(Tudománykövető N^o59 – benne villáminterjú Pálinkás Józseffel)

Vegye-vigye kisasszony Federico Fellini Amarcord című filmlátomásában jelent meg. Az elképesztően ringó járásáról kapta érzékletes nevét, amit a Rimini promenádján szemlélődő férfinép ragasztott rá. Persze csak a magyar változatban. Az olasz neve Ninola, bár a kamaszcsorda is Gradisca-nak hívta, ami ’Parancsoljon, vegyen!’ értelemben használatos, de ezt most itt hagyjuk lebegve, mint a film bevezető képsorának emlékezetes hópihéit. Ninola kisasszony egyébként nem volt kikapós teremtés, csak adott magára és a harmonikus mozgásra. Sokkal kevésbé leszek ábrándos alább, pedig számomra mennyivel szórakoztatóbb lehetne.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A második kekva-hullám (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) 2021. áprilisától folyamatos és akadálytalan. Nem meglepő hiszen 2020-ban már megszokhattuk, hogy így zajlanak a dolgok. Az első hullámról már írtam. Csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) tanárai és diákjai fejezték ki, hogy nem értenek egyet az indokolatlan átszervezéssel (lásd Upor Lászlóval készített cikkeim 1., 2. és 3. részei). Egyedül azonban lassan elbukott ez a Vas utcai forradalom. A hazai egyetemi vezetők többsége felmutatta azt, hogy miért lehetett/lehet velük kíméletlenül elbánni. A szolidaritás, nos az nem ennek a kornak az erőssége. Talán csak bezárt ajtók mögött és négyszemközt szólalnak meg őszintén az egyetemi vezetők. Kísérti őket a pótolhatóság érzete. Tiltakozzon más, akinek nincs veszteni valója. De mintha mindenki találna ilyesmire okot. Megfigyelői társadalom lettünk; mozizunk. Behódolás van, az istencsászár hűséges helytartóinak lába előtt való elgyöngülő omlás.

A Mandiner és Telex már kiszivárogtatott adatokat. Én megvártam, amíg a bírósági adatbázisban megjelent a végső változat. Nem sok, de van változás. Már most világosan kirajzolódik, hogy a tizenkét új kekva közül csak öt tekinthető eddig már bizonyított valóságos egyetemnek (Debreceni Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem). A többi főiskolai múltra visszatekintő egyetemi ígéret csupán, vagyis hosszútávú bizonyítás előtt áll. Kontrázza mindezt a hajdani Kertészeti Egyetem és a Georgikon (Keszthely) lehetséges felszámolása, amit az illetékes rektor hivatalból cáfol, bár e hajdani egyetemek vezetői ezért léptek. Épül tehát az irreverzibilisen narancssárga jövő, bár vörös színben Czermanik János József (lásd még Csermanek János, még később Kádár János, fedőneve Barna János) is ezt hitte. Mindig időt kapunk a megszokásra; addig tagadásban vagyunk.

Az is világosnak tűnik, hogy a Fidesz-KDNP politikai és gazdasági vezetése a kekva képződményeiben látja biztosítva megbízható káderjeinek jövőbeli foglalkoztatását és röghöz kötését. Ki van ez találva, a címzetes karatebajnok nagyszerű győzelmet aratott ismét hazánk érzéketlennek tűnő értelmiségi rétege fölött. Ami történik, az viszont az egyetemi oktatás meghirdetett minőségi javításától merőben távol áll, arról már szó sincs. Sőt, szerintem esetleg szégyenteljes jövőbe meredünk; a pártvezéreltség ugyanis méltatlan az érdemi tudást terjesztő egyetemi gondolathoz. „Viszem a bankot, viszem a pálmát”, ahogy Kenesei István ezt a verset a helyzetünkre feszítette. Vannak, akik az egyetemek politikai megszállásáról beszélnek.

Kekva-kuratóriumok a második hullámban

Semjén Zsolt, a nemzeti normalitásra szavazó vadászfenomén nyújtotta be és Palkovics László adta elő a törvényjavaslatot (T/15710 iromány), ami aztán a 2021. évi IX. törvény (a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) nevet kapta (szavazáskor 134 igen, 59 nem – 69%). A kuratóriumok azok, amelyek a változatlan állami támogatással rendelkeznek, tehát az állam nem vonult ki az oktatásból, de lemond az egyetemek fölötti rendelkezés jogáról és azt a Fidesz-KDNP politikai és gazdasági holdudvarának adja át. Elnököt és tagokat jelölt erre a célra a (f)osztogatással megbízott Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterének (Palkovics László) adminisztrációja. Orbán Viktor kormányfő nem hagyott kétséget afelől (címkép: kormányülés 2018-ban a Klebelsberg Kastélyban; Fotó: Szecsődi Balázs), hogy a kuratóriumi tagok kiválasztásnál az ő meglátása érvényesült, pokolba egyébként is a sorosista demokráciákkal. A „…baloldal ugye egy (sic!) internacionalista képződmény Magyarországon, az egyetemek pedig nemzeti intézmények […] És értelemszerűen, amikor majd ezeket az alapítványokat fölállítjuk, és fölkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni – ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje –, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel […] …én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy (sic!) internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el.” A gondolat tehát teljesen ismert az előző, ügyesen kivárt rendszerből, csupán az előjele tűnik ellentétesnek. Lényege azonban a közösséginek a csoporttulajdon felé irányítása.

