(Fapados agrokemizálás N^o16)

A Novel Food kategóriája új élelmiszerformákat jelent, olyan összetevőkkel, amelyek korábban nem voltak részei az élelmiszer-piacnak. Az ide összegyűlő élelmiszer-biztonsági adatok igen sokfélék, vagyis a szétválogatásuk célszerű. Az élelmiszerpiacon mostanában sokat beszélnek a funkcionális élelmiszerekről, amelyek fogyasztói célcsoportok speciális problémáit szeretnék megoldani. Közülük kiemelhetők a diabetes valamilyen formájában szenvedők, akiknek általában természetes eredetű édesítőszereket kínálnak; a fogyókúrázók, akik a súlyukból gyorsan és látványosan szeretnének veszíteni; a testépítők, akik izmaik tömegét szeretnék edzések minimalizálása mellett növelni, valamint a szexuális teljesítményükkel elégedetlenek, akik ennek javulását gyógynövényektől várják. Erre a területre esik a főként indiai, kínai és azték/inka tradíciójú csodanövények köre, amelyek mindenféle betegséget gyógyítanak, bár amelyek némelyike előtt a mai gyógyszerészet értetlenül áll, és sokkal kapcsolatban a kísérletes orvostudomány nem talál semmiféle bizonyítékot. Persze, a legalább nem ártani (Primum non nocere) sem utolsó szempont a bírálatukkor.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A gyógynövények többségével az engedélyezésnek nincs különösebb baja addig, amíg azokat gyógynövény-boltokban keverés nélkül és útmutatóval árusítják (bár a teakeverékek már itt is egyfajta engedélyezési paradoxonnak könyvelhetők el), viszont problémát jelent, ha azokat élelmiszerekbe vagy italokba keverjük. Számtalan gyógytea (kamilla, hársfa, csipkebogyó, menta, galagonya, lándzsás útifű stb.) nyert polgárjogot Európában és vált részévé néhány betegség kezelésének. Újabbak is sikeresek lettek, például az Aloe vera, amely üdítőkbe (Pokka, Japán) keverése ellen sincs kifogása az EU-nak. Kozmetikumokra tekintve is látunk hasonló változásokat, hiszen például az indiai szent fa, a neem (Azadiracthta indica) kivonatai megjelentek a fogkrémekben (Himalaya Herbal, India) és tisztított olaja a szappanokban is. A növény az indiai Ayurvédikus gyógyszerek egyik vezetője, amelyek közel 3000 éves hagyományra tekintenek vissza. Ne feledjem a növényvédelmi rovarirtást sem, ahol a neem azadirachtinokban-gazdag magolaját használják fel, akár a biotermesztésben is. A kezdeti sikerek felkeltették az élelmiszeripari innovátorok figyelmét is, hiszen a végtelenül gazdag gyógynövény-kínálat új típusú élelmiszerek tervezését tette lehetővé. Itt sorolható fel az azték chia (Salvia hispanica) is, amelynek magját 2009-től, 5%-nál kevesebb mértékben, az EU szabályai szerint is ételekbe lehet keverni.

Számomra meglepő a noni (Morinda citrifolia) előfordulása RASFF intézkedései között. Úgy látom ugyanis, hogy 2003-ban az EFSA engedélyezte, bár 2006-ban kivizsgálást kért akut hepatitis ügyében, amivel gyanúsították. Úgy tűnt nekem, hogy hasonló karriert fut be, mint az Aloe vera, amely mára polgárjogot nyert. Főként az Egyesült Államokban keverték különböző élelmiszerekbe ezt a növényt, ami azért sem túlságosan meglepő, mert a Hawai-szigetek az egyik legnagyobb termesztőjévé vált. A magyar televízióban is láttam kereskedelmi adásokat, amelyek hosszasan ecsetelték a termék pótolhatatlan szerepét a tartós egészségben és a mitikus örök ifjúságban. Persze nem vitatható el a noni gyümölcsének a kondicionáló hatása, de a levél (antrakinonok, glikozidok) és gyökér (damnacanthal) is biológiailag hatásos vegyülteket tartalmaz. Az Egyesült Államokból származó funkcionális élelmiszerekben gyakorta találták azt, hogy további gyógynövényekkel spécizték a terméket. Például Hoodia gordonii-val keverték, amit elsősorban étvágycsökkentőnek gondolnak, s amit így fogyókúrázóknak ajánlottak. A noni leveléből készült port is be szerették volna hozni, de ami 2013-ban még visszautasításra került az EU határáról.

Mindez nem egyszerű ügy az engedélyező hatóságoknak, amelyek azt tapasztalják, hogy növekedőben van azoknak az élelmiszereknek az aránya, amelyben számukra ismeretlen hatású összetevők vannak, amelyek egészségügyi kockázatainak megítélésére nem képesek. Az adatbázis szerint máig háromszáz körüli azoknak az intézkedéseknek a száma, amelyek esetében a RASFF rendszere a tagországai számára figyelmeztetést küldött.

29.ábra: Európai Uniós intézkedések gyógynövény-szállítókkal kapcsolatban (a 2016-os adat félévre vonatkozik)

Az esetszám folyamatos emelkedést mutat, bár időről időre látunk visszaeséseket. Eddig a csúcsot 2014-ben mérték, amikor ötvennél több esetet találtak (29. ábra). Az országok közül kiemelkedő az Egyesült Államok élelmiszereivel kapcsolatos ebbéli felszólalások aránya (30. ábra). Peruval együtt az amerikai földrészről származott a figyelmeztetések fele. Ázsia közel húsz százalék erejéig jelent meg, míg Európa úgyszintén. Európa esetében azonban ez sem érthető, hiszen az itt felhasznált anyagok jelentős része trópusi/szubtrópusi területekről származik, vagyis vásárlók és fogalmazók voltak inkább, nem saját tradícióikból származott az ötlet.

Nem vonatkozik ez mára a jázminpakóca (Stevia rebaudiana) nevű növényre és kivonataira, amely Európában elterjedt és több országban (pl. AgriStevia, Spanyolország) jelentős területen termesztett. Az EU 2011-ben engedélyezte a használatát (ennek hatása látható is a 29. ábrán), vagyis addig problémázott az ilyen élelmiszerszállítmányokkal, amelyek mindenfelől érkeztek. Érdekes módon a mai napig is némely szállítmány esetében a RASFF rendszere informálja a tagországokat, miközben talán már nem kellene. Lehetséges, hogy ez olyan diabetikus termékekre vonatkozik, amelyeken az összetétel nincs jelölve? Ausztrália, Egyesült Államok, Japán és Kína engedélyezi édesítőszerként a használatát. Dél-amerikai indiánok tradicionálisan használták ezt az édesítő szert, amely harmincszor édesebb a répacukornál és diabetes-ben szenvedők – az indiánok között ez kiemelkedő számú – is használhatják. Hozzátehetjük a fentiekhez, hogy a cukrok használatát elkerülő felhasználás a fogyókúrások figyelmét sem kerülte el, vagyis kalóriaszegény italokban (Coca és Pepsi üdítők, teák) és ételekben (nálunk befőttek, lekvárok, savanyúságok) is elterjedt a használata.

30.ábra: Európai Uniós élelmiszerpiacon intézkedést kiváltó gyógynövény-tartalmú élelmiszereket beszállító országok (2002-2016 első féléve között)

Nem kevés csodavárás jellemzi a gyógynövények területét, amely – ha másként nem – a jól ismert placebo hatáson keresztül segíti azt, aki hisz bennük. Minden bizonnyal ez a kondicionálásban jeleskedő növényekre jellemző, amelyek vitamin és ásványi só összetétele igen kedvező (pl. noni, maca gyökér stb.). Más a helyzet azokkal, amelyek aktív hatóanyagokat tartalmaznak, vagyis főhatásuk, de sajnos mellékhatásaik sem képzeltek.

31.ábra: Európai Uniós élelmiszerpiacon 2002-2016 első félévéig intézkedést kiváltó főbb gyógynövények (Megjegyzések: zöld – édesítők; kék – étvágycsökkentők; piros – kondicionálók; lila – vágyfokozók)

Csupán húsz növényfaj esetén volt 1%-nál nagyobb előfordulás, vagyis az esetek 35%-ához 1-2 intézkedés tartozott, ami rendkívül széles fajválasztékot jelent. Öt százalék feletti előfordulással csupán hat faj jelentkezett (31. ábra). Ezek a jázminpakóca fajok (közülük valószínűleg a termesztett Stevia rebaudiana említhető dominánsként) mellett a Hoodia gardnerii dögkaktusz; a noni (Morinda citrifolia); a maláj ginzeng (Eurycoma longifolia), a lepketapló (Trametes versicolor) és végül a püspöksüveg fajok (Epimedium sp.).

2.táblázat: 2016. augusztusáig a RASFF rendszerében intézkedést kiváltó főbb gyógynövény-fajok

Az EU gyorsriasztási rendszerében megjelent gyógynövény-tartalmú (2. táblázat) élelmiszerek alapján, a remélt hatást tekintve az alábbiak szerinti csoportosítás végezhető el:

Vágyfokozók

A Cnidium monnieri készítményekről, amelyet természetes eredetű vágyfokozóként tartanak nyilván igen rossz véleményt is olvashatunk, amelyben halálos mellékhatással is megvádolják.

Az Epimedium (püspöksüveg) fajok közül a kínaiak E. brevicorum, E. pubescens, E. koreanum, E. wushanense és E. acunminatum leveleit szárítják, majd bárányzsírral tartósítják. Japánban honos az E. grandiflorum.

A maláj ginzeng/tongcat ali (Eurycoma longifolia) gyökeréből készült szerről nagyszerű hatásokat ír le elég gyönge magyarsággal a BioTechUSA portálja. Tény, hogy komoly ázsiai sikere van.

Ide sorolják a maca gyökeret (67. kép) is (Lepidium meyenii), ami összetételét tekintve sokkal inkább nevezhető kondicionálónak, bár az inkák esküdtek erre a hatására is. A fitoszteroidoknak enyhe anabolikus hatása minden bizonnyal lehet, de a gazdag ásványi só összetétel (vas-, magnézium-, kalcium-, kálium- és jódforrás) is segíthet.

67.kép: Az inkák maca gyökere (Fotó: Biovalens)

Ha már a növényi szteroidoknál tartunk, akkor a fitoösztrogén tartalma miatt kondicionáló, és sokak szerint mellnövesztő hatású Pueraria mirifica is itt említhető meg. A thaiföldi nők rágcsálják ilyen célból, de sokak szerint a használatát illetően mértékletesnek kell lenni, mert menstruációs problémákat okozhat.

Étvágycsökkentők fogyáshoz

Az étvágycsökkentő hatású Hoodia gordonii (védett növény, amely csak CITES engedéllyel forgalmazható) hazai forgalmazása nem engedélyezett, bár látok az interneten kapszulát kínáló forgalmazókat. A dögkaktuszfajból (68. kép – virágja dögszagot áraszt, ezért döglegyek porozzák be), amelyből ez a fogyasztó készül bizony vitatott hatású. Egyesek szerint mellékhatás-spektruma igen összetett és nem kedvező. Mások arról írnak, hogy a kapható készítmények egy része gyógyszer-hatóanyaggal kevert (pl. sibutramin), ami tiltott.

68.kép: A Hoodia gordonii dögkaktusz (Fotó: CITES)

A Rauwolfia canescens nyugtató hatású, csökkenti a vérnyomást is. Szedése fogyáshoz vezet. A fogyasztáshoz kapcsolódó legvisszásabb terület kétségtelenül a Vechellia rigidula (syn. Acacia rigidula) esete, amely BMPEA (fenetilamin-származék) tartalmaz, ami természetes előfordulású amfetamin-szerű vegyület, s ezáltal a pszichoaktív anyagok közé sorolható. Elég nyilvánvalónak tűnt, hogy az FDA 2015-ös állásfoglalása szerint sem találkozik az élelmiszernövényekre jellemző besorolhatósággal. A történet ezt követően igen bonyolult utat járt be, ami az ügyet peresítette. Európában 2016-ban három intézkedés tartozott ide és az Egyesült Államok szállítmányaiban fordult elő.

Édesítők cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak

A túlsúlyosok számára a szénhidrátbevitel kerülendő ugyanúgy, mint a cukorbetegségek (különösen fontos ez glükózintoleráns állapotban) különböző formációiban szenvedők részére. A szintetikus édesítő szereket – mellékhatásaik miatt – egyre többen szeretnék elkerülni. Nagyon sokan a természetes eredetű édesítő szerekben bíznak inkább.

Közülük a jázminpakóca (Stevia rebaudiana) felhasználása egyre szélesedik, de rajta kívül más jelöltek is vannak. A szerzetesek körtéjét (Siraitia grosvenorii) a kínai buddhista szerzetesek fogyasztották (a száraz termésből teát főztek), mivel meggyőződésük volt, hogy a hosszú élethez segít. Édesítő hatása nem jár kalóriabevitellel.

69.kép: Csodabogyó (Synsepalum dulcificum) (Fotó: MiraBurst)

Az inkagumó/yacon (Smallanthus sonchifolius) inulintartalma miatt kicsit hasonlít a csicsókához; úgy készíthető belőle köret, hogy emésztése közben cukorfelszabadulás nem jár. Az inulin ugyanis nem emészthető. A csodabogyó (Synsepalum dulcificum) önmagában ízetlen, viszont egy bogyó elfogyasztása után egy-két órára édesíz-érzetet kelt olyan esetben, amikor annak oka nincs (69. kép). Magyarországon tiltott.

A hallhatatlansághoz vezető út egyesek szerint a Gynostemma pentaphyllum fogyasztásán át vezet. Bármennyire is igyekszem azonban a tradicionális gyógynövények erejében bízni eleve kételkedem a mindenre jó megoldásokban.

