Bezárás
Tudománykövető

A fenntartható gagyi

A Bajnok esete kísért. Ha már annyi rajongó tekintet tapadt rá, hát doktori fokozatot is szeretett volna. Jól mutat a remek öltönyei, a megnyerő mosolya mellett, és persze a személyi anyagában is. Úgy gondolta, hogy ez könnyedén összejön. Gyűjtögetett hát jóféle vendégszövegeket. Keverte ezeket, de kiszúrták. Nem a kijelölt egyetemi bírálói, hanem sokkal később és mások. 2012-ben – visszavonták a dr. univ. címét, túlságosan nagynak találták az egyezőséget egy tőle független dolgozattal. Azt mondta, hogy sebaj, majd ír egy másikat (aztán nem tette), de a köztársasági elnöki székből azért – biztos, ami sicher – kiszállt, így az emlékeinkben az 1968-as Bajnok maradt, akivel a varázsszemes világvevő mellett izgultuk végig a csörtéket. Ez elhomályosítja nekünk a jelent, mert a régmúlt miatt nem csak a focit szeretjük. Ő – úgy tűnt – meg sem rezdült belé. Feltételezzük, hogy szerinte mások is ezt az utat járják, csak ő éppen a körközepén áll, mint az UFO-hívő rockénekes.

Mindenki hallhatta a hírt a nemzeti házban, de a gangról mindenki besomfordált, senki sem akart erről beszélni, még a hatlépcsősben sem. Ott maradt hát a ház fölött lebegve máig ez a sötét kis hírpamacs, akár valamiféle negatív töltésű glória. Viszont kétségtelenül sugárzik ez a visszavont disszertáció, akár a csernobili zuzmó, és a hatása maradandóbb, mint a valóságos teljesítményeké. A folt a valóságos tudományon esett. Lehet, hogy sokan kamuznak? Nem vált hát ez az ügy sem elrettentő példává, ugyanúgy megúsztuk mint a tényleges rendszerváltást. Következmények nélküli ország maradtunk. Ha nem sikerül a stikli, akkor majd maszatolunk, és ha érdekében áll, akkor a segítségünkre siet az érdek azonos felmentősereg. „Aki tisztességesen viselkedik, és megsebesül a csatatéren, azt kihozzuk, de aki nem, arra mi is lőni fogunk.” Mit jelent vajon a tisztességesen viselkedés ebben az összefüggésben? Volt ennek köze a földügyekkel kapcsolatos ángyáni igazmondáshoz, vagy csak lojalitásról papolt? 2013. februárjában ki is mondott effélét egy frakcióülésen, amely a gazdaságpolitikai hátterünk az alább vázolt ügyben?

A moralizáló előszó után fókuszáljunk a terepre, amin most tűnt fel éppen valami. Igaz, a szemünk előtt történik már régen. Tudjuk persze, hogy ezt meg is kell látni; „…már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen…” – emlékezünk József Attila soraira. Induljunk el az egykori Környezetgazdálkodási Intézettől, majd érkezzünk meg a Herman Ottó Intézet Kft-hez, ami a mai felolvasás apropója, eközben Mr. Gagyi lesz az állandó kísérőnk. Mi is az, ami mindig a víz felszínén úszik? Dolgaink, akár a dinnyehéj és társai úsznak el valamiféle folyamatosan ismétlődő rémálomban előttünk, míg rájuk nem ismerünk.

2000-ben a Magyar Narancsban olvashattuk, hogy „…a kisgazdák akkor már ezerrel követelték Mujzer Jánosnak, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) megbízott főigazgatójának a fejét… […] Mujzer tudniillik feljelentette a KGI korábbi FKGP-káder vezetőit bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztás gyanúja miatt. A vizsgálati anyagot a főigazgató elküldte az Országgyűlés elnökének, valamint az Igazságügyi és a Környezetvédelmi Minisztériumnak is. A jelentésben többek között az állt, hogy a KGI-nek a Szófia utcai palotát bérelték ki tíz évre évi százmillió forintért. Ötszázmilliót herdáltak el indokolatlan luxusdolgokra, kamu-megbízásokra, lakomákra (libériás inasok, szarvasgomba stb.).” Mujzer később perelt, de elveszítette Csocsán Balázzsal és Gordos Dénessel szemben. A hirtelen keletkező ködben láthatatlanná váltak a libériás (36. kép) inasok és a néhai szarvasgombás pástétomnak sem maradt nyoma.