Baloldali szemléletű ember Orbán szerint nem kívánatos ezekbe a kuratóriumokba, mert ő zsigerből és sematikus felfogással globalistának minősíti őket. Ez viszont az állampolgárok közötti hátrányos megkülönböztetéssel azonos, ami még az éppen remeteéletet választó Szájer József nevéhez kapcsolt Alaptörvényünk (143. kép) sem támogat. Lásd:

– C (2): „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

– M (2): „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

– IV (1): „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”

– VI (1): „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”

Nem sorolom tovább, és bár teljes megelégedésemre nem vagyok jogász, mégis úgy látom – nem is baloldali választóként –, hogy a megkülönböztető szerepbe tévedt kormányfő lazán és önhitten megítél más pártokat, azok szavazóit vagy általa vélelmezett szimpatizánsait, és azokra – demokratikus Alaptörvényünkhöz méltatlanul – diszkriminatív véleményt/cselekvési programot terjeszt ki (sajtómunkásai ehhez önfeledten asszisztálnak), így lehetetlenné teszi a kiegyensúlyozott képviseletet a kekvák kuratóriumaiban. Bocsánat, hogy jogászaink rémületes terminusaival rontom a magyar nyelvet, de azt szeretném a saját küldetése elől őzikeként menekülő jelenkori oktató- és kutatókollégáim helyett elmondani, hogy korlátozottan lehet egyetemnek nevezni azokat a képződményeket, amelyek egyre erősödő pártfelügyelet alatt állnak. A Kádár-rendszerben persze megszokhattam volna az egyetemi KISz- és párbizottságokat és az ő megfellebbezhetetlen ítéleteiket, de akkor, mint egyetemi hallgatót érdekelt ez engem? A történelem viszont taníthatja, hogy mi lehet az ilyesmi vége. Maradjunk most annyiban, hogy nem a Nirvána vagy ekvivalensei, s minél beljebb haladunk az állampolgárok egymás ellen fordításában, annál inkább érvényes ez. Szóval, ne most tessenek forradalmat csinálni, ha lehet, hanem maradjunk a Tízparancsolat betartásánál és a tisztességes játékrend mellett. Van erre remény? Nekem úgy tűnik, hogy egyre kevésbé.

143.kép: Az Alaptörvény és alkotóik (forrás)

Korábbi egyetemekből vált kekvák

Ide azon intézményeket soroltam, amelyek oktatási/kutatási tradíciója legalább a rendszerváltás idejére nyúlik vissza (59. 1. ábra). Több egyetemi rangú intézmény összeolvadásából, hosszabb idő után keletkeztek. Vagyis a tanári kar szelekciójára adott volt az idő.

Szegedi Tudományegyetem

A QSWUR (Quacquarelli Symonds World University Rankings) listáján 2022-ben az 551-560 sávba sorolt felsőoktatási intézmény. 2021-ben még 501-510. A kuratórium elnöke Szabó Gábor fizikus, az egyetem ex-rektora (2010-2018), az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az első Orbán kormány idején (2000-2002 között) az Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési helyettes államtitkára volt. Az egyetem biológiai kutatásainak színvonalán elvileg nagyot emelhetne a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK, hajdani MTA intézet) közelsége (501-550 hely), amely a hazai növényi géntechnológia egyik élharcosa. Viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE, 401-450) és a Debreceni Egyetem (451-500) itt beelőzte.

A kuratórium tagjai közül Hegedűs Éva közgazdász, Demján Sándor egykori üzlettársaként ismert. Ma a Gránit Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, a bank többségi tulajdonosa. Lantos Csaba közgazdász a Budapesti Értéktőzsdét alapító Tőzsdetanács tagja, majd évekig a BÉT Felügyelő Bizottságának elnöke. Jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja, valamint a MET Holding AG Igazgatóságának elnöke; a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és tulajdonosa. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa, ex-egészségügyi államtitkár. A Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja. Trócsányi László ex-igazságügyi miniszter, a Fidesz EP-képviselője. Én persze nem ilyen túlfizetett, de ad hoc tevékenységű, elképesztően elfoglalt tagokkal képzelném az ország vezető, nemzetközileg elismert tudományegyetemének kuratóriumát. Snassz! Senkinek sem hiányoznak ebből a kuratóriumból a tudósok és az oktatóegyéniségek? Nem rájuk kellene bízni, ami hozzájuk tartozik? Képesek őket helyettesíteni a politika kitüntetettjei? Mi változott mégis a Kádár-rendszerhez képest?

Debreceni Egyetem

A QSWUR listája szerint 2022-ben a 591-600 helyzetű felsőoktatási intézmény. 2021-ben még 521-530. A kuratórium elnöke Kossa György, akinek végzettségét homály takarja. Viszont címzetes egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely aligha a legfényesebb csillag a hazai egyetemi oktatás égboltján. Szóval az állapot szerintem méltatlan az ország egyik, nemzetközi porondon legjobban teljesítő egyeteméhez. Az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, volt katasztrófavédelmi tűzoltó dandártábornok, az Országos Polgárőr Szövetség megbecsült tagja. Előélete elég sok fejtörést okoz annak, akit foglalkoztat. Önéletrajzában a homályos foltokat az Átlátszónak nem sikerült tisztázni. Jól használható elvbarátnak tűnik.

A tagok közül Balla György gyermekgyógyász, 2007-től a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója. Győry Kálmán matematikus, 1999 és 2005 között az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke volt, ebből fakadóan az MTA elnökségének is tagja; a Debreceni Egyetem (144. kép) ex-rektora (2001-2002). Szilvássy Zoltán belgyógyász/farmakológus, rektor – diákjai az alábbit jegyezték be róla (mára törölték): „Nehéz az oktatását megítélni, mert előadásokat nem vagy alig tart. Összevissza csapong, jegyzetelhetetlen előadás.” Más szempontból viszont ő is a pótolhatatlannak tűnő kategória; rektor és kuratóriumi tag egy személyben, amely szerint az önismeret nem lehet az erőssége. Szólláth Tibor agrármérnök, Hajdúnánás fideszes polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik vezetője még, akit itt találunk, és akivel személyesen is találkoztam. A GMO területen próbált eligazodni; szerintem sikertelenül. Hallgatni nagyon tud, és ez talán itt elég is lesz.

144.kép: A Debreceni Egyetem főépülete

Pécsi Tudományegyetem

A QSWUR listáján 2021 és 2022-ben egyaránt a 651-700 helyzetű felsőoktatási intézmény. A kuratórium elnöke Bódis József nőgyógyász, korábbi rektor, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár (ITM). Mivel az alapítványi átalakítás szervezője/vezetője, ezért a saját maga kedvezményezettsége nem éppen jó ízlésről tanúskodik. Elnökként való megjelenésének megítélését az olvasóra bízom. Palkovics rá vonatkozó döntését egyáltalán nem értem, hiszen ő maga eddig még nem ült be sehová, miközben beosztottjait engedte (lásd Bódis és Schanda). Lehetnek a kekva kuratóriumoknál biztonságosabb mentőcsónakok is független szimpatizánsra méretezve, és földindulásra gondolva.

A tagok közül Decsi István közgazdász, egyetemi kancellár, korábban a Szerencsejáték Zrt. (mondjuk, van ebben valami ironikus) munkatársa, később ex-alpolgármester (Pécs). Mikes Éva jogász, Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos, fideszes ex-alpolgármester (Pécs, 1990-1994), 1998-2002 között a Fidesz parlamenti képviselője. Ő is az a típus, aki a dicséretnek nem tud ellenállni. Ha azt mondják neki, hogy ő a megfelelő ember, akkor az bizonyosan úgy is lehet. „Ha egy miniszterelnök felkér, nem szokás visszakérdezni” – olvashattuk tőle. Mindig tanulhatunk valamit az ortodox hívőktől. Rappai Gábor közgazdász, az egyetem Közgazdaságtan és Ökonometria Intézetének intézetigazgatója. Szili Katalin jogász, a határon túli területeket járó miniszterelnöki megbízott. 1994-2010 között magasra jutott MSzP-vezető. Éppen Sólyom László ellenében veszítette el az államfői játszmát. Kilépése az MSzP-ből máig magyarázat nélkül maradt közvetlen pécsi párttársainak is. Vélelmek persze keringenek. Politikai szerepjátszása ma sokaknak koherenciát nélkülöző. Ő a független együttműködő, az egyetlen nem-fideszes nemzeti érzelmű a kuratóriumok egészét tekintve. Díszgoj, akár a független Palkovics László. Katika elég messze jutott korábbi önmagától – hallottam egykori pécsi harcostársától. Címzetes docensi rang az, amit fel tud mutatni. Elég ez a nagy múltú Pécsi Tudományegyetemnek? Szerintem szörnyen kevés.