Kondicionálók

Míg sokakat a túlsúlyuk aggaszt másokat a gyönge kondíciójuk. Ez részben a testépítők céljaival is egybevág, akik a számukra adott izomtömegnél nagyobbat szeretnének. Közülük napjainkban a noni (Morinda citrifolia) emelhető ki. A bengálibirs (Aegle marmelos) különféle hatásai mellett antimikrobiális és antivirális tulajdonságú. A bengáli bársonybab (Mucuna pruriens) sokféle hatóanyaga miatt nem meglepő módon élénkítő hatású. Magyarországon élelmiszerekben való felhasználása nem engedélyezett. A rózsás varjúháj (Rhodiola rosea) kondicionáló hatása is rengeteg úton érvényesül, de hazánkban, élelmiszerekben való előfordulása ennek is tiltott. A chia (Salvia hispanica) magjában található telítetlen zsírsavak jó hatásúak az érrendszerre, ezért korlátozott engedélye van a felhasználásának.

A taplógombákhoz tartozik a lepketapló (Trametes versicolor), amely jelentős biológiai hatással bír (70. kép). Az általa termelt vegyületek immunstimuláns hatása miatt rákellenes hatásúnak gondolják.

70.kép: Lepketapló (Trametes versicolor) (Fotó: Fred Stevens)

Az egyik fenti csoporthoz sem sorolható be a kava (Piper methysticum), amely nyugtató, altató és antidepresszáns hatású, de amely a májat komolyan megterheli. Németországban, Svájcban és Kanadában tiltják a használatát.

India – minden bizonnyal régi receptek alapján – keverékekkel is próbálkozott és 2014-ben egy Mucuna pruriens termékébe Rauwolfia serpentina, Areca catechu, Sida cordifolia és Ipomoea turphetum részeket is kevert, ami eléggé különös európai szemmel. Azért nem lep meg különösebben, mert sok évvel ezelőtt a Bangalori Egyetemre látogatva, éppen több ezer éves recept alapján főztek a laborban valami olajzöld színű Ayurvédikus-kenetet. Megelőlegezetten igen optimisták voltak a hatását illetően (örök fiatalságra gondoltak), csak a velem együtt érkező ausztrál professzorral voltunk meglehetősen szkeptikusok.

India azonban nem az egyetlen ország, ahol a gyógynövény-keverékeknek komoly hagyományai vannak (lásd a svéd-keserű példáját, ami negyven gyógynövény-kivonatát tartalmazza), így 2011-ben maláj ginzeng (Eurycoma longifolia) mellett maca (Lepidium meyenii), vörös kwao (Butea superba) és a Pueraria mirifica részeket is tartalmazó tablettával próbálkoztak, vagyis a vágyfokozók keverésével. Az sem zavarta az innovátorokat, hogy a Butea superba férfiakra méretezett, mint a vörös kwao is, míg a Pueraria mirifica nőknek mellnövesztésre ajánlott gyógynövények, vagyis egy helyen talán komoly hormonális ribilliót okozhatnak.

Ebben az adatbázisban még további vegyületeket is találunk, amelyek a funkcionális élelmiszerekben fordultak elő és többnyire testépítőknek ajánlották ezeket. Húsz szállítmányban agmatin-szulfát fordult elő. Ezek többsége az Egyesült Államokból származott. Tizenöt szállítmányban találtak betaint, ami a céklából nyerhető ki nagy mennyiségben és immunmoduláns hatást tulajdonítanak neki. Ötben találtak kreatin-származékot, ami izomtömeg növelésre alkalmasnak gondolnak, de hosszútávú használata a vesét károsíthatja. Három szállítmányban vinpocetin fordul elő. Ez a kis meténgben (Vinca minor) előforduló vincamin alkaloid szintetikus változata, és többek között a keringési rendszerre van jelentős hatása, ezáltal sportolói teljesítmény fokozható vele. Hosszas szedése gyengíti az immunrendszert. Az Egyesült Államok szállítmányaiban kombinált előfordulású volt a betainnal, vagy a bengáli bársonybab (Mucuna pruriens) részeivel.

Az eddigi adatok alapján talán az a tanulság vonható le, hogy a gyógynövény-terület ma még szabályozás szempontjából meglehetősen kaotikus. Jelentős a bizonytalanság. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szabályozási elképzelései eltérők. Érdekes, hogy egy szó sem esett erről a TTIP tárgyalások sajtóbeli vitatása során, bár az Egyesült Államok ebben az ügyben kifejezetten érintett.

A következő rész címe: Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában (5) – Ipari eredetű szennyezők (Fapados agrokemizálás N^o17)

Darvas Béla