek, ami a közös tanácstalanságra támaszkodik. Itt ezt érdekegyezőségre konvertálják. Közös következtetés, közös haszon. Sok kezelés, sok bevétel. Nem érzékeli ezt az üzleti összefonódást senki? Elhiszi valaki ilyen pontatlanságú módszerek alkalmazása mellett a pártatlan és biológiailag megalapozott monitorozói álláspontot?

A lakossági felszólalások mellett Kemenesi Gábor virológus is letette a voksát, aki Pécsen tíz szúnyogcsapdát üzemeltet, és mérte, hogy a városban akkor permeteztek, amikor nem volt rá egyáltalán szükség. Mindezt elmondta a kivitelezők szakmai fórumán, ahol verbálisan megtámadták. Itt tartunk, csak a hangerő számít? Nem lehetséges, hogy a kormányzati vezetők felfigyelnek már arra, hogy itt irányítás nélkül robog a szekér, s a lovak már – éppen az általuk húzott tehertől való féltükben – egyre gyorsabb ütemre váltanak?

2019. június 17. éppen szúnyogállomány-gyérítés volt Óbudán, ahol a lakosság tájékoztatására az alábbi hír jelent meg: „Továbbra is hangsúlyozzuk: Az irtás során felhasznált szer kizárólag a csípőszúnyog lárvákat pusztítja el, a szer a környezetre nincs káros hatással. A földi kémiai irtás során felhasznált készítmények: Deltasect 1,2 ULV. A légi kémiai kezelés során Deltasect 1,2 ULV [gyártó: Sharda Cropchem Ltd. (Mumbai, India), valamint Corax-Bioner Zrt.] készítmények kerülnek felhasználásra. A készítmény kijuttatott formájában kizárólag rovarokra van káros hatással, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes és a környezetet sem.” Hasonló félrevezető szöveget más önkormányzat is megjelentetett, nyilván kapták ezt valakiktől. A deltamethrin + PBO lárvairtó lenne? Mióta? Nem lenne a környezetünkben élő, nem célzott rovarokra és rovarevő madarakra (pl. fecskék) veszélyes? Hiszen élővizekbe sem permetezhető az efféle hatóanyag, mert toxikus a vízi környezetben élő gerinctelenekre és gerincesekre (halak, kétéltűek és hüllők). Ez az a pont, ahol jogos azt kérdezni, hogy a hivatalok a helyzet magaslatán helyezkednek-e el, vagy mélyen a béka (162. kép) igen becses fertálya alatt.

162.kép: Mikor a hóhért akasztják (Fotó: megareds)

Három év alatt közel bruttó ötmilliárd forintot (!) költött a kormány központi keretből szúnyogállomány-gyérítésre. A koordinációval megbízott BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósága nem rendelkezik ennek ellenőrzéséhez szakértővel. A koordinációs feladatot – nem tréfálok! – tűzoltók végzik. A hároméves keretmegállapodásokat a részükről Berecz György ezredes és Sípos-Bence Nóra százados írták alá, bár a médiának, mint afféle szóvivő (kinek a szövegeit visszhangozza?) Mukics Dániel őrnagy kommunikálja.

A 2017-2019-es keretmegállapodások szerint monitorozásra 157 millió forint nettó keretösszegben a Pannon-Bio-Kalibra Konzorcium (vezető Sáringer-Kenyeres Marcell) a jelölt. Tagok: a Pannónia Központ Kft. (Sáringer-Kenyeres Marcell és édesapja Sáringer-Kenyeres Tamás, hajdani Fidesz-KDNP képviselő) és a Bio-Kalibra Bt. (Zsámbokréty Gábor és Ring Péterné, Erika). A keretszerződés szerint a szúnyogállomány-gyérítés kivitelezőjelöltje (ténylegesen is ez volt) 2017-től a PMG Szúnyogkontroll Konzorcium. Vezetője Fekete Gábor (a Corax-Bioner Zrt. alkalmazottja), tagok: Szatymaz Repülőtér Kft. (Szabó Ákos és Szabó Eszter – a Szemp Air Kft., ahonnan kivált a testvér, Szabó Péter vállalkozása), Rovért Rovar-és Rágcsálóirtó Kft. (Reisinger Mátyás) és MNC Service Kft. (Fekete Gábor). Fekete Gábor, Reisinger Mátyás és Ring Péterné, Erika valamennyien, és több éven keresztül az időközben csődöt jelentő Gergely Air Kft. szúnyogállomány-gyérítésben jeleskedő vállalkozás együttműködői voltak. Gergely Gábornak, akinek akkortájt én is hétvégi szakértője voltam, 2017-ben már bizonyosan nem volt köze hozzájuk. Hogy miért nincsenek versenytársak? Nos, 2017-2019-es keretmegállapodások erősen versenykorlátozó erejűek. A kulcsszereplőnek én Fekete Gábort látom, akinek alkalmazója (Corax-Bioner Zrt.) gyártja és forgalmazza a szúnyogirtásban használt készítményeket. Ezek a 2019. július 1-éig felhasználható, általa gyártott és forgalmazott Coratrin szúnyogirtó szer, valamint a korábban az indiai Sharda Cropchem által engedélyeztetett, és mindeddig Magyarországon nem használt, ám a nemrég módosított engedélyokirat szerint már a Corax-Bioner Zrt. által is gyártható Deltasect 1,2 ULV szúnyogirtó szinergizált piretroidot kell érteni.

A monitorozók keretszerződése évi 25 ezer hektár biológiai (ennek a fele, ami megvalósul Zöldi és Sztikler ez évi előadása szerint) és 810 ezer hektár kémiai irtás elvégzéséről szól. 2018-ban ez az országos védekezés ~80%-a volt. A terület 3%-os arányában terveznek biológiai védekezést, ami nagyon torz arányú (a tényszám ennek a fele), és szakmailag semmiképpen sem magyarázható. Az sem, hogy ezt az arányt a monitorozók három évre előre megjósolták. Tessék elképzelni, hogy mit jelent a hazai ízeltlábú ökoszisztémára az a tény, hogy deltamethrin (+ PBO) 1 g/ha dózisának légi alkalmazásakor a célzott szúnyogokhoz képest közel százszoros nagyságrendű hasznos ízeltlábú pusztul el, és ezt a táplálékláncuk (pl. béka, rovarevő madár, denevér, sün stb.) is megszenvedi.

163.kép: Megérkeztem – Aedes aegypti báb/imágó-vedlés (Fotó: Alex Wild)

A kivitelezők keretmegállapodása ~4 milliárd forint/3 év + ÁFA értékről szól. Ez már elég combos. A legnagyobb részt ebből a légi védekezés viszi el. Nem is lehet véletlen, hogy a PMG Szúnyogkontroll Konzorcium irodájának címe Szeged, Kossuth Lajos sugárút 43, magas földszint 5, ami azonos a Szatymaz Repülőtér Kft. (alapítva 2013-ban, a nemzeti cégtár szerint egy közbeszerzési pályázatot nyert) és a Szemp Air Kft. (alapítva 1997, a cégtár szerint 40 közbeszerzési pályázaton is nyert) bejegyzett székhelyével, hiszen a Szabó testvérek cégei bérlik. A konzorciumi vezető azonban a Corax-Bioner Zrt. alkalmazottja. Fekete Gábor, aki 2013-ban a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságának tényleges szúnyogállomány-gyérítési irányítója volt, mielőtt a Corax-Bioner Zrt.-ben kapott alkalmazást. A budajenői székhellyel bejelentett MNC Service Kft. nevű céget 2015-ben alapította (a korábbi Studeo Kft. nevű cégét már nem látom), és a nemzeti cégtár szerint közbeszerzést még nem nyert. A békési Rovért Kft.-t 1990-ben szervezték, és 8 közbeszerzést nyert.