Semmelweis Egyetem

Nem szerepel a QSWUR listájának első 1200 helyén. Orvostudományi területen azonban a legmagasabban jegyzett magyar egyetem (201-250), amivel veri debreceni, pécsi és szegedi orvosi karok (egyaránt 351-400) teljesítményét. Ez arra utal, hogy oktatási teljesítménye egyéb diszciplínákat tekintve gyönge; afféle régi-vágású oligofág egyetem. A kuratórium elnöke Orbán Gábor közgazdász, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Korábban 2015-ig, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó-és pénzügyekért felelős államtitkára volt. Mit kereshet vajon közgazdász egy orvostudományi egyetem élén, de ezt fejtsék meg maguknak az orvosok.

A tagok közül Szócska Miklós orvos, 2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára volt. Most a Semmelweis intézetigazgatója. Bedros Jonathán Róbert orvos/szakközgazdász, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett PhD-t, amivel azért egy orvos általában nem dicsekszik. 2011-től a Szent Imre Kórház nem éppen közszeretetnek örvendő főigazgatója, a DBC Zrt. elnöke, miniszterelnöki főtanácsadó. Gloviczki Péter sebész, az egyesült államokbeli Mayo Klinika ex-professzora. Meghívták ide, és ő jött. Merkely Béla kardiológus, az egyetem jelenlegi rektora az óriásplakátok átfirkált celebje. Az utóbbi időben aktívan részt vállal (lásd az arcával vállalt Fidesz-KDNP-t népszerűsítő szlogen) a Fidesz-KDNP politikai akcióiban, amiben a koronavírus-szakértőnek tünteti fel magát, amiről persze szó sincs. Kormánypárti aktivitására bizonyára ösztönzőleg hatott a köztársasági elnöktől átvett Széchenyi-díja. Rektorsága mellett kuratóriumi tagsága nekem kifejezetten kínos. Ő valóban elhitte, hogy az egyetemet neki kell fogában tartva a túlsó partra átsegíteni.

Pannon Egyetem

Nem szerepel a QSWUR listájának első 1200 helyén, és ez elég lehangoló ítélet a veszprémi képzésről. Kémia – amit specialitásnak gondolok – területén sem besorolt egyetem, míg ott jegyzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE; 351-400), az ELTE (501-550) és a Szegedi Tudományegyetem (551-600) is. A kuratórium elnöke a horvát származású Navracsics Tibor jogász. Ő PhD-fokozatot szerzett politikatudományból, és docensi fokozatig vitte. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes (Fidesz-KDNP), valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től a Fidesz-KDNP EP-képviselője. 2020-tól kormánybiztos, utazó nagykövet és efféle. Ma sokak szerint politikailag légüres térben mozog. Folyamatosan ez történik azokkal, akiket helyettesi pozícióba Orbán Viktor átmenetileg maga mellé emel, aztán elejt (lásd Illés, Pokorni, Stumpf, Lázár, bizonyos értelemben Deutsch, Rogán és társaik). Áder János és Kövér László talán csak állócsillagok, akik rá veszélytelenül hunyorognak. Talán Navracsicsot ezzel a kuratóriumi elnökséggel jutalmazta a kormányfő a korábbi politikai teljesítményéért. Nem igazán értem az ő megjelenését a hazai vegyiparban névjegyét letett egyetemen. Nyilvánvaló, hogy ez nem az ő terepe (ehhez nem elégséges teljesítmény lokálpatriótának lenni, mint például Stumpf esete is mutatja), de vállalta ezt is, mint pályafutása során bármi mást is, amit rábíztak. Klasszikus értelemben vett pártkatona. Ha a mostanában hezitatív figurája nem is áll túl messze tőlem, mégsem tudom elfogadni, hogy elfoglalja az egyetemi oktatást illetően a valóságos szakemberek helyét. Ezt neki sem kellene tennie.

A kuratórium tagjai közül Birkner Zoltán történelem-földrajzszakos tanár (később főiskolai szakközgazda, aki PhD-t is szerzett a Pannon Egyetemen) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) jelenlegi elnöke (Pálinkás József alig ismert utódja), Palkovics László (ITM) felfedezettje. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának tagja 2017-től, vagyis az oktatás gyakorlat felé való fordításának egyik határozatlan mosolyú bajnoka. Gaál Zoltán vegyészmérnök, menedzser, 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt. Az elmúlt tíz évben 43 alkalommal nyerte el veszprémi önkormányzati beruházások kivitelezési jogát a VeszprémBer Zrt. (ennek ellenére 2020-ban az adózás előtti eredménye szerint vesztességes cég, és pillanatnyilag az Opten adatbázisban a tulajdonosi szerkezete sem látható), amelyben résztulajdonos Garancsi Mária, (szintén kuratóriumi tag) Orbán Viktor cimborájának, Garancsi Istvánnak a nővére. A VKSz Zrt. vezetőségében is ott látjuk a hölgyet, amely cég 2020-ban úgyszintén veszteséges. Pápai Tamás András villamosmérnök a Pannon egyetem külső oktatója is volt, de valójában a Continental konszern menedzsere. Elég különleges összetétel ez egy egyetemi oktatást menedzselő kuratóriumra gondolva. Nagy biztonsággal megjósolható, hogy ettől a kuratóriumtól sem várható minőségi előrelépés.

59.1.ábra: Az egyetemi kekvák (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) kuratóriumai

Megjegyzések: a félkövérrel szedett a csoportban kiemelt helyzet; piros a betűszín, ha viselője kiemelhető kormányhivatali teendőket látott/lát el; bordó, ha viselője átmenetileg rektor és kuratóriumi elnök volt egy személyben; kék, ha a viselője több funkciót (rektor és kuratóriumi tag) is betölt a kapcsolatban; sárga a mezőszín, ha a személy pártszimpátiája szerint Fidesz-KDNP felé irányul (ez Orbán Viktor nyilvános megjegyzése szerint minden kuratóriumi tagra kiterjed); narancssárga a mezőszín, ha a Fidesz-KDNP felé való hivatali kapcsolat közismert; halványlila a mezőszín, ha vállalkozóról van szó.

Hajdani főiskolákból vált kekvák – Ígéretek

Ide azokat soroltam, amelyek tradíciója nem jelentős (59. 1. ábra). Témaköreikre jelenleg még nem jellemző a sensu stricto tudományos alaposság. A QSWUR listáin nem szerepelnek. Politikai akarat/érdek hívta ezeket életre. A tanári kar szelekciójára nem volt elégséges idő.

Óbudai Egyetem (2010-)

A kuratórium elnöke Varga Mihály közgazdász, pénzügyminiszter, 1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. Aktív miniszterek megjelenése kuratóriumokban számomra magyarázhatatlan, ugyanezt gondolom aktív államtitkárokról is. A munkahelyhalmozók vajon melyik munkájukat végezhetik el rendesen, és melyiket nem?

A kuratórium tagjai közül Cser-Palkovics András jogász, 2006 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2010 óta Székesfehérvár fideszes polgármestere. Drozdy Győző villamosmérnök, a Telenor Magyarország vezérigazgató-helyettese, 2020-ban visszavonult, illetve mégsem. Kovács Levente temesvári villamosmérnök, az Óbudai Egyetem rektora. Ki gondolná, hogy ő is egyidejűleg rektorként és kuratóriumi tagként pótolhatatlan. Sinkó Ottó villamosmérnök, a Videoton Holding és a Masterplast vezetője; 2020-ban hazánk 22. leggazdagabb embere (68 Mrd Ft). Üde színfolt, hogy az itt felsoroltak már egymást is jutalmazzák. Az Óbudai Egyetem Doctor Honoris Causa címet ajándékozott Sótonyikánknak, aki az Állatorvostudományi Egyetem rektora és egyben kuratóriumi tagja. Tulajdonképpen minden dicséretes cím jól elfér a köznek állított terebélyes karácsonyfákon, fanyalogni azonban a smukkfelhozatalon talán szabad.

Testnevelési Egyetem (2014-)

Ez a főiskola, majd egyetemi kar nem éppen dicséretes teljesítményt mutatott fel eddig tudományetikát tekintve. Valahogy mindig úgy tűnt, hogy a kiskapukat kereste a valóságos tudományos teljesítmények helyett. Az ismertté vált és bizonyított plágium, a PhD-re cserélhető olimpiai érem, a címzetes picsi-pacsik nem igazán példamutatók az egyetemi oktatók és kutatók előtt. A kuratórium elnöke Mocsai Lajos kézilabdázó, aki címzetes egyetemi tanárként kapta (a Debreceni Egyetem adta ezt az egykori beállónak) a PhD-nélküli ún. professzori címet. Innen már csak egy ugrás volt az ún. rektori (erről lemondott, helyettese a gyorsan kinevezett Sterbenz Tamás), sőt kuratóriumi elnöki kinevezés (145. kép). Tényleg fordítva is igaz lehet ez, vagyis a PhD-cím becserélhető olimpiai éremre, vagy ez olyan, mint a mesebeli tengeri kígyó? A mérete attól függ, hogy honnan mérjük. A sport területén Schmitt Pál egykori köztársasági elnök bizonyította plágiumeseményével, hogy a sport világában minden megtörténhet, mondjuk nem is volt más lehetőség a sportközösség számára, mint leszakadni az orvostudományokról, amelyekhez nem is volt közük soha. Orbán Viktor viszont születésétől fogva professzionális szurkoló, s számára a minőség felsőfoka a Bajnok. Nem az oktató, és nem a tudós! Bajnoknak lenni viszont hamar fakuló érdem (ma persze esetenként jó üzlet), egyetemi és kutatási környezetben viszont a túléléshez eszkábált pályafutások sokszor nevetségesek. Fogalmaznék kedvesebben, de nem tudok.

A kuratórium tagjai közül Kovács Antal közgazdász, cselgáncsozó olimpiai bajnok (1992) ma a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatója. 2017. májusában beválasztották a MOB elnökségébe. Schmidt Ádám jogász, Orbán legújabb sportügyi tanácsadója. Az említett felesége háromszoros olimpiai bajnok, a kajakozó Kovács Katalin. Vári Attila végzettségét homály fedi, kétszeres olimpiai és világbajnok vízilabdázó. 2019-es magyarországi önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP közös pécsi polgármesterjelöltje volt, de nem nyert. 2017. májusában beválasztották a MOB elnökségébe. 2018-ban a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke lett. Bíróság előtti tanúvallomása nem bizonyult igaznak (gesztus nélkül hagyom), ami elvileg még olimpiai bajnoknak is kínos. Vida József közgazdász, a Magyar Bankholding Zrt. vezérigazgatója. 2020-ban – látványosan előre lépve – a 15. leggazdagabb magyar (90,5 Mrd Ft – Takarékbank és TV2).

145.kép: Mocsai Lajos Felsőmocsoládi kastélya (forrás)

Budapesti Gazdasági Egyetemen (2016-)

A kuratórium elnöke Guller Zoltán jogász, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója, miniszteri biztos. Korábban Educatio Kht., Multinova Kft., Commitent Kft./Zrt. 2010-2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztéspolitika Koordinációjáért felelős Államtitkárságán dolgozott titkárságvezetőként. 2011-2012 között a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, majd 2012-től a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2012-2014 a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd 2014-2016 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa. Jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója és 2017. október 15. napjától a turisztikai térségek fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok koordinációért felelős miniszteri biztos.

A kuratórium tagjai közül Jellinek Dániel közgazdász, a Hungarian Real Estate Financing Kft. alapítója, 2020-ben a 11. leggazdagabb magyar (140 Mrd Ft) – 2019-ben 21 pláza tartozik a csoporthoz, de övé az egykori Csepel Művek iparterület egy része is. Jellinek vezetésével magyar befektetői kör vásárolná vissza a Budapest Airport-ot. Nála az Indotek Group (Sofitel, Gellért Szálló), a Waberer’s és a Diófa Alapkezelő. Lőcsei Tamás jogász, a PwC Magyarország vezérigazgatója. „Az erőltetett (sic!) béremelés káros Magyarországnak” – mondja ő, és tessék a Fidesz-KDNP ígéretein túlmenően a jövőbe meglátni az európai kiszolgáltatottságunkat. Olcsók vagyunk és leszünk. Leértékelt humánerőforrás. Ennyit talán a bérben EU-hoz való felzárkózásunkat illetően. Niszkácsné Pintér Katalin közgazdász családi vállalkozásban működteti többek között a Gerbeaud cukrászdát, a két Michelin-csillagos (ezért nem járhatna PhD?) Onyx éttermet és a budai Émile Házat. Szécsényi Bálint közgazdász, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábbi alelnöke. Tiborcz István (Orbán Ráhel férje) jó ismerőseként tartják számon.

Dunaújvárosi Egyetem (2016-)

A kuratórium elnöke Süli János villamosmérnök, 2014 és 2017 között Paks polgármestere, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter.

A kuratórium tagjai közül Barna Zsolt jogász munkahelyei az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettől az OTP csoportig terjedt. 2016-2018 között az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. Mészáros Lőrinccel is üzleti kapcsolatban van. 2021. január 1. óta az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Pacsay-Tomassich Orsolya közgazdász, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár (KKM). Palotás Béla gépész emeritus, főiskolai tanár. Szilágyi Péter végzettségét tartós homály fedi, 2020-2022 között Semjén Zsolt felkérésére nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos (kvázi Szili Katalin kollégája).

Nyíregyházi Egyetem (2016-)

A kuratórium elnöke Mészáros József matematikus, a Magyar Államkincstár ex-elnöke, a Barankovics István Alapítvány (európai kereszténydemokrata és keresztény-szociális eszme terjesztése) kuratóriumának elnöke.

A kuratórium tagjai közül Bárány László agrármérnök, a Master Good és Sága tulajdonosa, 2020-ban hazánk 16. leggazdagabb embere (88 Mrd Ft). Kovács Barnabás jogász/közgazdász a Széchenyi Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjának vezetője (volt barcelonai főkonzul, a sportdiplomácia megkülönböztetett támogatója. Kovács Ferenc jogász az MFB, a MOL munkatársa, 2010-től Nyíregyháza fideszes polgármestere. Schanda Tamás közgazdász, a KDNP alelnöke, az ITM éles hangú államtitkára/miniszterhelyettese. A szervező ITM munkatársának megjelenése a kuratóriumban nem nevezhető független, szakmai döntésnek. Ízléstelennek viszont szerintem igen.

Magyar Táncművészeti Egyetem (2017-)

A kuratórium elnöke Kiss János Kossuth-díjas balettművészt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.

A kuratórium tagjai közül Bozsik Yvette 2015. novemberétől egyetemi tanár. 2016-2018 között a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti tanácsadója volt, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára. Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett korábbi igazgatója. Török Jolán a Nemzeti Táncszínház alapító igazgatója. Zsuráfszky Zoltán címzetes főiskolai tanár, Kossuth-díjas táncművész, a Honvéd Együttes ügyvezetője.

Nagy kérdés számomra az, hogy ilyen területen miként lehet PhD-fokozatot szerezni. Vagy itt lehet előadásszámhoz, éremhez, kitüntetéshez kötni az effélét? Művészeti és sport területén valami speciális értékelést kellene bevezetni, aminek kidolgozása az itt dolgozók feladata lenne. Tudományokkal való keveredésük csak feszültségeket teremt.

146.kép: Bolvári-Takács Gábor, Kelemen Judit és Stumpf István megkoszorúzzák Comenius (Jan Amos Komenský) szobrát, akiről Pozsonyban Univerzita Komenského v Bratislave (QSWUR: 551-600) néven egyetemet neveztek el (Fotó: Bódisz Attila/Boon)

Tokaj-Hegyalja Egyetem (2021-)

Szinte a semmiből megalapult egyetem elnöke a születési helyére visszatelepült Stumpf István jogász, aki nem is mellesleg az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, egykori alkotmánybíró (146. kép). Felesége bíró, az 1990-es Dunagate-botrány miatt lemondani kényszerült Horváth István belügyminiszter lánya. Stumpf úr azért vállalta a kormánybiztosi feladatot, hogy beleüljön egy új, még csak nem is körvonalazott tematikájú egyetembe? Mi lesz itt a profil? Boregyetem – mondják sokan kacsintva. A kuratóriumi tagok ismeretében ez még megjósolhatatlan.

A kuratóriumi tagok közül a sárospataki születésű Bolvári-Takács Gábor jogász/tánctudományi szakember, a Magyar Táncművészeti Egyetem ex-rektora. Sárospatakra költözött vissza, és egyenesen az újonnan létrejött Tokaj-Hegyalja Egyetem élére érkezett. Ezen az egyetemen mindjárt kettős és parádés szereposztásban is fellép. Ő is afféle kiemelt pótolhatatlan. Molnár Péter a Patrícius Borház birtokigazgatója. A Patrícius Borházat a Kékessy család alapította. A hazánkba visszatelepült Kékesi Dezső az első Orbán kormány alatt párizsi nagykövet volt. Ebben a minőségében intézte kormányfőnk francia kitüntetését. Felvállaltan szoros baráti és üzleti szálak fűzik az Orbán családhoz. A környék szőlőbirtokai közül Lévai Anikóé nagy sajtóvihart kavart egykoron az Élet és Irodalomban. Az ezt követő per első fokon az ÉS győzelmével ért véget, aztán helyreigazítás is volt később: „A bíróság később megállapította, hogy a dokumentumok nem hivatalos taggyűlési jegyzőkönyvek voltak, ezért helyreigazításra kötelezte az ÉS-t.” És mi a helyzet az érdemi történéssel? Sauska Keresztély (máshol Krisztián) az Egyesült Államokban élt, és munka mellett levelezőn lett valamiféle mérnök. Cége a Light Source volt, hazaköltözése után a Sauska Borászat alapítója. Tokajban 2000-től, Villányban pedig 2006-tól van jelen. 2011-től pezsgőkészítéssel is foglalkozik. A vállalkozás 2016-ban budafoki pincével bővült. Elmondása szerint a Quinnipiac University (Hamden, magánegyetem) kuratóriumi tagja, bár saját tudományos fokozatát nem említi. Wáberer György közlekedési üzemmérnök, a kamionkirály; ma a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Waberer’s International Nyrt. korábbi társtulajdonosa. 2020-ban a 13. leggazdagabb (103,9 Mrd Ft) magyar. Ma a nevét viselő cégének egy részét Jellinektől vásárolta vissza.

Mit gondolsz erről az egyetemi átalakításról? Következhetett ez a változás abból az oktatáspolitikából, aminek az irányítója hajdanán te voltál? Észszerű az államnak, ha forrást biztosít, de az érdemi irányításról és vagyonról lemond?      Pálinkás József: Az állami egyetemek sajátos magyar privatizációját nem lenne szabad modellváltásnak nevezni. Csupán annyi történt, hogy a közvetlen állami fenntartásból kikerült egyetemek épületeit és egyéb eszközeit a kormány javaslatára a parlament – törvényalkotási felhatalmazásával visszaélve – közalapítványi tulajdonba adta. Érdekes módon a közalapítványok kuratóriumi elnöki és tagsági pozícióira történő kinevezés feltételeit nem normatív jogszabályban rögzítették, hanem a kinevezést kegyúri jogként gyakorolja a kormány, és még meg is alázza a kinevezetteket azzal, hogy minősíti őket. Az ő számukra is világossá tette ugyanis, hogy nem azért nevezték ki őket, mert kiválóak a posztra, hanem mert a hatalom kegyet gyakorolt. A kormány a magyar felsőoktatásban ezzel nem modellváltást hajtott végre, hanem káoszt hozott létre. Ma legalább négyféle egyetem van, bár némelyik esetében az egyetem megnevezés azért meglehetős túlzás. Talán magánegyetem, némelyik sajátos tulajdonossal! Az egyházak által fenntartott egyetemek, nem mindig indokolható állami kedvezményekkel, az éppen a fenntartó állam által hátrányos helyzetbe hozott állami egyetemek, és a közalapítványok által fenntartott – sajátos kedvezményekben részesített – egyetemek. Érti azt valaki, hogy az állam miért a saját egyetemeit hozza a leghátrányosabb helyzetbe? A közalapítványi egyetemek állami fenntartásból való kivételét semmi nem indokolta, és eddig – tudomásom szerint – semmilyen olyan tényleges szerkezeti és szervezeti átalakítás nem történt, ami állami fenntartásban ne történhetett volna meg. Az állam törvényekkel – közbeszerzés, alacsony finanszírozás – létrehozott egy, az egyetemi működést megnehezítő állapotot, majd azt mondta, hogy ha a szenátus megszavazza, hogy az állam föléjük rakhasson – élethosszig tartó megbízással – egy, az éppen kormányon lévő párthoz végletekig lojális kuratóriumot, akkor látszólag megkönnyíti a működésüket, és több finanszírozást biztosít. Ezt mindenki megalázónak érzi. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem. A közbeszerzési kötöttségeket – amelyek ráadásul valójában megmaradtak – meg lehetett volna változtatni, és a finanszírozást meg lehetett volna növelni az állami tulajdon, mindannyiunk tulajdonának, alapítványi tulajdonba adása nélkül is. Az egyetemek – hangsúlyozom épületeinek és felszerelésének – közalapítványi tulajdonba adásával és annak módjával a kormány semmi mást nem tett, mint hatalmi gőgjét (hübrisz) mutatta meg, ahogyan az Akadémia intézeteinek elvételével is. A kuratóriumok összetételét ez az írás részletesen bemutatja. A kormánypárthoz való lojalitáson kívül semmilyen elv nem fedezhető fel a kinevezésekben – néhány ember megvételén és néhány kakukktojás (értsd alkalmas szakember) elhelyezésén kívül. Ezek elterelésnek jók ugyan, de semmit nem változtatnak azon, hogy a kormány és főként a kormányfő bemutatta, hogy azt csinál, amit akar. Felette nincs ma kontroll Magyarországon. A működés finanszírozása persze az állam kezében maradt. Ha a kuratórium valamit nem az elvárás szerint tesz, lehet büntetni a költségvetés csökkentésével. Ha változik a kormány, a kuratóriumok és az egyetemek lázonghatnak, hogy miért nem kapnak több pénzt. Az átalakítás a kormányfő hatalmi gőgjét mutatja, a kuratóriumok mintakövető eljárása megjósolható. Sajnos, bele fognak szólni az egyetemi kinevezésekbe, be fogják hozni a saját patronáltjaikat, teljessé téve az oktatási káoszt. A magyar felsőoktatás rendjének helyreállítását nagyon át kell gondolni. A kár, a magyar egyetemi, akadémia világ, köztük a legkiválóbb emberek megalázása – akár háttérbe szorításukkal, akár kiemelésükkel – már így is óriási.

(folytatása következik)

Darvas Béla