36.kép: Libéria a Buckingham palotában (forrás)

A háttérintézet-jelleg az, ami eszünkbe juttatta ezt a Mujzer szerinti vendégváró-helyet, ami talán nem is volt a rongyrázások és tivornyák helyszíne? Kétségtelen, hogy nem itt lőtték le a falon lévő festményről az időtlen vadkant a megmámorosodott vitéz urak. Röpült a pusztulatos sörét, ahogy a faluszéli segédtakarító mesélhette volna. A KGI nevéből kiindulva egyébként mi is egészen más következtetésre jutottunk. Körültekintő környezetvédelmi munkára gondoltunk a mára nagyon elcsöndesült hajdani miniszterek neve alatt. Egy év múlva, azonban mintha mégis találtak volna ezt-azt. Aztán az átszervezés megoldotta a helyzetet. A mit is? Csocsán és Gordos ment, Bácskai János érkezett, mint megbízott vezető, aki később Ferencváros polgármesterévé avanzsált, és a Budapesti Vegyiművek körüli környezetszennyezés eltussolása kapcsán vált számunkra ismertté. Éppen most váltotta őt Baranyi Krisztina, aki ez ügyben jelentős ellenpólusa volt. Az azóta folyamatosan hirdetett Szófia utcai palotaházból/irodaházból kiköltözött ugyan a mesébe illő környezetgazdálkodási hivatal (ami dioxin-mérést igért egykoron), de az elképesztő bérleti díjat a környezetvédelmi tárca még 2005-ben is fizette, ha hihetünk a környezetvédelemre szakosodott portálnak. Mire lehetett vajon jó egy bérelt, de lakatlan ingatlan? Biztos van rá magyarázat, ha nem is vált ez eddig világossá.

Ugrunk erről a helyszínről, hiszen limitált terjedelmű publicisztikát írunk és nem korrajzot készítünk. 2004-et jegyzünk és eléggé tanácstalanul az ’Econovum Akadémia’ ügyét szemléljük éppen. Történt ugyanis, hogy Iványi Attila Szilárd, aki a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetében dolgozott, álmodott egy nagyot. Bajba leszünk az úr tevékenységének megismerésével, mert a cégei jelentős számúak. Az Amfite Kereskedő és Szolgáltató Kft. 1991-ben alakult és az Opten adatbázisa szerint igen sokféle tevékenységet végzett. Jelenleg felsőfokú oktatás és annak kisegítése látszik a feladatának, de foglalkoztatottja most nincs. Az Econovum ’Iványi prof. és Társai’ Gazdálkodó és Oktató Kft. 1996-ban jött létre és növénytermesztés, feldolgozás, valamint kereskedelem volt a profiljában, de sok minden egyéb is. Jelenleg 11 embert foglalkoztat. Adózás előtti eredménye ~+1,5 millió Ft volt 2018-ban. A Kékhold Völgye Parkfalu Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. céget 2007-ben jegyezték be. Jelenleg nincs foglalkoztatottja. Adózás előtti eredménye 2018-ban ~+8 millió Ft volt. A Professzori Tudásforrás Innovatív Vezetőképző Kft. 2008-tól jelentkezett és oktatásra specializálódott. Jelenleg egy embert foglalkoztat. Adózás előtti 2018-as eredménye ~-0,5 millió Ft, vagyis vesztességes. 2009-ben kérelmet nyújtott be a csapat az Econovum Akadémia Professzorok Coaching Központja Kft. alakítására, de ennek bejegyzését elutasították, majd 2011-ben törölték is. A hasonló célra bejelentett Vállalatgazdász Akadémia Professzorok Felnőttképző és Coaching Intézete Kft. úgyszintén elutasításra került; ezt 2014-ben törölték.

Közvetlen üzlettársai cége (korábban volt ügyvezető itt is) az 1989-ben alapított Trivictus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Jelenleg nincs foglalkoztatottja. Adózás előtti eredménye 2018-ban ~+0,5 millió Ft volt. Szóval számos céget látunk, de a kimutatások szerint szerény, szinte szóra sem érdemes jövedelemmel.

2004-2010 között – láss csodát – a Newport International University MBA és közgazdasági PhD képesítést adott ki hazánkban, mint sok helyen a fejlődő világban. A Newport International University (NIU) azonban sohasem kapott az Egyesült Államok szövetségi szintjén akkreditációt, bár 2006-ig eltűrt távoktatási tevékenységet folytatott. 2008-ban már perre is sor került Wyoming államban. A NIU papírjait (37. kép) kibocsátó hazai Econovum egyébként jelezte (melyik káefté is?), hogy a NIU által kiadott MBA– és PhD-fokozatok nem használhatók Magyarországon. Mondjuk 2003 óta még Kenyában sem, ott kétszáz körüli ilyen képesítést vontak vissza. 2012-ben a politikusok kétes értékű diplomáival a Népszabadság, míg 2014-ben az Átlátszó (Oktatás Blog) foglalkozott. Az érintettek védekezése is olvasható ez utóbbi híradásában.

37.kép: A Newport ICE által kibocsátott MBA igazolása Pakisztánban (forrás)

 Az Econovum Akadémia 2014-ben eredményesnek tekintve a hiánypótló oktatási tevékenységét bezárta a felnőttképzését, viszont a NIU amerikai pere után hat évig vajon mi volt a jogi alapja az oktatásnak. Politikusok, ambiciózus, de kiskapukat keresgélő vezetők képzése? Nem volt idejük és tehetségük ezeknek az uraknak a hivatalos egyetemi képzéseken megfelelő okmányokat szerezni? És itt most át is szakadhat a gát, hiszen Jakab István (a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság elnöke stb.) hódmezővásárhelyi felsőfokú technikusi papírjairól állítja azt, hogy üzemmérnöki képesítés. A meghökkentően intuitív Kósa Lajos legalább nem mondta azt, hogy befejezte a jogi egyetemet. Örültünk persze Deutsch Tamás diplomájának is, amivel egy kis időre, de azonnal miniszter lett. Szóval a mezei csókosoknak is kellhetett valamiféle gyorstalpaló és okmányforrás? Tapasztalatunk szerint viszont csak azt a teljesítményt tiszteljük, amivel magunk is megizzadtunk. Ezen keresztül aztán másoktól is színvonalat követelünk.

Meglepően sok közlekedésügyi szakembert (MÁV) látok az Átlátszó listáján, akik kívánatosnak tartották ezt a papírféleséget. Minket azonban sokkal jobban érdekel a mezőgazdasági vonal, ahol Gyuricza Csaba nevét látjuk. A NIU-ra akkor járt, amikor a Szent István Egyetem fiatal dékánhelyettese volt. Ő volt az, aki Ángyán József államtitkár lemondása után intézetét – ahol nem mellesleg tanult – lerombolta, majd nyugdíjazta is a tisztessége miatt meghurcolt egyetemi tanárt, akire hajdanán Jakab István is támaszkodott. A mezőgazdasághoz valóban értő Ángyán ma kertészkedik és madarakat etet. Mindannyiunk szégyenére visszavonult. Nos, Gyuricza az MBA képesítését illetően akkor „…közleményben védekezett, melyben azt írta, hogy a képzés során vizsgáit »a Corvinus Egyetem neves professzorai« előtt tette le.” Mintha ez lenne a lényeges, hiszen a hazánkban nem elismert közgazdaság-tudományi MBA képesítését csak a NIU jegyezhette (illetve 2010-ben hogyan is?) és nem a Corvinus Egyetem. A Corvinus tanárai feltételezhetően egyéni szerződések alapján oktattak.

Mi volt Gyuricza célja ezzel az igazolással? A vakoknak való felmutatás? „A megszerzett képesítés gazdasági ismereteim erősítését szolgálta… […] Az oklevelet részemre az Econovum Akadémia állította ki… […] Amennyiben az intézmény akkreditációjával bárminemű probléma merül fel, azért sem a korábbi, sem a jelenlegi hallgatókat nem terheli felelősség.” A magát és társait nyilvánosan önfelmentő Gyuricza 2007-2010 között járt a képzés helyszínére. Nem tudta, hogy az ’Econovum Akadémia’ ebbéli káeftéinek bejegyzését elutasították? Van rá példa, hogy MBA– és PhD-képesítést valahol káefték osztogatják? Hihette ezt egy egyetemi vezető? Minek kell nevezni az ilyesfajta képzést és teljesítményigazolást egyáltalán? Jogi szempontból ki oktatott és kinek a képviseletében? Rá tudunk már végre csodálkozni arra, ami történt?

2015-ben – mit hoz a sors – Gyuricza Csabát helyettes államtitkári rangban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökévé nevezték ki. Lázár János a hivatal bezárásakor 2016-ban leváltotta és menesztette ugyan az embereivel együtt, de őt Fazekas Sándor miniszter 2017-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vezetőjévé nevezte ki, miközben jelentős és önálló kutatói múlt nem állt a háta mögött. Gyuricza a saját teljesítménye okán nem különösképpen kedveli a kiemelkedő kutatói teljesítményeket; egyik nemzetközi sikereket elért igazgatóhelyettesét – aki erről nem kívánt hírt adni – éppen mostanában rúgta ki. A többiek majd meggondolják, hogy beszélnek-e, ha lenne ilyen céljuk. Szerintünk talán éppen ezek a beletörődő reakciók építik fel a szolgálatkész, akarnok természetű figurákat.

Az Agrárszakoktatási Intézet – ilyen is létezett – 1994-ben alakult. A mezőgazdasági tárca hozta létre háttérintézeti jelleggel Budapest, Nagytétény, Park u. 2. székhellyel. Különböző átszervezések után 2012-ben Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) lett a neve, ami 2015-ben módosult Herman Ottó Intézetre (HOI). 2011 után főigazgatója az a Mezőszentgyörgyi Dávid volt, aki éppen mostanában nyilatkozott butacsirkékről az Indexnek. A HOI hamarosan a Nemzeti Környezetügyi Intézet feladataival és munkatársaival egészült ki. Ekkor 137 fő dolgozott itt. A Kormány azonban talán nem volt elégedett a működésével és 2016-ban elrendelte a HOI felszámolását. Feladatait a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. vette át, ami ma azonos a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft-vel (HOIk), vagyis egy állami intézet bábjából káefté kelt ki.

A környezetvédelmi tárcához hajdanán tartozó, 2009-ben alapított Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. így 2016-tól újraéledt, és vált a Park utcai 102 főt foglalkoztató HOIk-ká. Feladatkörében a saját tolmácsolásában „…az Agrárminisztérium száz százalékos tulajdonában működő Kft-ként [ügyvezető: Béres András] – az ökocímke tanúsítás, a környezetvédelem, a természetmegőrzés, valamint az agrárszakképzés állnak”. Igazán meghökkentő egyveleg. Egy minisztérium, aminek káeftéje van, és olyasmivel foglalkozik, ami a tárca feladata: természet- és környezetvédelem, valamint agrárszakképzés. A tudományos és műszaki tevékenységre szakosodott cég adózás előtti eredménye 2018-ban ~+77 millió Ft.

Tény viszont, hogy a HOIk (partnerei a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy NAK, NAIK és mindenki más, aki él és virul ebben az agrár-környezetvédelemmel foglalkozó meglehetősen hektikus buliban) felnőttképzést szervezett pár napja, pontosabban 2019. november 11-én. Előadó Kökény Attila (nem az énekes), aki nem is olyan régen még Kakasszéken a Kogart tulajdonosának (bankár) területén ökológiai gazda volt, de menesztették vagy elvágyódott; tény viszont, hogy a blogjában az ökológiai termesztés ellen fordult. A Linked in lapjain – ami szerintünk kissé megszépítő – azonban mintha e cikk írásakor is ott dolgozna, de elég régen Babits Ferenc vezeti már a vállalkozást. Kökény, aki igen kanyargós pályafutás után (önbevallás szerint: szabadúszó grafikus, informatikus a Budapest Business Journal és a Marquard Media Hungary Ltd. médiánál, bankbiztonsági szakember a Raiffeisen-nél) agrármérnöki képzettség nélkül téríti a gazdákat a szántás nélküli talajművelés, az őszi talajtakarás/zöldtrágyázás, valamint a glyphosate (az IARC szerint rákkeltéssel gyanúsítható gyomirtó) kiterjedt alkalmazására. Ez utóbbi az, ami különösképpen elfogadhatatlan a számunkra. Az Opten adatbázisa szerint Kökénynek valamikor a Paintball Játékok Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-hez is köze volt (a kapcsolat már megszűnt), amely szabadidős játékokkal és kereskedelemmel foglalkozott. Segítette őt az ismertté válásban az LMP (országos körutat szervezett neki), majd később a NAK is. Látták vajon a képzettségét igazoló dokumentumait, vagy az mostanában nem is érdekes? (Érted már Bajnok?)

38.kép: Az év egyik agrárembere 2015-ben (Fotó: Pelsőczy Csaba/MTI)

Kökény önmaga szerint feltalált egy talajművelési rendszert, de jogi nyoma ennek sehol sincs: se szabadalom, se tudományos cikk. A helyzet az, hogy az Egyesült Államok szárazabb területein elég régóta alkalmazott termesztési módszer ez, s főként géntechnológiai úton módosított haszonnövények (GMO) esetében. Kökénynek – aki magát egyidőben talajdoktornak nevezte – Gyuricza Csaba és társai nyújtották át 2017-ben az Év Agrárembere közönségdíját, amiben ő készséggel hisz is. Nehéz a dicséret ellen védekezni! Tessék mondani szakmai körök értékítélete nélkül létezik komolyan kezelhető díj? Itt valami ilyenféle történt. A felhajtás a happening körül óriási (38. kép), mintha új agrárértelmiségit gyártanának éppen.

Nos, a megszűnt HOI helyén létrejövő HOIk országos szaktanári továbbképzést tartott pár napja Zagyvaszántón az Édenkert Csárda és Fogadó konferenciatermében. Kerekharaszton követte ezt a gyakorlati bemutató. A továbbképzésen Kökény Attila adott elő „A klímaváltozás folyamata és hatása a mezőgazdaságra”. Szünet után ismételten ő következett: „A minimum művelés és notill sikeres technológiái és előnyei” címmel. Az előadó sem nem meteorológus, sem nem mezőgazdász. Mit tanultak vajon tőle a szaktanárok? Életrevalóságot? A gyakorlati bemutatót tehát az Econovum Kft. termőföldjein tartották, vagyis ebben a szemlében körbeértünk. Mintha mindig ugyanazokkal találkoznánk az igehirdetésen. Az Econovum most éppen Kerekharaszton folytatja, ahol az Econovum „Iványi prof. és Társai” Gazdálkodó és Oktató Kft. egyik székhelye található. A legális dokumentumok az Econovum számára eddig sem voltak különösképpen lényegesek, de valahogy így vált az ellenkultúra népi hősévé. Most nem MBA– és PhD-szerűségeket osztogat majd Iványi csapata, hanem toboroz? Legyen például ön is talajbéli szénmilliomos! Hirdetheti ezt a 2017-es közönségdíjas. Gyuricza Csaba adta át a díjat 2015-ben is a saját PhD-vezetőjének Birkás Mártának (38. kép). Miért is ne? Végül is mindhárman talajtani szakemberek és ezen a nagyon is fontos szinten bizony sok minden múlik. Akár a jövőnk is.

Darvas Béla és Bokkon Imre

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom