A legnemzetibb vakcinacirkusz – No3 A DARPA pályázat
(Tudománykövető No106) Miután a WHO által támogatott ismeretanyagunk politikai megfontolásokból az elsötétített erdőbe vezetett bennünket, legalább ne maradjunk navigáló holdfény...
A rovarevő patkós denevérekről közti gazdára/emberre ugró SARS koronavírus naiv immunrendszerrel találkozott. A vírus felkészültsége (felkészítése?) is megér egy misét, a bolygónkon folyó alig leplezett biológiai fegyverkezés árnyékában. BSL-4 biztonsági szintű (ez a maximum) nagy labor közel hatvan van, ahol pandémiára képes veszélyes kórokozókkal dolgozni lehet. Megelőzési céllal ma szinte bármivel lehet foglalkozni. Igen, ebola-vírussal és fekete himlővel is. Hozzájuk képest a koronavírusok kétéves nyeretlenek. BSL-3 fokozattal is beérhetnék, a HIV BSL-2 vel is. A konteó-gyártók először a SARS koronavírus létezését vonták kétségbe, majd az ellene kifejlesztett vakcinákról találtak ki rémtörténeteket. Vajon miként jutottunk el oda, hogy a hét legtöbb áldozatot követelő pandémiák közül kettőt az életünkben is megtapasztalva (aids, covid) még ma is inkább az egyszer-használatos prófétáknak hiszünk?
(Tudománykövető No105)

A biofegyverkezés 1975 óta tilos (Biological Weapons Convention, 1972 – 180 ország írta alá), de vajon ki tartja be. Sok módja van az emberiség többségét elpusztító cucchoz jutni. Ami megtehetünk azt megtesszük! Mikor Tarnói Gabi (Élet és Irodalom) az ezredfordulón a kezembe nyomta az Egyesült Államokba menekült kazah Ken Alibek (Қанатжан Әлібеков → Канатжан Алибеков) könyvét (Biohazard, Random House, 1999) és azt mondta, hogy erről írj nekünk, akkor csöppet meglepődtem. Olvasás után – nyersfordítás jellege ellenére – azonban megértettem (lásd recenzió), hogy milyen feladataim is lehetnek azon kívül, amit kutatóként magamnak elképzeltem. Maradjuk abban, hogy nem készültem újságírónak soha, de igaz híreket közreadó fórumokba azért szívesen írok. Valahogy a kötelességem lett, valahogy tüzet fogott az általa pattintott szikra.
Veszélyes biolaborok (BSL-4)
Nos, maradjunk annyiban, hogy léteznek veszélyes mikroorganizmusokkal foglalkozó laborok (Európában és Észak-Amerikában van a legtöbb) és azokban különleges munkák (is) folynak. Ha megnézi valaki a BSL-4 (Biosafety Levels) listát (7. ábra), akkor abban nem látja a HIV (aids) vagy a SARS (covid) vírusokat. Nem véletlenül, hiszen azok fertőzőképessége és halálozási aránya legfeljebb a BSL-2 és BSL-3 szinteket éri el. Mi lenne vajon az emberiséggel, ha a gyümölcsevő denevérekben dekkoló ebola elszabadulna? Vajon miért fenyeget annyi az emberre veszélyes vírus a rágcsálókból (az emlős fajok ~40%-a rágcsáló) és a denevérekből? A probléma nem is az, hogy sokféle vírus élhet bennük (vírus-rezervoárfajok, hanem hogy belőlük viszonylag könnyen át tudnak jutni az emberre. Az oka ennek a gyakori kontaktus (szinantróp fajok, vagyis kedvelik az ember közelségét), a vírusok gyors mutációja/alkalmazkodása és a genetikai hasonlóság az emlősök között. Denevéreknél az immunológiai tolerancia, a kolóniákban élés és a repülés miatti tág mozgáskörlet, rágcsálóknál a fajgazdagság, gyors szaporodás és az emberi kultúra követése, ami kiemelhető (1. táblázat).
1.táblázat: Denevér- és rágcsáló-rezervoárfajok által terjesztett veszélyes vírusok [megjegyzések: világoskékkel kiemeltek – denevérek (Pteropodidae – gyümölcsevő denevérek; Rhinolophidae – patkósorrú denevérek); sárgával kiemeltek – rágcsálók (Muridae – egéralkatúak, Cricetidae – hörcsögalkatúak)
A wuhani (Dél-Kína) intézet ettől függetlenül vált hatalmassá, hiszen mint forrás – a pandémia alatt – a SARS-CoV-2 kutatási központjává vált. Mindezt azért érdemes tudni, mert a profi összeesküvés teóriáknak létezik valóságmagja, amire felépíthető a kisvárosi portapad-legenda.
7.ábra: A bolygó nagyobb, BSL-4 biztonsági fokozatú biolaboratóriumai; azok helyei és célvírusai (rezervoárjai) – narancssárga körben a biofegyverkezési célokkal gyanúsítottak (forrás)
Nem csodálkozom így azon sem, ha a zoonózisok (állatoktól emberre terjedő betegségek) természetéről, a mikroorganizmusok patogenitás-változásáról, a folyamatos mutációról mit sem sejtők (az örökítőanyag diszkrét változásait jelenti) számára egy járvány fázisai érthetetlenek. Az élő szervezetek alkalmazkodásainak/változékonyságainak mikéntjei nem könnyen követhetők. Miért jelenik meg súlyosan patogén törzs, miért pusztít kegyetlenül, majd miként szelídült meg? Az okok valójában egyszerűek, ha a fiziológiai (itt immunológiai) ismereteink alapjai létezők. A gyakori konteó-gyártók miatt világos, hogy ennek feltételezése alaptalan. Az, hogy közöttük profetikus személyiségű orvosok, gyógyszerészek és biokémikusok is vannak (címkép), az viszont nagyon is megmagyarázhatatlan nekem. Hogyan mehettek át a szakvizsgáikon, vagy hogyan törlődtek mára a biológiai/genetikai alapismereteik?
Eredet és mutációk
A SARS-CoV-2 esetében a járvány kiváltása előtt eddig ismeretlen (kellően nem feltárt) folyamat zajlott. Csak a végeredményt ismerjük, a közbenső lépések bizonyosságát senki sem tárta elénk. Igen, a WHO sem és legkevésbé a csak a szenzáció után loholó, a nemzetközi sajtóból csak a zaccból jóslókat követő alternatív egészségügyiek.
A patkósorrú denevérekben élő SARS koronavírusok valahol és valahogyan (Ez itt a jó kérdés! Miként? Hogyan vált kompatibilissá a koronavírus tüskefehérje a humán ACE-2 receptorával?) speciális tulajdonságra tett szert és emberre ugrott, amely ebből a szempontból felkészületlen (naiv) immunrendszerrel bírt.
A wuhani laborbaleset mellett ma több érv sorolható fel (részletesebben lásd majd a következő részben). A járvány epicentruma Wuhan, ahol a világ egyik vezető koronavírus-kutató létesítménye működik. A SARS-CoV-2 tüskefehérje sajátosságai (pl. furin-hasítóhely, magas humán ACE2-kötődés) több mint szokatlan. Nem zárható ki – amit a WHO nem említ –, hogy a SARS-CoV-2 valóságos közti gazdája – eddig példa nélkül állóan – egy, a kínai-amerikai kísérletek során használt GM-sejtvonal, vagy egy humanizált GM-egértörzs lehetett, amiben összejött a pandémiát kiváltó hibrid-koronavírus, magas ACE-2 (angiotenzin-konvertáló enzim) receptor kompatibilitással. Ha ez a helyzet, akkor a humanizált állatmodellek (értsd betegségmodellek) használatával éppen olyan nagy elővigyázatossággal kell eljárnunk a későbbiekben, mint a transzgenikus sejtvonalakkal! A géntechnológia kellő – az ökoszisztémát érintő – körültekintés nélkül súlyos veszélyeket is rejt magában és nem csak reménybeli megoldásokat.
A patkósorrú denevérekben elzártan élő koronavírus nem okozott a Mojiang bánya környékén (ami a wuhani gyűjtemény alapja volt) élő lakosság körében járványt. Kétségtelen viszont, hogy meghalt súlyos tüdőgyulladásban hatból három bányász, akik 2012-ben a tongguani rézbánya barlangjaiban a denevér guanót takarították. Ez közvetlen ugrásnak minősíthető, de a vírus nem volt a SARS-CoV-2 közvetlen genetikai elődje (8. ábra). Az is ismert, hogy a SARC-CoV-1 (2002, Kína) és a MERS-CoV (2012, Szaúd-Arábia) elszigetelt járványok kipattanása már figyelmeztető előjelként kezelhető.
8.ábra: A SARS-CoV-2 eredetének ismeretei [megjegyzések: szürke pontozott ellipszisben rezervoár fajok (elsődleges gazda) – a mintagyűjtés helye: Mojiang bányabarlangjai (Yunnan-tartomány); lila pontozott ellipszis – konteó-terület; narancssárga pontozott ellipszis: Wuhan Huanan élőállat-piac; kék pontozott ellipszis: Wuhan Intitute of Virology] (Darvas, 2020; Segreto et al., 2021; SAGO, 2025; Venter et al., 2026; Novella, 2026)
A SARS-CoV-2 a különféle új gazdában mutált és korai változatai jelentek meg (α-, β-, γ-, δ-, ε-, ζ-, η-, θ-, ι-, κ-, λ-, μ-). Az omikron (o) variáns megjelenése magas fertőzőképességű (ezért kiszorította a magasabb patogenitású variánsokat), de alacsony patogenitású variáns megjelenésével járt együtt (9. ábra). Az új gazda immunrendszere eközben tanult (speciális memória-sejteket almozott fel – ezt segítette a tömeges vakcinázás is) és ez a kettő a pandémia múlását idézte elő. Mindez elég szokványos járványlefutási forma. Azt feltételezni tehát – ahogyan a hazai konteók szítói (pl. Gödény, Pócs, Tamasi, Bardócz, MVSz, Mi Hazánk belekeveredő figurái) –, hogy az egész járvány valamiféle kitaláció, hogy a vakcinázás csupán az álnok gyógyszeripar mesterkedése volt, az bizony zavaros téveszme, ami a valós helyzetértékelésre való alkalmasságot is megkérdőjelezi. Ennek elképesztő vonzata a vakcinákkal beadott chip elmélete volt, ami a számbavételünket és követésünket és terelgetésünket szolgálná.
9.ábra: A Covid-19 pandémia vírusmutációs eseményei (Essabbar et al., 2024)
Covid-19 vakcinák
A Covid-19 vakcinák fejlesztése a pandémiát (világjárványt) okozó SARS-CoV-2 ellen a gyógyszerkutatás történetének egyik leggyorsabb eredményű farmakológiai programja volt. Kiindulópontja a 2019 végén azonosított új koronavírus, a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciájának publikálása volt. Ez tette lehetővé, hogy a kutatók azonnal megkezdjék a vakcinák tervezését. A fejlesztés nem a nulláról indult. Korábbi kutatások (pl. SARS-CoV-1, MERS-CoV) már feltárták a koronavírusok kulcsfontosságú fehérjéjét, az ún. tüskefehérjét (spike protein), amely a vakcinák fő célpontja lett. Több vakcinafejlesztési technológián párhuzamosan dolgoztak, így a klasszikus inaktivált vírusvakcinákon, a vektorvakcinákon (közülük többet később visszahívtak) és az új koncepciójú mRNS-vakcinákon (10. ábra).
10.ábra: Két mRNS-vakcina immunérzékelése [megjegyzések: dendritikus sejt (DC) által, az RNS szenzorok sárgával, antigén pirossal, DC érési faktorok zölddel, peptid-major hisztokompatibilitási komplexek (MHC) világoskék és pirossal; egy példa lipid nanorészecske hordozója látható a jobb felső sarokban. Nem teljes a lista a főbb RNS-érzékelőkről, amelyek hozzájárulnak a kettős szálú és módosítatlan egyszálú RNS-ek felismeréséhez. Módosítatlan, tisztítatlan (az A rész) és nukleozid-módosított, gyors fehérje folyadék-kromatográfiával (FPLC) tisztított (B rész) mRNS-eket választottak ki két mRNS vakcina formátum illusztrálására, ahol ismert mRNS-érzékelő formák jelen vannak vagy hiányoznak. A szaggatott nyíl csökkent antigén-expressziót jelképezi. Ag – antigén; PKR – interferon-indukált, kétszálú, RNS-aktivált fehérje kináz; MDA5 – az interferonnal indukált helikáz C domént tartalmazó fehérje 1 (más néven IFIH1); IFN – interferon; m1Ψ – 1-metil-pseudouridin; OAS – 2′-5′-oligoadenilát szintetáz; TLR – Toll-szerű receptor] (Pardi et al., 2018 nyomán)
Termék többféle lett a főként Egyesült Államokban, Kínában, Indiában, Svédországban, Hollandiában és Oroszországban gyártott vakcinákból. Én személyesen az AstraZeneca vírusvektor vakcinájával jártam meg (12. ábra), ami sokkal súlyosabban betegített meg (közel egy hónapig kínzott az erőtlen állapot), mint a vírus, amit úgy fél év múlva elkaptam és egy hét alatt gyógyultam. Többen jártak ezzel hasonlóan. Kétszer oltottak aztán Pfizer vakcinával, de ezek betegségtüneteket nem okoztak.
11.ábra: A covid-vakcina 2026-os formái
Összeesküvés teóriák
Reiss és Bhakdi Corona Fehlalarm? (Korona-vírus vaklárma?) című könyve 2020 júniusában jelent meg németül, és rövid időn belül népszerű lett. A tartalom lényegében leértékeli a Covid-19 járvány veszélyességét, alacsonyabb halálozási rátát feltételez, kétségbe vonja a szimptomatikus terjedést, valamint hatástalannak állítja be a kijárási tilalmat, maszkviselést és – különösen – a vakcinákat. Szerintük a fertőzöttek 99%-nál csak enyhe tüneteket jelentkeznek, míg a Robert Koch Intézet 50-80%-ot állapított meg ezt az értéket. A kötet tudományos hitelessége kritikusok szerint alacsony. A biológusok elfogult állításokról beszéltek, a tudományos közösségben széleskörű elutasítás érte ezt a könyvet, amit ennek ellenére magyarra is lefordítottak.
A Mimikama (svájci tényellenőrző portál) szerint Reiss és Bhakdi a tudományos konszenzus számos szakértőjével áll szemben. Nézetük legfőbb terjesztői a YouTube összeesküvés-elméletekkel nyomuló csoportjai, amelyek minden lehetséges eszközzel szállak síkra a zavaros érveik mellett.
12.ábra: Az mRNS vakcinák történéseinek és alapzajának vázlata
„Az mRNS vakcinák toxicitása” cím a Doctors for Covid Ethics akciócsoport 2023-as angol nyelvű könyvére utal (eredeti címe: mRNA Vaccine Toxicity). A kötet szerzői Michael Palmer, Sucharit Bhakdi, Brian Hooker, David Rasnick és társaik. Azt állítják, hogy a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák elkerülhetetlenül súlyos károsodásokat okoznak az emberi szervezetben. A mű jellemzően nem tudományos folyóiratban, hanem önálló kiadványként jelent meg, 2023 végén. A tudományos közösség többsége azonban tévesnek és megtévesztőnek minősítette a sarkalatos állításait. Számos szakértői elemzés, hivatalos állásfoglalás és tényellenőrző portál emelte ki, hogy a könyv hipotéziseken és összeesküvés-elméleti sémákon alapul, a felvetett veszélyek pedig nem állnak összhangban a hiteles tényekkel. Alternatív közösségi csatornák (pl. a táplálkozástannal foglalkozó Bardócz Zsuzsanna Magyar Jelen podcast-ja) ismertették a könyv téziseit anélkül (12. ábra), hogy tudományos szaklapban megjelent adatokra hivatkoztak volna. Ez nagyon jellemző a konteók szerelmeseire.
Az mRNA Vaccine Toxicity szerzői valójában jól ismert oltásellenes aktivisták. Akadémiai lapszerkesztők megerősítették, hogy nincs állításaikat elemző független szakmai lektorálás a háttérben, így állításaikat nem hitelesítették a szakterületeken dolgozó szakemberek. Téves állítás, hogy az mRNS mindenki szervezetében 6 hónapig megmarad, miközben egér és humán szervezetben a szint 2-7 nap alatt lecsökken, bár végtag-szövetben esetleg 30-60 napig kimutatható lehet. Hasonlóképp az mRNS DNS-be épülését sem támasztják alá semmilyen klinikai eredmények, mondja bár ezt Pusztai Árpád özvegye, akinek semmi ilyen jellegű kutatási eredménye nincs.
Gyilkos technológia – Tűrjük? (Magyar Jelen podcast, 2026. január 16.) Műsorvezető: Gulyás Anita (a Mi Hazánk Mozgalom politikai köreihez közel áll); vendégei: ~68 éves Papp Éva Az mRNS vakcinák toxicitása című könyvének fordítója, és a 76 éves Bardócz Zsuzsanna Magdolna – táplálkozástudományi szakértő (a Skóciában letelepedett Pusztai Árpád harmadik felesége (lásd ismeretterjesztőnek szánt könyvük), aki 1999 óta nem végez aktív kutatómunkát – MTMT-ben való megjelenése nagyon szerény). Ő szólt hozzá, aki géntechnológia-ellenessége tudás helyett második férje (1987) iránti szolidaritásból hitre épül. Papp Éva a rendszerváltáskor ment ki Canberrába, ahol harminc évig geológusként dolgozott, de munkásságának nyomai nem lelhetők fel a MTA és MTMT berkeiben. Egyik nyilatkozó sem az orvostudományok területéről érkezett tehát, és szakmai előéletüknek sincs köze a koronavírushoz és az ellene való farmakológiai és orvosi munkához. Az idős hölgyek egyoldalúan és szakismeret nélkül interpretálnak tehát, anélkül, hogy bármilyen közvetlen eredeti és alapos tudásuk lenne, akár a médiában porfürdőző elődjeik (Gödény, Pócs és Tamasi) esetében is nyugtázhattuk.
A Mi Hazánk mozgalom a kezdetektől részt vállalt a Magyarok Világszövetségének vírustagadó és vakinaellenes mozgalmában, amelynek szakmai tartalmáért az Orvosok a Tisztánlátásért csipet-csapat felelt (8. kép). A Magyar Jelen is teret engedett napjainkban – választási érdekekből – Az mRNS vakcinák toxicitása című könyvecske népszerűsítésének és abban Bardócz Zsuzsanna géntechnológia-ellenes kirohanásainak is.
8.kép: A Magyarok Világszövetsége és az Orvosok a Tisztánlátásért közös sajtótájékoztatója 2021. február 2-án Tamasi József, Patrubány Miklós, Pócs Alfréd és Ébert Jenő részvételével (forrás)
Magyar Jelen 2003-ban sajtótermék, amelyet a radikális jobboldali politikai tér érdekköréhez sorolnak. A lap kötődik a Mi Hazánk Mozgalom párthoz. A nem éppen értelmiségieket célzó portál elindítását és működését több, a párthoz közel álló szereplő kezdeményezte [a MIÉP-nél feltűnt Novák Előd jogász, Novákné Dúró Dóra közgazdászt, Tóth (alias Toroczkai – a történeti Toroczkay/i erdélyi nemesi család volt – Torockó, Rimetea, Románia) –, tagjai erdélyi közigazgatási tisztségeket viseltek, a Székelyföld és Erdély politikai életében vettek részt. Tóth úrnak azonban nincs igazolt köze ehhez a családhoz]. Nyilatkozott benne a Hunnia-perben elítélt és 2023-ban közkegyelemmel szabadult Budaházy György közgazdász is. A lapot a Magyar Jelen Alapítvány (nem közhasznú) adja ki. A Magyar Jelen 2003-2013 között nyomtatott újság volt. 2020-ban indult újra online formában.
Magyar könyvek a koronavírusról
Magyarul két könyvszerűség jelen meg a járványról. Nemere István könyvei jó példák a takarón túl való nyújtózkodásra. Nekem popcorn kategória. A Covid-járvány ügyében okoskodó magyar figurákkal (Gődény György, Toroczkai László) többnyire csak Boldogkői Zsolt vitatkozott hitelesen a magyar médiában (9. kép). Próbálta az összeesküvés elméleteket terjesztőket szembesíteni a tényekkel, ami hitre épülő tanok esetében alig esélyes. Mégis, helyettünk is harcolt a tudományos igazságokért.
Magyar scifi Nemere István (és Gődény György): A koronavírus járvány című kötete 2020-ban megjelent termék, ami a Covid-19-pandémiát alternatív nézőpontból értelmezi. Nemere István korábbi könyvei: A fantasztikus nagynéni és A titokzatos nagynéni a virológiához laikus, bár ambiciózus szerzőt mutat. A szerzőpáros köz(félre)érthető stílusban ír, ami az olvasást könnyűvé teszi, ugyanakkor a könyv szinte csak fantáziálások gyűjteménye. Erőssége, hogy kérdéseket vet fel a járványkezeléssel, kommunikációval és társadalmi hatásokkal kapcsolatban. Gyengesége viszont, hogy több állítása nem támaszkodik tudományos bizonyítékokra.
9.kép: Boldogkői Zsolt és Toroczkai László vitája (forrás)
Fontoskodás Nemere István: Akik az életeddel játszanak (Mi az igazság a Covid-járvány körül?) című könyve a Covid-19-járvány kezelését és hátterét kritizálja 2022-ben, járványügyi ismeretek nélkül. A szerző a 2021-es időszak eseményeit részletesen tárgyalja, és azt a nézőpontot képviseli, hogy a járványkezelés súlyos hibákkal terhelt volt, sőt kifejezetten katasztrofálisnak minősíthető. A kötet erőssége a köz(félre)érthető stílus és az, hogy sok – gyakran vitatott – kérdést vet fel a döntéshozók felelősségéről, az oltásokról és a kommunikációról. Ugyanakkor a könyv korántsem tudományos igényességű elemzés.
Meghökkentően kevés tudományos alapú magyar munka jelent meg a nemzetközi szaklapok perifériáján, s ezek a szenzáció után loholó napi hírekben alig jelentek meg. Ez alól természetes kivétel Karikó Katalin, aki nem Magyarországon végzett munkái (a Szegedi Biológiai Központ hajdani eminensei – Venetianer, Kondorosi, Orosz, Duda és társaik –, akiknek nem, hogy munkásságuk nincs a területen, de a pandémia alatt terjedő tévtanokkal szemben sem tettek sokat, pontosabban azt előzékenyen átengedték Boldogkői doktornak, azért önfeledten mutogatták magukat Stockholmban) miatt 2023-ban Nobel-díjat kapott. Karikó Katalin szerepe az mRNS-vakcina kifejlesztésében elismertté vált. Az mRNS Covid-vakcina mindezek mellett kapott figyelmet érdemlő szakmai kritikákat is: fiatal férfiaknál ritkán szívizomgyulladást okozhat, a vakcinában lévő nanolipidek gyulladáskeltők, a vakcina-bevezetés túl gyors volt, a hosszú távú adatok hiányoztak, az immunitás tartóssága alacsony, a lappangó fertőzöttség idején a vakcina súlyosbíthatja a betegséget, a vakcinát az új vírusvariánshoz kell igazítani. Az összeesküvés elméleteket terjesztő, tudományosan felkészületlen hazai aktorok szerepe ettől szerintem még szégyenteljesebb és persze a politikai miliő is (lásd Mi Hazánk), ami ezt az alacsony-szintű megtárgyalási szintet volt képes csak kezelni.
Karikó és Weismann mRNS Covid-vakcinákkal kapcsolatos sarkalatos cikkei és szabadalmai időrendben Karikó, K., Ni, H., Capodici, J., Lamphier, M. & Weissman, D. (2004): mRNA is an endogenous ligand for Toll-like receptor 3. J. Biol. Chem., 279, 12542-12550; Karikó, K., Buckstein, M., Ni, H. & Weissman, D. (2005): Suppression of RNA recognition by Toll-like receptors. Immunity, 23, 165-175; Karikó, K., Muramatsu, H., Welsh, F.A., Ludwig, J., Kato, H., Akira, S. & Weissman, D. (2008): Incorporation of pseudouridine into mRNA yields superior nonimmunogenic vector. Mol. Ther., 16 (11), 1833-1840; Karikó, K. & Weissman, D. (2009): RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof. US Patent Application 20090286852; Anderson, B.R., Muramatsu, H., Nallagatla, S.R., Bevilacqua, P.C., Sansing, L.H., Weissman, D. & Karikó, K. (2010): Incorporation of pseudouridine into mRNA enhances translation. Nucleic Acids Res., 38 (17), 5884-5892; Karikó, K., Muramatsu, H., Ludwig, J. & Weissman, D. (2011): Generating the optimal mRNA for therapy: HPLC purification eliminates immune activation and improves translation of nucleoside-modified, protein-encoding mRNA. Mol. Ther., 39 (21), e142; Karikó, K. & Weissman, D. (2013): RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof. US Patent 8,278,036 B2; Karikó, K. & Weissman, D. (2014): RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof. US Patent, 8,748,089 B2; Karikó, K. & Weissman, D. (2023): RNA containing modified nucleosides and methods of use thereof. US Patent Grant, 11,801,314.
10.kép: Karikó Katalin és Drew Weissman (Fotó: Koszticsák Sz./ MTI)
Magyar szerzők cikkei a Covid-ról Csutak, B., Poltz, P. & Szederkényi, G. (2021): Computation of COVID-19 epidemiological data and modelling in Hungary. arXiv; Darvas, B. (2020): Why is SARS-CoV-2 so successful for outbreak? An ecotoxicological perspective. Ecocycles, 6 (2), 23-27; Farkas, Z., Engelhardt, T., Országh, E., Süth, M., Csorba, S. & Jóźwiak. Á. (2020): Modelling of the Hungarian spread of COVID-19 and control strategies with risk-based approach. medRxiv; Karácsony, P., Krupánszki, K. & Antalik, I. (2022): Impact of the COVID-19 crisis on employees in Hungary. Sustainability, 14 (4), 1990; Koltai, J., Vásárhelyi, O., Röst, G. & Karsai, M. (2021): Monitoring behavioural responses to the COVID-19 pandemic. arXiv; Merkely, B., Szabó, A.J., Kosztin, A., Berényi, E., Sebestyén, A., Lengyel, C., Merkely, G., Karády, J., Várkonyi, I., Papp, Cs., Miseta, A., Betlehem, J., Burián, K., Csóka, I., Vásárhelyi, B., Ludwig, E., Prinz, Gy., Sinkó, J., Hankó, B., Varga, P., Fülöp, G.Á., Mag, K. & Vokó, Z. (2020): Novel coronavirus epidemic in the Hungarian population: a cross-sectional nationwide survey. GeroScience, 42, 1063-1074; Oroszi, B., Juhász, A., Nagy, C., Horváth, J.K., McKee, M. & Ádány, R. (2021): Unequal burden of COVID-19 in Hungary: a geographical and socioeconomic analysis. BMJ Global Health, 6 (9), e006427; Poór, J., Dajnoki, K., Kovács, I.É., Tóth, A. & Botond, K. (2021): The COVID-19 pandemic and Hungarian human resources: challenges and responses. J. East Eur. Manag. Stud.
Előzmény: A legnemzetibb vakcinacirkusz – No1 Konspirációs teóriák. Átlátszó ’Tudománykövető No104’ (2026. március 30.)
(folytatása következik)
Darvas Béla
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
(Tudománykövető No106) Miután a WHO által támogatott ismeretanyagunk politikai megfontolásokból az elsötétített erdőbe vezetett bennünket, legalább ne maradjunk navigáló holdfény...
(Tudománykövető No104) A Covid-19 járvány eredetét máig nem sikerült kideríteni. Féligazságokon kérődzünk. A járvány Wuhanban robbant ki, ahol a bolygó...
(Tudománykövető No103) Az Élvonal program célja, hogy Magyarországra vonzza a kiváló kutatókat külföldről, valamint tehetséggondozást nyújtson – sugározta a 2025...
(Tudománykövető No102) Az örökítő anyag (DNS, gén, genom) mechanizmusa már többé-kevésbé világos. Hajlamokat öröklünk. Nagy reményeket fűzött hozzá az orvostudomány....
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!