Az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) minden jelentősebb közúti áruszállításról tartalmaz adatokat. Németh Martin önkormányzati képviselő olyan adatokat igényelt ki, amelyekből követhetővé vált egyes árumozgások eredete, célállomása, mennyisége és időpontja.

Németh Martin   1997-ben született büki lakos, önkormányzati képviselő. 2024-ben szerzett önkormányzati mandátumot független jelöltként Bükön. A büki képviselő-testületben a Humánpolitikai, továbbá a Pénzügyi, a Turisztikai és a Városfejlesztési Bizottságok tagja. Egy videóban úgy mutatkozott be, hogy 26 éves büki lakos, politológus (ELTE), Bük több városrészében is élt. Nyilvános megszólalásaiban foglalkozott az osztrák bányákból érkező szállítmányokkal, azbesztkockázati kérdésekkel és az EKÁER-adatok elemzésével, Vas vármegyei közszolgáltatási problémákkal. A Tisza-párt környezetében is megjelent helyi szereplőként és felszólalóként.

1.ábra: Burgenlandi szerpentinit-bányák (piros) és 2015 utáni – még ismeretlen kereskedelmi láncon való – szállításaik Nyugat-Magyarországra (zöld – a kör átmérője a szállított mennyiséggel arányos) [EKÁER → Németh Martin → (db) → ChatGPT5.5.]

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az adatok kiadását eredetileg megtagadta. A bíróság végül több adatkör nyilvánosságát elismerte, ezért kerülhettek ki az EKÁER-adatok. Az ilyen adatok alapján lehetett például osztrák-magyar kőszállításokat, hulladékmozgásokat, építőanyag-importot és egyes környezetvédelmi ügyeket elemezni. Segítségükkel részben rekonstruálható, hogy mely osztrák településekről érkezett anyag, mely magyar célállomásokra került. A kiperelt anyag hiányossága, hogy bár hat anyagcsoport gyanúsítható, de az adatok bizonyosságot azbeszttartalomra nem jelentenek, hiszen a termékcsoport nem pontos, hanem gyűjtőfogalmak szerint rendez. Az tudható, hogy a négy bánya közül a bernsteini (Borostyánkő) magas azbesztkockázatú, a pilgersdorfi (Pörgölény) és rumpersdorfi (Rumpód) közepes kockázatú míg a badersdorfi (Pöszöny) alacsony. Ezen belül is az egyes éves tételek változó azbeszttartalmúak, attól függően, hogy a bánya mely rétegéből származnak.

EKÁER adatok   Németh Martin adatigénylési ügyének lényege az volt, hogy újságíróként megpróbálta hozzáférhetővé tenni azokat az árumozgási adatokat, amelyeket a NAV az EKÁER-rendszerben gyűjt. Az EKÁER 2015-ben indult, és a közúti áruszállítások jelentős részéről tartalmaz adatokat: felrakodási hely, lerakodási hely, árumegnevezés, mennyiség, időpont, vámtarifaszám stb. Az ügy központi kérdése az volt, hogy ezek az adatok közérdekű adatnak tekinthetők-e, ha állami szervek birtokában vannak, illetve milyen mértékben adhatók ki úgy, hogy ne sérüljön az üzleti titok elve. A NAV több esetben nem, vagy csak korlátozottan kívánta kiadni az adatokat, ezért az adatigénylésekből bírósági perek lettek. A perek eredményeként olyan adattáblák kerültek nyilvánosságra, amelyekből az árumozgások rekonstruálhatók települési szintig. A környezetvédelmi és oknyomozó újságírói jelentőség azért nagy, mert az ilyen adatok segítségével utólag követhetővé válhat építőanyagok és kőszállítmányok útvonala, hulladék- vagy melléktermék-mozgások, import-export-árumintázatok, egyes vitatott környezeti ügyek logisztikai háttere.

Az azbeszt megmaradóképes (perzisztens) anyag {címkép: Grínpuccs [Greenpeace (Vanessa Wittmann) → (db) → ChatGPT5.5.]}, ezért nem csak a 2015 után beszállított tételek érdekesek, hanem minden olyan terület is, amelyet szerpentinit-bányából bekerült zúzott kővel terítettek le. Ez a jelenlegi kimutatás legnagyobb gyöngesége, de ez kiemelkedő jelentősége is egyben, hiszen az jelentheti, hogy esetleg nemcsak a Nyugat-Dunántúl érintett. A teljes és tiszta képhez fel kellene göngyölíteni a kereskedelmi hálózatot. A Greenpeace Austria kommunikációjában nem elsősorban szupermarketeket vagy barkácsáruházakat nevez meg, hanem azt állítja, hogy az azbeszttel szennyezett szerpentinitet évtizedeken át kereskedelmi forgalomba hozták, és különféle termékként értékesítették. Az anyagot kavicsként, útzúzalékként, homokként, aszfaltadalékként és szórózúzalékként terítették szét nagy területen.

Mit árulnak el az EKÁER adatok?

Valójában a kis bányafalvak (Pilgersdorf, Bernstein – 1.500-2.000 lakos, Rumpersdorf, Badersdorf – 100-300 lakos) és a szinte kizárólagos szerpentinit-kereskedelem miatt elég sokat. (Mi mást szállítottak volna ezekről a helyekről tonnaszámra?). A hatféle áruféleség-csoportot illetően viszont keveset. (Az általános termékelnevezés az üzleti titok miatt szándékos.) A Németh Martin által közzétett adatok szerint Bernstein forgalma Magyarországra 2015 után csekély volt (2. ábra).

2.ábra: A burgenlandi bányafalvakból 2015 után szállított homok, kavics, kőzet (log skála; jobbra fent a szállított összes mennyiség tonnában; alul érintett magyar település száma – egy település több bányából is szállíthatott)

Az EKÁER kimutatása szerint a Nyugat-Dunántúlra szállított kő 1%-a származhatott csak a magas azbesztkockázatú bernsteini bányából; kétharmada érkezett a közepes azbesztkockázatú pilgersdorfi és rumpersdorfi bányafalvakból (2. ábra). A 265 érintett magyar település közül Szombathely és Sárvár kiemelkedik, de Szentgotthárd, Kőszeg, Magyarlak, Rábahídvég, Sopron, Bük és Körmend is ~200 ezer tonna mennyiséget rakodott le (3. ábra). Közülük Szombathely, Kőszeg, Sopron és Zalaegerszeg igazolta vissza azbesztszennyezettségi méréssel a kiterjedtebb közterületi előfordulást (4. ábra).

3.ábra: A mennyiség szerint top 25 homok-, kavics- és kőszállításban érintett magyar település (EKÁER)

4.ábra: A mennyiség szerint top 25 homok-, kavics- és kőszállításban érintett magyar települések burgenlandi bányafalvak szerinti bontásban (EKÁER)

Az azbesztkockázat az eddigi mérések szerint a szállító bányától függően eltérő (5. ábra). Gyakori, hogy egy magyar településre (Szombathely, Sárvár, Szentgotthárd, Kőszeg, Rábahídvég) több burgenlandi bányatelepülésről is szállítottak. A magánvásárlásokról nagyon keveset tudunk, azon kívül, hogy bejárók és udvarterítések készültek ilyen zúzott kőből.

5.ábra: A top 25 érintett magyar város kockázati terhelésének becslése

A beszállítások Győr-Moson-Sopron, Zala- és Vas-vármegyéken túl más vármegyékbe csekély volt. Ezekből Veszprém 10 ezer, Kalocsa 3 ezer tonnával vezeti a sort. Egyezer tonna alatt szállítottak Bárdudvarnok, Biatorbágy, Budapest, Fonyód, Tát és Újlengyel területeire (EKÁER).

Greenpeace Austria „Asbest-Skandal in Ostösterreich”   A Greenpeace 2026 januárjában azt állította, hogy Kelet-Ausztriában, elsősorban Burgenlandban nagy mennyiségű, azbeszttel szennyezett szerpentinit anyagú zúzott követ terítettek szét közterületeken, utak mentén, építkezéseken és lakóövezetekben (6. ábra). Laboratóriumi vizsgálataik szerint egyes minták jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaztak. A vizsgálat középpontjában négy burgenlandi kőbánya állt: Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf. Ezeket az osztrák hatóságok időközben magas azbeszttartalom miatt bezárták vagy termelésüket/értékesítésüket korlátozták. Az itt kitermelt anyagot korábban útépítésben, parkolókban, töltésekben és téli síkosságmentesítő szóróanyagként használták. Az azbeszttartalmú kőzet nemcsak a bányák környezetében jelent meg, hanem számos településre elszállították (pl. Krumbach, Kirchschlag, Mogersdorf, Oberwart, Wiener Neustadt). Több vizsgált helyszínen (óvoda, kórház, lakóövezet, játszótér, útpadka) jelentős azbeszttartalmat mutattak ki. A cikk felidézi, hogy már 2008-ban visszahívtak olyan 25 kg-os zsákos szóró- és térburkoló zúzalékokat, amelyek azbeszttel szennyezettek voltak. Ezeket 2006-2008 között értékesítették, és a visszahívott anyag a rumpersdorfi kőbányából származott. A burgenlandi tartomány külön munkacsoportot (Taskforce Luftqualität) hozott létre a levegő azbesztszennyezettségének vizsgálatára.

6.ábra: Burgenlandi szerpentinit-szállítások (forrás)

Forgalmazási/kereskedelmi hálózat

Ez a hálózat mind ez idáig nem tisztázott kellőképpen, holott a felelőskeresés ezzel kezdődik, ha a szennyező fizet elvet szeretnénk alkalmazni, ahogy Magyar Péter miniszterelnök az osztrák kancellárnak bejelentette. Az eddigi adatokból is világosan látszik, hogy nem közvetlenül a bányák árusítottak (7. ábra), hanem a hozzájuk társuló forgalmazási és kereskedelmi hálózat. Így a rohamtempóban intézkedő magyar miniszternek (Gajdos úr) a bányatulajdonos könnyedén ígérhette meg, hogy magyarországi vevőknek nem adnak el szerpentinit anyagú követ, kavicsot és homokot, hiszen eddig sem tették.

7.ábra: A burgenlandi szerpentinit feltételezett osztrák-magyar kereskedelmi hálózatának rekonstrukciója (részlet) nyilvánosan hozzáférhető források (lásd az alábbi keretes írást) alapján (2004-2026)

Használt főbb források   burgenland.at (2026): Amt der Burgenländischen Landesregierung – Geologie, Rohstoffgewinnung und Bergbau; ECHA (2026): European Chemicals Agency – Asbestos and hazardous mineral fibres; Eurostat (2026): COMEXT International Trade Database; Falter (2026): Das verseuchte Bundesland. Falter, 24 March 2026; Greenpeace in Zentral- und Osteuropa (2026) Factsheet: Asbestgefahr im Burgenland; Hans Zöchling GmbH (2026): Unternehmensinformationen und Rohstoffgewinnung; Hermann Mayer Ges.m.b.H. (2026): Firmenbuch-Eintrag und bergbauliche Betriebsdaten. Wien: Republik Österreich, Firmenbuch. (Hozzáférés dátuma: 2026. május 30.); KSH (2026): Külkereskedelmi statisztikai adatbázis; Klöcher Baugesellschaft m.b.H. (2026) Unternehmens- und Steinbruchinformationen; mindat.org (2026): Pilgersdorf Serpentinite Quarry, Burgenland, Austria; Mineralienatlas (2026): Serpentinitvorkommen Burgenland; NNK (2026): Nemzeti Népegészségügyi Központ – Azbeszt és környezet-egészségügy; Schönlaub, H.P. (szerk.) (2000): Erläuterungen zur Geologischen Karte des Burgenlandes 1:200.000. Wien: Geologische Bundesanstalt. ISBN 3-85316-009-3; Ungiftig (2026) Asbestos Burgenland: Chronology, sampling and contamination pathways.

Szerintem az évszázad legjelentősebb burgenlandi központú környezetszennyezésének ügye még sokáig a magyar környezet-egészségügy érdeklődének középpontjában marad. Nem pusztán a mentesítés költségei jelentősek (2. kép), hanem az a turisztikai presztízsvesztesség is óriási, amit Kőszeg és Sopron bizonyosan elszenved. Gajdos miniszter úr, többek között geológust is szükséges lesz alkalmazni a tárcánál. Tartok tőle, hogy a tárca pillanatnyilag kiemelhető ügyei (pl. szerpentinit zúzott kő az önkormányzati utakon, parkolókban és magánbejárókban, az autóakkumulátor-gyártás és -hulladékkezelés) olyan folyamatos munkát jelent majd a környezetvédelmi államtitkárság számára, amihez foghatót magyar környezetvédelmi tárca még nem látott. A minisztérium jó szakemberekkel (meteorológus, geológus, környezetkémikus, ökotoxikológus, környezet-egészségügyi szakértő, kockázatelemző matematikus, nemzetközi ügyekkel foglalkozó jogász, német-angol szakos diplomata stb.) való feltöltése elkerülhetetlen az említett ügyek sikeres kezeléséhez.

2.kép: Lezárva [(db) → ChatGPT5.5.]

Simon Gergely (Greenpeace, Magyarország) hozzászólása az előző cikkünkhöz   „Nemcsak 50 feletti, hanem a Greenpeace szerint már 300 feletti azbeszt-pozitív helyszínt azonosítottak a laborvizsgálatok alapján. Számtalan magánember által beküldött mintát tekintve a pozitív mintával azonosított helyszínek száma ezer feletti. A mennyiség, amit az osztrák kollégák szerint 2015 után kitermeltek, egymillió tonna felett lehet [Ez a kiperelt dokumentumokból is kiderül.]. Ezt keverhették egyéb kőzetekkel is, tehát az össztömeg sokkal több is lehet, de nem tudjuk mennyi jutott ebből Magyarországra […] Fontos, hogy az azbesztrostra a határérték a környezeti levegőben EU-ban azonos (4/2011), de itthon már 2025 december óta előírt követelmény az elektronmikroszkópos mérés, azaz a gyakorlatban a magyar határérték 290-szeresét is mértük [..] A lefedés, mint műszaki megoldás ellen a Greenpeace minden módon tiltakozik, mert az törvényszerűen újra a felszínre fog kerülni. Egyfelől az utak alatt gyakran közművek futnak, tehát bármilyen csőtörés esetén azt majd csak az azbesztre számító biztonsági feltételek melletti munkavégzést lehet végezni […] A kiporzást gátló ragasztóanyagok használata csak forgalom, lakosok előtt elzárt terület esetén biztonságos, a kalcium- vagy magnézium-kloriddal összegyűjtjük az azbesztrostokat és azok ragadós rétegben a felületre kerülnek, azonban nem lezárt út esetén így sokkal könnyebben ráragad a cipőkre, autókerekekre, és emiatt széthordjuk a lakásokban. Ez, ha beindul a légkondicionálás a levegőbe kerül […] Lefedni csak ideiglenesen (!) szabad olyan módon, hogy ne keveredjen az azbeszt más anyaggal. Geotextillel kell elkülöníteni az azbesztes réteget, és arra lehet, mondjuk, kőzetréteget hordani, hogy a későbbiekben egyben el lehessen távolítani.

*

Előzmények: Cucc az Alpokból – Szerpentinazbeszt-tartalmú kőzúzalék a dunántúli városokban. Greenfo ’Dodó (revisited)’, 2026. május 4.; Azbesztriadó Burgenlandban – Szerpentinit-bányászati és kereskedelmi abszurd. Környezet (FB), 2026. május 28.; Önkormányzati utak, parkolók, magánbejárók osztrák szerpentinittel – Évtizedes üzlet Átlátszó (Környezetpolitika N^o2), 2026. május 30.; Azbeszt. Élet és Irodalom (Környezet) (in press – 2026 június)

Darvas Béla