A Rovért Kft. és alvállalkozói végzik a földi szúnyoggyérítést. A későbbiekben a munka ebben az irányban tolódhat majd el, hiszen a légi kezelések alatt az Európai Unióban rezeg a léc (talán 2020-ig engedélyezett ez a kijuttatási mód). A földi imágóállomány-gyérítés területén eszközeiben jól felkészült cég ez, amely a legerősebb szakmai része a kivitelezői konzorciumnak. Más kérdés, hogy a termikus ködképzés erőltetése hozzá kapcsolható, miközben a környezetbarát lárvairtásra kellene a hangsúlyt fektetni. Én mindezt sokkal inkább a monitorozók (Fekete Gábor közel egy évtizedig volt monitorozó a Bio-Kalibra (!) céggel együttműködve, s erre éppen az azóta megszűnt Gergely Air Kft. teremtette meg számára a lehetőséget) hibájának érzékelem, hogy nálunk ennyire félresiklott az állami védekezések aránya, és hogy ilyen irgalmatlan ökoszisztéma-pusztítás folyik az országban. Hab a tortán, hogy alkalmatlan módszert használnak a szúnyognépesség követésére. A csípésszámlálás egyenesen nevetséges megoldás, amit Fekete úr is pontosan tud, hiszen fiatal monitorozóként műanyagketrecekben Aedes aegypti imágókat (163. kép) helyezett ki (csak ilyen tenyészetünk volt, de a kihelyezés karatén szempontból nagyon is megkérdőjelezhető, hiszen ez a faj még nem él nálunk) a védekezések hatékonyságának ellenőrzésére. A méréseink alapján ő sem hitt a csípésszámlálásban. Ugyancsak nagy problémának látom az elöregedett repülőgéppark alkalmazását (itt igen sok alvállalkozó van), ami közbiztonsági szempontból is veszélyt jelent. Ezt jelzik az eddigi légi balesetek is. Az Átlátszó vendégblogjában írt cikksorozatom megjelenése után Szabó Péter a Szemp Air Kft. ügyvezetője, aki a Versenyhivatali ítélet (lásd még 91-92. oldal) miatt csak alvállalkozói (!) része lehet a PMG Szúnyogkontroll Konzorciumnak 2017. október 4-én írt e-mailjében az alábbi eléggé csapongó fenyegetést küldte nekem (az eredeti szöveget adom közre): „Az ön által köröztettet (sic!) levél hozzánk is eljutott. A levél súlyos tárgyi tévedéseket (sic!) tartalmaz, melyek kimerítik a hitelrontás (sic!) és rágalmazás (sic!) és uszítás (sic!) fogalmát. Tud őn (sic!) egyetlen jogerős határozatot mutatni amiben (sic!) a SZEMP Air Kft-t kartellezésért elmarasztalták volna? Tud akár nem jogerős határozatot mutatni amiben (sic!) a SZEMP Air Kft-t »kartelezésért« (sic!) elmarasztalták volna? Ilyenek ugyanis nem léteznek (sic!)! Akit kartelezésért (sic!) elmarasztaltak az a Gergely Air Kft volt (sic!)! Tájékoztatom továbbá, hogy az OTH mint ilyen szervezet már megszűnt, az engedélyeket már más adja ki (sic!). Az a feltevés és állítás, hogy bármelyik cégnek ne lenne kártevőirtó (sic!) engedélye avagy (sic!) ne rendelkezne légi tevékenységi engedéllyel (sic!) avagy ne rendelkezne bármilyen szükséges engedéllyel nonszensz. Tájékoztatom, hogy eljárást kezdeményezek ön ellen!” A feljelentésre két év óta várok.

164.kép: Az árny (Forrás: Star Wars – The Phantom Menace)

Az állításaimban semmi tévedés nem volt, az OTH engedélyeit a jogutódja (lásd NNK) adja ki; a MERÉSz nyilatkozott arról, hogy kinek van LTE-je; stb. Eredményesen perelni valóságot, meg lehet próbálni, de hiábavaló. Gondolom a szóban forgó úr ügyvédje ezt hamar átlátta, és nem biztatta sikerrel a hirtelen felindultságból túlmozgásos játékost. Nincs dolgom Szabó Péter ügyvezetővel, de talán el kellene olvasnia figyelmesen a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának 2015. október 21.-ei 129 oldalas ítéletét, amely a kartellezés gyanújával vizsgált cégek közül hármat felmentett, míg ötöt megbüntetett. Vajon kik lehettek az eljárásban a titokzatos védett tanúk, és miről szóltak a védett adatok? A büntetések pénzbeli nagysága szerinti sorrend így alakult Bayer (háromtagú csapat) > Corax-Bioner Zrt. > Gergely Air Kft. (SzP üzenete vajon miért csak ezt a céget említi?) > Szemp Air Kft. > Farmmix Kft. Egyedül a Szemp Air Kft. fellebbezett. A 2017. december 13-ai Fővárosi Törvényszéki ítélet a fellebbező esetében az elsőfokú ítéletet lényegében helybenhagyta. Az ítélet következménye volt, hogy a Corax-Bioner Zrt. és a Szemp Air Kft. bizonyos ideig nem vehetett részt közbeszerzési pályázatokban, s helyükre az MNC Service Kft. (a cég Fekete Gáboré, aki a Corax-Bioner Zrt. alkalmazottja) és a Szatymaz Repülőtér Kft. (a cég Szabó Ákosé, aki Szabó Péter testvére) került. A Gergely Air Kft. gazdasági csődöt jelentett és feloszlott. A Bayer fizetett, mint a hadiakadémiát végzett katonatiszt. Mindenki eldöntheti, hogy az igazság győzedelmeskedett-e itt, vagy egyes felek villámgyorsan megtalálták a kiskapukat.

Hasonlóan járt a légi alvállalkozókkal Kemenesi Gábor virológus is, aki a pécsi szúnyogirtási gyakorlatot bírálta. A Magyar Nemzetben ezt olvasom tőle: „…elmondtam az esetet az egészségügyi gázmesterek országos konferenciáján [MEGE XIV., 2016. április 6-8. Hajdúszoboszló – az elnökök között találjuk a meghívó szerint Ring Péterné, Erikát és Reisinger Mátyást], mire kiabálni kezdtek velem olyan emberek, akik a légi permetezésben üzletileg érintettek”. Szóval ezek a többnyire gázmester urak (az üzletben érintett, gazdaságilag elfogulatlannak nem nevezhető alvállalkozók) így működnek? Fenyegetnek, ha kell? Mint mindenkit, aki a biológiai lárvairtás területén nyomul? Tényleg ők lennének a jó fiúk, akik – hallom – telefonban piacvesztéssel fenyegetődznek, s akik a helyi pályázatokban alákínálnak, ha kell? Morálisan ilyen sanyarú időket élünk, kedves urak? Nem is tetszenek restellni, hogy ezek a történetek terjednek, mint a futótűz? Gondolom önök szerint semmi ilyen nem történt, képzelődtek a telefonvonalak túloldalán. Viszont miként higgyem el ezt könnyen Szabó Péter (Szemp Air Kft.) 2017-ben nekem küldött e-mailje után, aki nem is tagja a PMG konzorciumnak? Vagy tévedek, a P esetleg mégis az ő nevének kezdőbetűje lenne Mátyás és Gábor előtt?

A politikai újságírókat általában érdeklik a másik oldal üzleti kapcsolatai is. Én nem ismerem az irtásban résztvevők politikai preferenciáit, szerintem ahány, annyiféle, de szerintem mélyen az üzleti érdekek mögött marad ez a kósza érzés. Nehéz elhinnem, hogy a Corax-Bioner Kft. vezetője, az utolsó KISz-titkár (Nagy Imre, aki a média szerint Gyurcsány Ferenc bizalmasa) a mai kormánypolitikai kedvezményezettje lenne, vagy hogy arra nyomást tudna gyakorolni.

A monitorozást hosszú ideje vezető Sáringer-Kenyeres Tamás (mint édesapja †Sáringer Gyula is) Fidesz-KDNP képviselő volt, és Bakondi György (ma tűzoltó altábornagy, kormánybiztos) is igazolhatóan dolgozott a Corax-nál 2005-2007 között, mint ügyvéd (Darázs Ügyvédi Iroda), vagyis a kapcsolata régre visszanyúlik a szóban forgó cégnél, amelynek növényvédőszer-üzletpolitikája nagyon is meghatározó (sőt kartellezésért elítélt) ebben az ügyben. Tényleg életszerű, hogy a Corax-Bioner Zrt. az egyik munkatársának (Fekete Gábor) engedélyezi a cégalapítást (MNC Service Kft.), amely szakember korábban a Bio-Kalibra Kft. monitorozója volt, majd szakértőként dolgozott 2013-ban a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságának, amely éppen Bakondi Györgyhöz tartozott? Így születnek szinte semmiből a városi legendák (164. kép)? Miért is terjednek?

Én inkább úgy látom, hogy a szóban forgó gazdasági csoport politikailag kiegyensúlyozott, bevételmaximalizálásra szerveződő üzleti közösség, régi motorosokra építve. Most éppen teljesítik az elvárásokat, amelyek szakmailag nem magasak, hiszen a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságának, amely koordinálja ezt a munkát, nincs megnevezhető szakértője (több súgót alkalmazó tűzoltókból álló amatőr-társulat játssza el ezt a darabot), vagyis azok szövegét visszahangozza, akiket megbíztak a monitorozással és a kivitelezéssel. Sejtéseket, folyosói pletykákat (rengeteg akad ilyen) nem az én dolgom terjeszteni. Ezek a hírek, felvételek és feljegyzések napvilágra kerülnek majd, amikor a felek gazdasági érdekei megkívánják. Lehet csodálkozni rajta, hogy hová jutottunk, és lehet lassan idegesen izzadni is.

Darvas Béla

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom