Tudománykövető (N^o33)

Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági rendszerében, a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) adatbázisában bárki számára hozzáférhető mérési adatokat lehet találni. Tessék faggatni ezt az adatbázist, nagyon jó fogódzó ahhoz, hogy honnan és mit vegyünk meg. A mezőgazdasági témájú lapok egyik legfontosabb hírforrásának kellene ennek lennie, de mégsem az. Vajon miért?

2019. júniusban, 26 nap alatt 273 riasztást talál most az érdeklődő, napi tíznél is többet. A riasztások közel 70%-a súlyos minősítést kapott a kockázatértékelések során. Sajnos nem tudom megmondani, hogy ez az összes beérkezett élelmiszerek hány százaléka, mert ezt az adatot nem osztják meg velünk. Csak azt ismerjük meg, ami problémát okoz. Viszont ez a legfontosabb. Júniusban a legtöbb riasztás kínai (32), lengyel (24), török (16), spanyol és francia (15-15), belga (13), valamint német (11) termékeket érintett. Negatív meglepetés a lengyel termékek előkelő helye a pocsék áruk fórumán. A három leggyakoribb ok: Salmonella (62), aflatoxin (33) és Listeria (10). Meglehetősen sok helytelenül hűtött és rosszul címkézett élelmiszer fordult elő júniusban, az allergének feltüntetése is elmaradt. A Salmonella-fertőzésekből kiemelhetők a baromfiminták, amelyek közül a lengyel termékek számosak. Némiképpen meglepő a szezámtételek Salmonella-fertőzöttsége. Aflatoxin általában olajos-magvúakban jelent meg, de pirospaprikából is volt eset. A Listeria monocytogenes-fertőzöttségnél az olasz és spanyol termékek emelhetők ki.

A meglepetések sorát a cannabiol-számazékok nyitják. Ezek az – eredetileg indiai kenderből (Cannabis indica) származó – tudatmódosítók nem alkoholos üdítőkből és kannabidiol-tartalmú olajokból (THC – tudatmódosító) három ország termékeiből is (cseh, lengyel és spanyol) kimutatták. Ide sorolom a májkárosító pirrolizidin-alkaloidok előfordulását török oregano- és köményszállítmányokból. Ezek a vegyületek közönséges aggófűben, fekete nadálytőben és martilapuban is előfordulnak, vagyis betakarítási hanyagság okozhatta a szennyezést.

A legnagyobb meglepetés azonban számomra a sildenafil (lásd Viagra, Pfizer és társai), tadalafil (lásd Cialis, Eli Lilly ICOS) és vardenafil (Levitra, Bayer AG; Staxyn, Bayer HCP; Vivanza, GlaxoSmithKline) gyógyszer-hatóanyagok kimutatása és megjelenése. Mostanában a kimutatásban magyar és spanyol kémikusok jeleskedtek. 135 sildenafil (2005-től), 63 tadalafil (2007-től) és 12 vardenafil (2011-től) hatóanyaggal kapcsolatos riasztást jegyez a RASFF. A csoportból avanafil-ra (Stendra, Vivus; Spendra, Metuchen Pharm.) vonatkozó riasztás eddig még nem volt. A merevedésfokozók megjelenése élelmiszereinkben tényleg annyira diszkrét ügy lenne, hogy nem kell nagydobra verni? Vajon miként lehetséges, hogy ebből a terítékből nem lett híráradat? Senkit sem érdekelne nálunk? Én az ellenkezőjét tapasztalom.

A sildenafil felfedezésének időpontja 1994, szabadalma 1996-os, de csak 1998-ban kapott FDA-engedélyt merevedési zavarok kezelésére. A Viagra (felezési ideje 4-5 óra) forgalma 1999-2001 között meghaladta az egymilliárd US$-t. A szabadalmi időszak után (2011) több generikus gyártó lépett piacra (pl. Kamagra, Ajanta; Silagra, Cipla; Edegra, Sun Pharm.; Penegra, Zydus Cadila; Zenegra, Alkem; stb.). Kína 2014-ben beállt ebbe a sorba, és a Guangzhou Baiyuanshan Pharm. cég a Jin’ge (jelentése Aranydárda) gyártásába kezdett. Kínában a negyven éven felüli férfiak durván fele küzd merevedési problémákkal, ami több mint meglepetés. A tadalafil hatóanyagnál (a felezési ideje ennek a leghosszabb: 17,5 óra), bár már 1998-ban elindították az eljárást, az FDA csak 2003-ban engedélyezte. A hatóanyagot az Elli Lily 2007-ben vásárolta ki az ICOS-tól (a Glaxo társvállalata) 2,3 milliárd US$-ért. El lehet képzelni a remélt hasznot. A vardenafil és avanafil viszonylag újabb hatóanyagok.

A RASFF adatbázisában a sildenafil, tadalafil és vardenafil hatóanyagokra vonatkozóan eddig 210 találatot sorolnak fel (ábra), ami szerintem nagyon sok. Nem is egy termékben több hatóanyag is előfordul. Ezek a termékek általában internetes vásárlásokban jelennek meg, amelyek elkerülik így a gyógyszerekre előírt biztonsági ellenőrzéseket. Az általában veszélyes szennyeződésként kezelt ebbéli ügyek meghatározó többsége Kínához tartozik. Számomra meglepő azonban az Egyesült Államok második (itt az ún. funkcionális élelmiszerek nagy divatja hódít) és az Egyesült Királyság harmadik helyezése. Jelentős a száma azoknak a szállítmányoknak, amelyekről nem derül ki a gyártó, vagyis az ügykezelés a kereskedelmi szürke zóna felé tolódik.

Merevedési zavarok kezelésére szolgáló gyógyszerhatóanyagok az élelmiszerpiacon (RASFF adatai alapján)

A RASFF – ez esetben szerintem helytelenül – védi a konkrét termékeket, amelyekben a szennyezést találták, vagyis csak a csoporthoz való tartozásukat tudhatjuk meg. Ez esetben ez a dietetikus élelmiszerek, ételadalékok, dúsított élelmiszerek köre, ami ugye, elég tág fogalom. A bejegyzésekből látható, hogy árulnak kapszulát, ami a legközelebb áll a gyógyszerfelhasználáshoz. Látok olyat, ahol 2 mg sildenafil mellett 15 mg tadalafil volt kapszulánként. A Viagra pl. 25-100 mg hatóanyagot tartalmaz tablettánként. A Cialis 5-20 mg/tablettás változatban kapható. Ez a szállítmány, tehát erős adagú Cialisnak felelt meg Viagra szennyeződéssel. Látok Kínából származó, de Franciaországban árusított rágógumit sildenafil– (0,1-0,4 mg) és tadalafil– (2-10 mg) tartalommal. Olaszországban a Pfizer rágógumis változata forgalomban van. Van a találatok között sildenafil hatóanyaggal átitatott instant kávé, közel 13 g/kg (!) tartalommal (Thaiföld is előrukkolt vele), valamint kínai teakülönlegesség is. Az Egyesült Államokban két hónapja vonták vissza a Kopi Jantan Tradisional Natural Herbs Coffee körbe tartozó In Tha Pink Coffee-t, amelyet sildenafil és tadalafil keverékével turbósítottak. A csomagoláson az állt, hogy malájgyömbért, macagyökeret és guarana-kivonatot (vagyis gyógynövényeket) tartalmaz, s szó sem esik gyógyszer-hatóanyagokról. Az e-Bay-en volt vásárolható. Az egyik legkülönösebb eset azonban az Izraelből származó Viagrás méz. Mesébe illő izgalmas ígéreteket sejtet a Honey sex natural termék. Az ebben a példában érintett sildenafil egyébként nem egyszer fordult elő a Spanyolországból származó Epimedium mellett. Az Epimedium– (püspöksüveg) fajok leveleit szárítják, és természetes vágyfozóként (icariin) forgalmazzák. Gondolom, biztos, ami ziher, tesznek mellé egy kevés Viagrát és Cialist is. Ez utóbbit az Egyesült Államokban keverték be. Hasonló történet a malájginzenghez tett sildenafil is. Miként is van ezekkel a természetes vágyfokozókkal? A szóban forgó árukat átcsomagolók között Európában Magyarország (14) és az Egyesült Királyság (14) vezetik a listát, ami elég kétes dicsőség.

Nézzünk szét máshol is. A pajcsiu vagy báijiǔ 30-50% alkoholtartalmú rizs- vagy cirokpálinkát jelent. Harbini (Észak-Kína) tartózkodásom alatt a báijiǔ volt az, amivel bárki megismerkedhetett, és ott ez minden esetben cirokból készült, speciális ízű gabonapálinkát jelentett, amelynek mellékízét ugyanúgy meg lehet szokni, mint az árpáét a whisky-ben. Majdnem olcsóbb volt literje (ez persze nem tartalmazott merevedést serkető anyagokat), mint a francia ásványvízé. Dacára ennek, részeg embert nem láttam egy hónap alatt, amíg az ottani egyetemen tartózkodtam. Fölöttébb jól bírták arrafelé, közel az orosz határhoz, az alkoholt. Meg sem próbáltam versenyt inni a helyiekkel. Előre figyelmeztettek, hogy az egyetem 45 kilós pártitkárnője bárkit asztal alá iszik, s ezt szívesen be is mutatja a helyiek örömére.

A CNA (China News Agency) 2014-ben tette közzé, hogy a Nine Springs Ecological Agriculture Development Company sildenafil-t kevert az általa gyártott italba. A nutritional healthy liquor (egészséges összetételű likőr) jelszóval hirdetett mixtúra bizonyosan a tudatlanság egyik kis ormocskája a kínai élelmiszer-biztonságot tekintve. Nagyon nehezemre esik nekem ezt leírni, mert kimondottan kedvelem az ázsiai konyhát, és ezért nehezen veszek tudomást arról, hogy a csalás mekkora arrafelé. A pekingi éttermekben feltűnt, hogy garnéla- és rákételeknek kétféle árkategóriája van, s ennek okát az angol nyelvű étlap nem árulta el. Kérdeztem a pincérnőt az olcsóbb változatról, s azt kérdezte vissza, hogy eszem-e sertéshúst. Ezek ugyanis abból készültek, garnéla- és rákaromával ízesítve. Szóval Kínában nem csak a leves hazudik. Mindezt a kínaiak pontosan tudják, így az egyetemen tanácsokat kaptunk arról, hogy hol együnk. Persze informatív az is, hogy hol eszik sok kínai, és hol a minderről mit sem tudó, a zsúfoltságot rosszul tűrő kevés európai. Különösen rosszul hangzik a 2014-es ügy, mert valamiféle ökológiai mezőgazdaságról elnevezett kompánia a szóban forgó, aminek semmi köze nincs az EU ökológiai termesztési sztenderdjeihez, ami minden szintetikus szer felhasználását tiltja.

A Reuters és BBC szerint 2015-ben a Liuzhou Food and Drug Administration azt találta, hogy a Guikun Alcohol Plant és a Deshun Alcohol Plant sildenafil (lásd Viagra) hatóanyagot tett az általa gyártott báijiǔ gabonapárlatba. A hatóság több mint ötezer palack italt, továbbá nyers alkoholt és sildenafil hatóanyagot foglalt le.

Miért is baj, ha merevedési problémák kezelésére szolgáló hatóanyagot kevernek az italainkba vagy az ételeinkbe. Nos az, hogy ezek a mellékhatásaik miatt szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók csak. Olyan gyógyszerhatóanyagok megjelenése az élelmiszereinkben, amelyek gyógyászati célúak, egyáltalán nem kívánatos. Ilyenkor nem kontrollálható, hogy ki fogyasztja a terméket, és a hatás időpontja sem. Nagy fokú felelőtlenség ilyen vegyületeket italokba, élelmiszerekbe és rágógumiba keverni. Az ázsiai népi gyógyászatban a vágyfokozó szerek mindig is jelentős részt foglaltak el, vagyis a közemberek számára ez nem tabu, és nem is szokatlan.

A felsorolt példák szándékosan hozzáadott merevedés fokozóról szólnak. A RASFF feladata döntően a gondatlan/nem szándékos szennyezések felderítése, de az összetétel-ellenőrzés és jelölés is fontos. A példákban ez utóbbi súlyosan sérül. Tudjuk, hogy a szóban forgó merevedésserkentők sokféle gyógyszerrel együtt nem szedhetők. Így például nem javasolt azoknak az AIDS-betegeknek, akik proteázgátló-hatóanyagot szednek, mert annak hatását fokozzák. Nem javasolt nitráttartalmú gyógyszerekkel együtt (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek). Érrendszeri problémáknál, ami cukorbetegeknél gyakori. A vegyületeket látáskárosulásokkal is kapcsolatba hozták. Vese- és májbetegeknek is kerülni kell ezeket a hatóanyagokat, vagyis sokfajta kontraindikációjuk van. Gyógyszerhatóanyagoknak nem a netes vásárlás a helye, hanem a gyógyszertár, ahová a szakorvos receptjével érkezünk. Nem olyan vicces ez a történet, mint ahogyan első hallásra tűnik, sokkal inkább a kereskedelemre nézve súlyosan terhelő.

Daedelon