(KFI N^o66)

Siker, pénz, csillogás? Az első közmeghallgatás fölöttébb botrányossá sikeredett. Schmuck Erzsébet (LMP) az önkormányzati és CATL szakértőknek hátat fordítva, saját magát túlszárnyaló energiákkal kiáltotta szét mélységes csalódottságát, és – nem is vitás – vastapsot kapott a jelenlévőktől. A 2023. január 9-ei rendezvény a lakosság részéről mindent képzeletet felülmúlóan elutasító volt. A második meghallgatás január 20-án sem volt ennél kegyelmesebb. Debrecenbe január 28-án mikepércsi menet is érkezett tüntetőkkel. A debreceni polgármester és Fidesz-KDNP elgondolkodhatna ezen, de ahogy a lovagrend-tulajdonostól olvasom, ez csak elszabadult politikai indulat volt, hazaáruló-gyanús zöld felbujtókkal. A polgármester csöppet sem aggódik, hanem hozzáértés nélkül hisz és garantál. Mellette áll a nemzeti korcsolyaszakértőnk, Kósa Lajos is. A Fidesz-KDNP már jó ideje beleült a virtuális kétharmados többségébe, és ellentmondást nem tűrően robog azon az úton, amit gyorsan gazdagodó vezetői kijelöltek a számára. Vagy éljenzel, vagy ellenség leszel. Aki nincs velünk, az ellenünk. Az ország miniszterelnöke kísérletet sem tesz arra, hogy pár milliónál több magyar állampolgár megbecsült vezetője legyen. A lestrapált ellenzékre koncentrál inkább. Ezen a bokáig érő érzelemhullámon túlmenően azonban szerintem nem politikai ügyről van szó, hanem a helybéliek későbbi életminőségéről. Ez sokkal súlyosabb, mintha csak a polgármester és pártja hangadóinak politikai önhittségét kellene túlélni.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2022. szeptember 15-én Debrecen önkormányzata közgyűlésén tárgyalt a CATL és Debrecen vízügyéről (címkép). Itt Papp László polgármester is megjelent, bár a szeptember 5-ei szerződést még Barcsa Lajos alpolgármester írta alá. Gondolom, ő az ügyben a felelősebb.

10.melléklet: Első ütem   „Papp László (Fidesz) polgármester a közgyűlésen elmondta, ezen a 105 hektáros területen [a teljes terület 221 hektár] épülne fel a későbbiekben a kínai CATL akkumulátorgyárának első üteme. A polgármester szerint a gyár vízigénye kapcsán felmerült kérdésekre megnyugtató (sic!) válaszokat adott Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója. Azt is elárulta, hogy az önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat az ipari park egy másik befektetőjével az épülő gyár által kibocsátott tisztított szennyvíz hasznosításáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e nélkül sem lennének vízellátási problémák… […] Vaszkó Imre (DK) azt vetette fel, hogy a vízműigazgató a zárt egyeztetésen minden alkalommal úgy fogalmazott a vízzel kapcsolatban, hogy »a jelenlegi tudásunk szerint« elegendő lesz. »A következő évtizedekre vagy évszázadokra egészen biztosan van Debrecenben és környékén megfelelő mennyiségű víz« – reagálta Vaszkó másik felvetésére. Hozzátette, ha valami miatt mégsem lenne, akkor először az ipari létesítményeket kapcsolnák le a hálózatról […] …Papp László javaslatára arról szavazott a közgyűlés, hogy átadja-e az önkormányzat a város víziközmű-vagyonát, valamint ezzel a szolgáltatási kötelezettségeit is az államnak. A polgármester kifejtette, nem támogatja az átadást, szerinte ugyanis a feltételek nem megfelelőek. Az érvelése szerint akkor, amikor a déli ipari parkban egy komoly vízigény [!] jelenik meg, a város nem teheti meg, hogy kiengedi a kezéből a víz kormányzását. Elmondta, az álláspontjának pénzügyi vonatkozása is van, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t ugyanis nehéz helyzetbe hozná a szolgáltató kiesése a holdingból. Elárulta, hogy tudomása szerint a jelenleg még a Debreceni Vízműhöz tartozó 33 másik település többsége az állami integrációt fogja választani az energiaár-robbanás miatt várható veszteségek finanszírozása helyett. Kőszeghy Csanád Ábel kérdésére Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója elmondta, a debreceni vízi közművek 30 milliárd forintot, indexálás esetén pedig közel 60 milliárd forintot érnek. Vaszkó Imre érdeklődésére azt is elmondta, ha csak Debrecen marad a vízműnél, akkor a jövő évi vesztesége várhatóan 1,4 milliárd forint lesz.” (Debreciner)

10.kép: A debreceni Nagyerdő a Stadion mellett (forrás: Greenfo)

Barcsa Lajos szerint 2017-ben vette fel a város a kapcsolatot a CATL vezetőivel. Szijjártó szerint 2020-ban kezdték meg az érdemi tárgyalásokat. A CATL csak egy évtizedes múltra tekint vissza (11. melléklet). Az Opten szerint a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (Debrecen) alapítása 2022. január 11. Tulajdonosa a Contemporary Amperex Technology Ltd. (Hong Kong); ügyvezetője He Wei. A CATL érkezését Palkovics László (távozása miatt a dolgokért már nem felelős) 2022. augusztusában jelentette be a nyilvánosságnak. Barcsa Lajos 2022. szeptemberében írta alá szerződést (ami máris titkos minősítésű) és 2023. január 9-én volt az első debreceni közmeghallgatás. A dakota valahogy megint fordítva ült fel a lóra és poroszkál át a kiszáradó Nagyerdőn.

11.melléklet: A CATL története   A CATL-t a kínai Fujian tartomány kikötővárosában, Ningde-ben alapították. A vállalat az Amperex Technology Limited (ATL) spin-off részeként indult, amit 1999-ben Robin Zeng alapított. Az ATL kezdetben licenctechnológia alapján gyártott lítiumpolimer-alapú akkumulátorokat, de később maguk is kifejlesztettek megbízhatóbbakat. 2005-ben az ATL-t felvásárolta a japán TDK vállalat, de Zeng továbbra is az ATL ügyvezetője maradt. 2012-ben Zeng és alelnöke, Huang Shilin az ATL EV-akkumulátorüzemeltetését az új CATL vállalathoz kapcsolta. 2015-ig a TDK 15%-os részesedéssel rendelkezett a CATL-ben. Zeng a TDK és a Huawei vezetési stílusát alkalmazta a vállalatnál. (Ferguson et al., 2021 alapján)

Debreceni vízügyek

A debreceni akkumulátorgyártás Achilles-sarka, hogy rendkívül vízigényes. Mit keres akkor Debrecenben? A gyár lehetséges (amiről különféle számok ismertek) vízfogyasztásáról (12. melléklet) Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója augusztusban úgy ítélte meg, hogy az nem veszélyezteti a lakossági vízellátást. Szerinte potenciálisan napi 100 ezer köbméter víz is rendelkezésre áll Debrecenben, amelyből 70 ezer köbméter a felszín alatti, 30 ezer pedig a Keleti-főcsatornán keresztül érkezik. Mondta ezt a vezető úgy, hogy a Nagyerdő öreg tölgyfái (10. kép) az alacsony talajvízszint miatt kiszáradóban vannak, míg a Tócó-patak és a Vekeri-tó 2022-ben ki is száradt (11. kép).

12.melléklet: Biztonsági jelentés   „…a telephely ivóvízigénye maximum napi 15.500 köbméter és óránként körülbelül 1.500 köbméter értékek közötti tartománnyal jellemezhető. Ez a mennyiség nagyjából megfelel a gyárral szembeni előzetes lakossági és ellenzéki politikusi félelmeknek, ugyanakkor teljesen szembe megy az üzem környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjában olvasható információnak, amelyről Papp László polgármester is beszélt a közmeghallgatás bejelentésekor. E szerint a telephely átlagos vízigénye napi 3.378 köbméter, a csúcsvízigénye pedig napi 6.242 köbméter […] …habár a kínaiak 9 ezer munkavállalót harangoztak be, a biztonsági jelentés csak 2.921 dolgozóval számol (köztük 365 irodai alkalmazottal), úgy tűnik tehát, hogy még ez a kalkuláció sem a teljesen megépült akkumulátorgyárra vonatkozik. Közel 1.700 tonna veszélyes lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid [ez NMC lenne, míg a hírek NCA akkumulátorokról szólnak] lesz a gyárban. A biztonsági jelentés hangsúlyozza, hogy a telephely 500 méteres körzetében nincs állandó lakcímmel rendelkező lakos. A szakmai anyag szerint a telephelyen belül a talaj és a levegő számít potenciálisan veszélyeztetett természeti környezetnek.” (Debreciner)

A CATL és az ipari park vízigényének becsléséről – a városvezetés részéről – már két súlyos félreértésre okot adó dokumentáció is átmenetileg napvilágra került (12-13. mellékletek). A 2022. november 25-én 15.500 m³/nap vízigényt közreadó biztonsági dokumentáció (12. melléklet) tulajdonosa maga a CATL gyár, elfogadó aláírója He Wei ügyvezető igazgató, akinek szakértője Kelemen István [CK-Trikolor Kft. – Budapest; 4 fő; adózás előtti eredmény (2021): 82 millió forint]. Papp László debreceni polgármester azonban a Klubrádióban 2023. január 10-én erre az adatra reagált úgy, hogy téves adatközlés volt, és az csak 3-6 ezer között lesz, de a dokumentumban 3,3 ezer m³/napra javították az értéket. (Miért éppen 3,3-ra, ha a polgármester úr szerint 3-6 között lehetséges? Mikorra vonatkozik ez a vízigény és miként változik az időben?) Tény, hogy 20%-a az újonnan megadott az eredeti értéknek. Tévedhet a He Wei úr által képviselt gyár ekkorát? A jogász polgármester egyébként ereszkedetten korrigált, végül is ez csak papírmunka. Mindent egybevetve ez a történet tulajdonképpen fantasztikus; gondolom, ebben az országban mindenki ilyen szakértőbb polgármestert szeretne magának. A történet azonban ezt követően még kínosabb fordulatot vett, mert kissé később egy másik szakértő már 40-60 ezer m³/nap értékre becsülte a telep vízigényét (13. melléklet). A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján megjelent szakértői dokumentumot két nap után bevonták a kirakatból. A szakemberek által készített anyagot, azonban a polgármesteri hivatal – részletes indoklás nélkül – egyszerűen hibásnak minősítette. Tényleg, minek is akkor efféle dokumentációkat készíttetni, ha a hivatalnokok sokkal okosabbak azoknál, akiknek a munkát kiadták? Amennyiben a dolgok folyása ilyen képlékeny, lehet-e azon csodálkozni, hogy vezetőinek a fentiek szerint csapnivaló előkészítő munkája mellett a város lakossága nem tud eligazodni azon, hogy mire számíthat? Lehet persze most változás, hiszen a színen megjelenik most a sokoldalú V. Németh Zsolt, államtitkárrá avanzsált nagybőgős (Kármentő együttes).

11.kép: A Vekeri-tó 2022. júliusában (Fotó: Adrián Zoltán/24.hu)

13.melléklet: Akár hatvanezer is.   „A városvezetés azt állítja, hazugság, hogy az ipari park 40 ezer köbméter vizet fogyaszt majd naponta, mert szerintük a vízigény biztos nem lesz több 25 ezernél. A hét elején azonban a kormányhivatal oldalán publikálták a gyárakhoz vezető új vízvezeték építésének előkészítéséhez készült tanulmányt, ami szerint nem, hogy 40, hanem akár 60 ezer köbméterre is felugorhat a fogyasztás. A tanulmányt két nap után levették az oldalról. A debreceni önkormányzat szerint a szakértő tévedett […] A vízfogyasztás igen érzékeny téma a városban, hiszen Debrecennek nincsen folyója, az ivóvizet három víznyerő telep biztosítja […] …a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186-oldalas tanulmányt, amely azt állítja, nem is 40 ezer, hanem átlagosan 42.500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is […] A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez. A DIF azért adta be a dokumentumot a kormányhivatalnak, hogy az lefolytathassa a vezetékek megépítését megelőző vizsgálati eljárást, és kiadja az engedélyeket. A tanulmányon olvasható dátum azt mutatja, hogy a szerző, az Enviro-Expert Kft. [Debrecen; 3 fő; adózás előtti eredmény (2021): 55 millió forint] már tavaly decemberben, tehát jóval a tiltakozás kirobbanása előtt, elkészült a munkával […] »A déli ipari park (DIP I-II-III.) teljes ivóvízigénye a felfutást követően megrendelői adatszolgáltatás alapján ~1.770 m³/h (~42.500 m³/nap), melyet egyenlőtlenségi tényezővel számolva a reális vízigény 40.000-60.000 m³/nap intervallumon belül lesz« – olvashattuk az elmozdított dokumentumban […] Az önkormányzat azt írta, szerintük a szakértő tévedett, vagy legalábbis félreérthetően írta meg a vízfogyasztási adatokat, ezért állították le a vezetéképítési engedélyeztetési eljárást […] A tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft. munkatársa telefonon azt közölte, hogy őket eddig senki nem kereste az ügyben, így arról sem tudnak, hogy bármilyen probléma merült volna fel a vízfogyasztási adatokkal kapcsolatban” (24.hu).

A napi vízigény becslése tehát 3.000-60.000 m³/nap értékek között szóródik. Bámulatos! A magas értékekről a polgármester azt állítja, hogy dokumentációs hibák. A debreceni polgármesteri hivatal (értsd Barcsa úr) szerint a kapcsolatfelvétel után közel öt év telt el, de a nyilvánosságra kerülő adatok máig bizonytalanok (12. melléklet). Miként lehetséges ez? Egy hiteles vízmérleg elkészítése sem sikeredett ez alatt az idő alatt? Kik dolgoznak a lakosság iránti elkötelezettséggel ezen a projekten, és miért hibáznak ennyit?

Villáminterjú Pálinkás Józseffel – N^o3   Darvas Béla: Szerinted miként nézhet ki a CATL és beszállítóinak teljes üzemelése után a Debreceni vízmérleg, és miért röpködnek itt különböző számok?   Pálinkás József: A gyár építésének előkészületi munkái elkezdődtek. A jó termőtalaj egy részét már elhordták. Normál körülmények között a gyár pontos terveinek készen kell lenniük. Ekkor pedig legalább 10%-os pontossággal meg kellene tudni mondani, hogy mi lesz a napi vízigény, elektromosenergia-igény, hány tonna anyagot szállítanak be és ki naponta. Ezek szerintem alapvető, belépési követelmények. Ehelyett többféle adatot találunk a különböző előadásokban, újságcikkekben. Két alapeset lehetséges: nem tudják pontosan; vagy tudják, de nem merik megmondani. Mindkettő nagy baj. A környezeti hatások közül a vízigény az egyik legfontosabb. A Nagyerdő rohamosan pusztul, mert a kevés csapadék és mélyfúrásos kutakkal történő vízkivétel miatt a talajvíz szintje csökken. A Vekeri-tó nyáron száradt ki, borzalmas látványt nyújtott (11. kép). Létezik egy Civaqua kódnevű program, amiről ötven éve beszélnek, de 2022. március 29-én be is jelentették, hogy elindult. Ennek keretében a Tisza (Keleti-főcsatorna) vizét vezetnék a városba. A hírek szerint „akár 1.200 liter/másodperc vízhozammal érkezhet majd Debrecenbe a Tisza vize”. Biztosan kiszámolták, de ez óránként 4.320 köbméternek tűnik. Ha igaz is, a beruházás céljaként a Tócó-patak élővízzé tételét, a szentgyörgyi, az apafai erdők és a Nagyerdő, valamint az erdőspuszták (gondolom Vekeri-tó) vízutánpótlását jelölték meg. Erre a fenti vízmennyiség kell is. Az országgyűlési választások előtt néhány nappal bejelentett kezdés után 2022. decemberében már ennél a programnál is megjelent a pénzhiány réme. Katasztrofális, hogy a fenti víz- és energiaigényre vonatkozó adatokat nem lehet pontosan tudni egy ekkora beruházás bejelentésekor. Palkovics László a meghallgatásán 800 MW teljesítményigényről beszélt (ezt én 1.000 MW-ra becsültem) és óránként 1.000 köbméter vízigényről, amelynek jelentős része elpárolog a hűtés során. Debrecenben nem lehet óránként 1.000 köbméter vizet kivenni a talajból, A Civaqua bejelentett vízhozamával is kétséges, és itt is felmerül az időzítés kérdése. Melyik beruházás, mikor készül el. Csak összehasonlításként írom, hogy mi (ketten élünk egy házban, három felnőtt gyerekünk már nyilván nem él itt) negyedévente használunk el kb. 12 köbméter vizet! Naponta tehát kb. 150 litert Az akkugyár vízigénye ennek kb. félmilliószorosa. Azaz kb. annyi, mint Hajdú-Bihar teljes lakosságának lakossági vízfelhasználása! Honnan vesznek ennyi vizet lokálisan? A naponta felhasznált 24 ezer köbméter vizet valamilyen mértékben biztosan szennyezik. Bármilyen kis mértékben is, ez összességében jelentős mértékű szennyező anyag lehet! A Nagyerdő pusztul a vízhiány miatt. A kis (30 m) mélységű fúrt kutakból sok helyen már most sem tudnak vizet felhozni. Újabban napi 6.000 és 15.500 köbméter vízigényről beszélnek, de nem világos, hogy ez a kezdeti (kb. egyharmad méretű üzemre vagy a teljesen kiépült, három 200 méterszer 1 kilométeres üzemre vonatkozik majd. Az aszályos időjárás, a jól érzékelhető vízhiány joggal aggasztja a debrecenieket. Azt nem tudom, hogy ezeket az adatokat miért nem lehet hivatalosan nyilvánosságra hozni. A vízhiány azonban csak az egyik környezethasználati probléma, a szállítási szennyezés vagy egy esetleges technológia probléma (szennyező anyag szivárgása) esetén a beruházás mérete miatt Kína foglyai leszünk. A meghallgatáson elhangzott, hogy ha a szigorú környezeti előírásokat megszegik, akkor a gyárat bezárják. Van ember, aki elhiszi, hogy egy 3.000 milliárd forintból megépített, állítólag 9.000 embert foglalkoztató, a fétis GDP-hez komoly mértékben hozzájáruló kínai üzemet ugyanúgy kezelnek, mint egy háromfős Kft.-t?

12.kép: Az arnstadti gyártás (Fotó: Paul-Philipp Braun/CATL)

Van itt persze az akkumulátorgyártás (12. kép) energia- és vízigényen túl más is. Van ezekre szerződésben lefektetett teljesítményigényekhez állami garancia? Kötbér? A jó minőségű termőföld ipari telephelyi célra való használata sem kutya (14. melléklet). A várható levegő-, víz- és zajszennyezés. Az elképesztő mértékű szállítmányozás (napi 350 nyerges vontató és 1.200 személygépkocsi), aminek becsült CO₂-kibocsátása hozzájárul a gyár gázkazánjainak éves 288 ezer tonna CO₂-kibocsátása. Légszennyezést is exportál hozzánk Kína? A jelenlegi dokumentációban ennek összegzett hatása sem szerepel, sok más mellett. Például a hulladékkezelés döbbenetes problémájával, aminek éppen készül az új EU-szabályozása, s amiben a gyártót terheli a visszaszállítási, újrahasznosítási és megsemmisítési feladata. A gazdasági kalkulációk számoltak ezzel? A vízigénybecslés-történései után szkeptikus vagyok.

14.melléklet: Kínos kérdések   „Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak […] Hajdú-Bihar megyében találhatók az ország legdrágábban értékesíthető termőföldjei, Debrecen környékén különösen magas aranykorona értékű földek vannak. Ezekből a kiváló minőségű termőföldekből elsőként a BMW gyára kedvéért áldoztak be 400 hektárt; ez lett Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezete, mely később 500 hektárra nőtt a közművesítésre kijelölt újabb területekkel együtt […] November végén Mikepércs fideszes polgármestere, Tímár Zoltán úgy döntött, hogy az önkormányzat kötelező éves közmeghallgatásán az akkumulátorgyár ügye lesz a központi téma. A három és fél ezer fős község lélekszámához viszonyítva nagyon sokan vettek részt az eseményen, Debrecenből is érkeztek szép számmal. Nem véletlenül: a debreceniek számára még semmiféle lakossági tájékoztatás nem volt a tervezett gigaberuházásról. Ám hiába hívták meg a rendezvényre Debrecen polgármesterét, Papp Lászlót (Fidesz), valamint Rácz Róbert főispánt és Szilágyi Balázst, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjét: egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva mindhárman kimentették magukat […] Papp László a leendő gyár vízigényéről szóló, politikai aspektusból született híreket is cáfolja. Nyilatkozata szerint a déli ipari park teljes, 710 hektáros területének vízkapacitása napi 24 ezer köbméter lesz, tehát alaptalan a nagyobb vízfogyasztással való riogatás. A polgármester a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz készült dokumentáció ismeretében állítja, hogy a jelenleg engedélyezésre váró gyáregység átlagos napi vízigénye 3.378 köbméter, mely alkalmanként 6.242 köbméterre nőhet.” (Átlátszó)

Melyik szám igaz? A gyár melyik fázisára vonatkozik az alkalmi tényként felmutatott? Miért lesz hiteltelen a számháborúban a polgármester részletekre nem ügyelő stábja? Nem attól, hogy a lakosság és sajtó kizárásával telt el a hivatalos bejelentéstől több év. Miért nem hisz a vezetőinek az egyébként köztudottan Fidesz-KDNP-re szavazó Debrecen és Mikepércs népe? Nem azért, mert a vízfogyasztási számháborúban olyasmi is elhangzott, amit utólag – Papp László szerint – helyreigazítottak („Ez korrigálva lett. Tegnap a közmeghallgatáson is kérdés volt…”)? Ugye derék odavetett – bár kissé magyartalan és hárító jellegű – válasz ez? Miért mondja a korábban külpolitikai karriert befutó, most a néphez leereszkedő Szilágyi Balázs közgazdász (KDNP) hivatalos tájékoztató minőségben az összegyűlt lakosságnak cinikusan azt, hogy „Köszönöm szépen, hogy önök is bemutatkoztak”? Ez csak olaj lehet a tűzre. Készült ezzel a lakossági minősítéssel, szájhúzogatással, metakommunikált semmibevétellel a CATL menedzsere? Tényleg úgy gondolta, hogy az itt összegyűlt mesügék majd isszák minden szavát? Elfelejtette már a cívisváros népének távolságtartását a gyanústól? Papp úr csillapította az egybegyűlt népeket, de bizony, meg kellett volna sokkal hamarabb a várost kérdezni! – ahogy el is hangzott. El tudom képzelni a kínai elvtársak elképedését: ilyesmit ők még valószínűleg sohasem láttak.

15.melléklet: Szkepszis   „Néhány évtized múlva már senki nem fog emlékezni azokra, de talán a pártjukra sem, akik most a város jövőjéről döntenek. Ha nem elég megfontoltan, nem kellően körültekintően teszik, akkor annak súlyos, akár beláthatatlan következményei lesznek akár már a közeli években. Meglehet, az évszázad vagy tán még annál is nagyobb-hosszabb időintervallum legsúlyosabb felelőtlensége, sőt bűne követtetik el most Debrecenben azáltal, hogy pártügyet csináltak a városba telepítendő akkumulátorgyárakból. Meglehet. A most itt élők döntése határozza meg, hogy ez a város Magyarországon eddig példátlan fejlődésnek és gazdagodásnak indul-e – ahogy a kormányon lévők ígérik, vagy vesztét, élhetetlenné válását alapozza-e meg – ahogy az oppozíció figyelmeztet. Nem tudjuk, mert nem tudhatjuk mi, debreceniek […] És miért titkos jelenleg is, hogy a kormány és a város milyen megállapodást kötött a kínai akkumulátorgyárosokkal? Miért nem merik tudatni az ünnepélyesen aláírt dokumentum tartalmát a magyarokkal, a debreceniekkel, akiknek a jövőjéről van szó? Mit kell elhallgatni az érintettek elől? Ezer a kérdés. Vízkészlet, környezetszennyezés, levegő- és zajszennyezettség, a hatalmas mennyiségű gyárilag használt víz további sorsa, de közlekedési tehertétel a gigagyárt kiszolgáló óriási kamionforgalom okán, és kik adják azt a 9 ezer munkást, amit beígértek, ők honnan lesznek és hol laknak, és a családjuk? Van még mit sorolni. Lenne mit megbeszélni.” (Debreciner)

Egy hétköznapi mai népmesében a vadásztársaságtól politikai mindentudók jönnek, majd mennek, mint az ötletgazda álmatlan karatemester is. Csak egyikük szaval gépiesen megnyomogatva egyes betűk hangzását. Ide-oda röpködve miniszterkedik, jachtozik közben kicsit égeti magát az angolszász sajtóban, de túlteljesíti a főnök minden kívánságát. Aláírom, kitűnő pártkatona mind, megéri nekik (15. melléklet). A gödi és debreceni lakosságnak vajon úgyszintén?

13.kép: 2023. január 9. – a közmeghallgatás elején (Fotó: Béres Márton/Népszava)

16.melléklet: Nem kérünk belőle!   „»Nem kérünk belőle! Nem kell! Milyen demokrácia az, ahol nem kérdezik meg a lakosságot egy ekkora horderejű beruházás előtt? Kilopták a legjobb termőföldeket!« – ilyen és ehhez hasonló bekiabálások szakították meg perceken keresztül azt a debreceni lakossági fórumot, amelyen a város mellett építkező CATL akkumulátorgyár próbált bemutatkozni. Az esetről szóló videót a Debreciner töltötte fel YouTube-oldalára […] Az LMP még egy helyi népszavazás lehetőségét is belengette, de ebből egyelőre nem lett semmi. Papp László fideszes polgármester azóta több lakossági fórumon megpróbálta lenyugtatni a kedélyeket. Szerinte az akkumulátorgyár nem jelent veszélyt, és amúgy is rengeteg munkahelyet hozna létre a környéken.” (Telex)

14.kép: 2023. január 9. – a közmeghallgatás végén (Fotó: Polgár Tóth Tamás/Debreciner)

17.melléklet: Nem kell!   „Szinte szóhoz sem tudott jutni a Debrecen mellett akkumulátorgyárat építő kínai Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. (CATL) képviselője a vállalat által megrendezett lakossági fórumon, akinek az előadását fújolás és helyiek hangos számonkérései kísérték a Debreciner videója alapján. »Nem kérünk belőle! Nem kell! […] Nekünk búza meg kenyér kell, nem akkumulátorgyár!« … »Miért ez a demokrácia maguknak, amikor rengeteg ember nem ért magukkal egyet, és nem hallgatják meg, és nem foglalkoznak azzal, hogy mi a véleménye a lakosságnak. 200 ezer ember lakik itt!« […] A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését […] Helyi civilek szerint aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne, hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével […] »Pulzáló, sivító zaj, mint amikor egy sugármeghajtású gép fölszáll. Leginkább ahhoz lehet hasonlítani. Plusz van alatta egy alap moraj, amit a kompresszorházak vagy egyéb utility épületrészek produkálnak rendszeresen«” (Mérce)

A debreceni közmeghallgatás elején (16-17. mellékletek) a felháborodás és az ellenkezés miatti a hangzavar óriási volt. Az érintett lakossági elutasítás egyértelmű (13-14. képek). Mit kezd majd ezzel a Fidesz-KDNP által vezetett városvezetés? Tényleg politikai ügy ez? Ki tette és hogyan azzá? Mitől egyenesedhetne ki ez az ügy, kedves Magyarország, ha az ötletgazda Palkovics László már illa berek, sőt máshol már fel is szerelt és egy kis csoportot vezet? Emberünk az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt.-nél [alapítás: 2021. április 7.; tulajdonos: Magyar Állam; vezérigazgató: Palkovics László; 25 alkalmazott; adózás előtti eredmény (2021): -335 millió forint] kamatoztatja gépészmúltját az MTA és az SzFE eredményes alázója. Mit tett a rombolás után a helyére?

18.melléklet: A lakosság csak éljenezhet „»Meg tudom ígérni a debrecenieknek, hogy az akkumulátorgyárral minden rendben lesz« – ezt mondta a környezetvédelmi aggályokra Debrecen kormánypárti polgármestere, aki bízik az engedélyező hatóság szakértelmében, szerinte a beruházás semmilyen veszélyt nem jelent sem a debreceniekre, sem a város vízhálózatára nézve. Papp László szerint a hétfői közmeghallgatás hangulatából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, úgy látja, sokan félre lettek tájékoztatva a beruházás veszélyeit illetően, a politikusok távozása után pedig már tudtak korrekt párbeszédet folytatni a jelenlévőkkel. A polgármester szerint a beruházás elsősorban magyarok számára jelent majd munkahelyeket, ezt ígérte a gyárat építő cég is, de Papp László annak is örülne, ha a Debrecenben tanuló külföldiek, jöjjenek akár Amerikából vagy Afrikából, ott maradnának dolgozni. Papp László népszavazást nem akar, de közvélemény-kutatás formájában megkérdezné az emberek véleményét, azonban a gyárépítést a város érdekére hivatkozva akkor is támogatja, ha a debreceniek nem. A városvezető kiemelte azt is, hogy a beruházó kínai cég megvásárolta a leendő gyárhoz szükséges telket, ezért a döntés már az engedélyező hatóságon, nem pedig az önkormányzaton múlik.” (Klubrádió)

4.ábra: A gödi Samsung dolgozóinak nemzetiségek szerint megoszlása induláskor

Számomra elképesztő Papp úr antidemokratikus vezetői szemlélete. A nyulacska – ha beledöglik is – simogatási stressz áldozata lesz. A polgármester döntés után tájékoztat, és kérdezi meg a debrecenieket, amikor már a dolgok befolyásolására nincs eszköze? Szórólapozik is csöppet. A lakosság véleménye azonban nem érdekli. Szavazást nem akar, de a semmire sem kötelező közvélemény-kutatást bírná (18. melléklet). Miféle látszatdemokrácia ez? Mit tud a csengeri Papp László jogász garantálni? Mit ért a környezetanalitikához és az ökotoxikológiához? Milyen ígérvényt adott a polgármester Szijjártó Péternek 2020-ban a debreceniek nevében, amit ő a CATL vezetőinek továbbított? Mire támaszkodott a felajánlása akkor? Miért hallgatott az őt megbízó város lakosság előtt? Valóban ő és Barcsa Lajos ismeri egyedül a debreceni jövendőt, és a lakosság ellenző véleménye csak kusza háttérzaj? Kérdeztek-e bármit is a nagy múltú Debreceni Egyetemtől, vagy káefték is frankók tudományos szakvéleményt adni?

Nem ilyen különleges iparügyek miatt kellett a környezetvédelmi tárcát az Agrárminisztérium elődjénél elsüllyeszteni, hogy most senki se legyen, akit a környezet ügyében a kormányban léphetne? Mit gondol vajon a settenkedő műfecskefészek-telepítő? Kit érdekel? Papp úr bízik a kínai beruházóban, a szerinte ordas nagyot hibázó szakértőkben, a készséges hatóságokban és a jobban teljesítő kormányunkban. Külföldi vendégmunkások is jöhetnek, akik a veszélyes munkahelyen dolgoznak majd. Gödön csak a munkások 52%-a magyar, a többi főként ukrán (4. ábra). Csupán 94 gödi lakost (2,6%) mutattak fel. A polgármester akár Afrikából is várja a vendégmunkásokat. A vezetők toborzása december elején indult (19. melléklet).

19.melléklet: Toborzás    6 hete – tűzvédelmi szakember; 5 hete – pénzügyi vezető és szakemberek, beszerzési szakember (létesítmény); 3 hete – ipari mérnök; 2 hete – villamos- és gépészmérnök (nagyfeszültségű) (dehir.hu; CATL/Linked in)

Van-e értelme a közmeghallgatásnak? – teszi fel a kérdést a jövőlátó, demokratikus polgármester, aki a választói viselkedésben nagyot csalódott. Tehát ilyesmi talán nem is kellene erőltetni. A második debreceni meghallgatáson már nem is látjuk a válaszolók között. Ott Rácz Róbert főispán, Hajdúné Kovács Mária kormányhivatali főosztályvezető és Gorján Ferenc vezérigazgató (Debreceni Vízmű) próbálta a saját véleményét részletes érvelés helyett eladni, de elsöpörte őket a közfelháborodás. Szebellédi Soma Gergő szabadúszó fotós zárszója pontosan foglalta össze a szembenállás okát. Konklúziója nagyon frappáns: „Sajnos, nem sajnos, ilyen módszerekhez kell folyamodni, mert a demokrácia halott.” Drága polgármester úr a Brüsszelt is überelő nemzeti konzultációk milyen célt szolgálnak, ha ez az ügy – amely energiaigényén keresztül az egész országot érinti – a súlyos lakossági konfliktusaival a város közös döntését – ön szerint – nem igényli? Helyettük valóban ön dönt, vagy a felettesei? Ki pontosan az, akire ön hallgat?

(folytatása következik)

A hetente megjelenő írás részei: Akkumulátorgyár ügyek extrákkal (Villáminterjú Pálinkás Józseffel) – N^o1 Álmodtunk egy világot magunknak; N^o2 A Debrecenbe eltérített kínai beruházás; – N^o3 A Nagyerdőtől a Keleti-főcsatornáig; N^o4 Gyártás, bontás és újrahasznosítás; N^o5 Környezet-egészségügyi problémák