(Tudománykövető N^o95)

A rendszerváltás után sokáig hallgató MTA 2019-ben elveszítette a kutatóhálózatát, ami addig széles körű reputációjának alapját képezte. Az Orbán-kormány ezt pontosan kiszámította, hiszen az Akadémia elvileg a közhangulatot ellene fordíthatta volna. Azt gondoltam, ez a méltánytalan helyzet meghozza majd a tudós társaság bátorságát, és véleményét sokkal erőteljesebben és egyenesen közvetíti majd a társadalom felé. Nem az MTA-val van bajom (azt jó szándékúnak látom, bár a társadalomtól szükségtelenül elkülönülőnek), hanem az állásfoglalás-profiljának esetlegességével és böszmeségével.

Az MTA 2019 után inkább a tudományvilági outlet szerepébe került, amely kellő szigorral akadémiai doktori fokozatot oszt (ez a Stanford kutatói listáján a teljesítményekben nagyon pontosan kirajzolódik – lásd majd az Élet és Irodalomban), akik közül viszont az akadémikusok már a kapcsolati tőkéjük alapján kerülnek ki. Mindez sokszor nem egyezik a tényleges szakmai teljesítményükkel, inkább azt mutatja, hogy mennyire mélyen gyökeredznek a kapcsolataik az érintett szakmai osztályban. Ebben a különös versenyben csak a semmi különíthető el a valamitől, na meg a rendkívüli a valamicskétől.

Az MTA, a tudományos életre gyakorolt kizárólagos hatalmáról letaszítva azért egyre gyakrabban kezdte el hallatni a kritikai hangját, és került bátortalan ellenzéki szerepbe, miközben az eljelentéktelenedő Professzorok Batthyány Kör ellenére Vizi E. Szilveszter és köre révén részben kormánybarát maradt. Karakteresebb MTA vezetésre ma szükség lenne, hiszen a rendszerváltás óta légüres térben mozog (nem találja az egyéni hangját, a Kádár korabeli, állami hozsannázás után), és már csak csoportterápiának tetsző bizottságokban mondhatja el a többnyire öncenzúrázott véleményét.

14.kép: A Greenpeace tiltakozása a Fertő tavi beruházások ellen (Fotó: Járdány Bence/Greenpeace)

11./ 2021 – MTA Biológiai Tudományok Osztálya – Állásfoglalás a Fertő tavi beruházásról

2021. december 17-én az MTA Biológiai Tudományok Osztálya nyilvános állásfoglalásban tiltakozott a Fertő tó partján zajló állami nagyberuházás ellen. Rámutattak, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park magterületén, Natura 2000 oltalom alatt álló részen tervezett 60 hektáros turisztikai komplexum (szálloda, kikötő, sportlétesítmények stb.) súlyosan károsítaná a tó egyedülálló élővilágát. Az osztály szerint természetvédelmi területen nem megengedhető ekkora volumenű beépítés, mely a jövő nemzedékek természethez való jogát is veszélyezteti – ezért felszólították a döntéshozókat a túlzó beruházás leállítására és egy környezetbarát alternatíva kidolgozására.

1.táblázat: A Fertő tó fokozottan védett növényfajai (megjegyzések: R – reliktum faj; lilával kiemelt, hazánkban kiemelten kezelt; balról: Cypripedium calceolus, Dactylorhiza ochroleuca, Himantoglossum adriaticum, Ophrys apifera, Liparis loeselii, Pinguicula vulgaris)

11.melléklet: A Fertő tavi turisztikai fejlesztés N^o1   „…a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. a Fertő tó nádasának nyílt-vízi szegélyében, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület magterületén, Natura 2000 területen, mintegy 60 hektáron tervez államilag finanszírozott beruházást. Ebben fedett sportkomplexumot, műfüves futballpályát, 16 apartmanházat, 100-szobás szállodát, 880 gépjárművet befogadó parkolót, többszintes látogatóközpontot, motelt, kempinget, 850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötőt találunk. A beruházás így a jelenleginél nagyobb területet venne el a Fertő tó nádasából és medréből, a környezetére nehezedő turisztikai nyomás sokszorozódna, és ezáltal súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát […] Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya vélekedése szerint természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti.”

A Fertő tó osztrák részén egyébként hasonló turisztikai létesítményt üzemeltetnek a legkisebb természetvédelmi aggály nélkül. Kezdetben magas volt a látogatottsága, most csökkenőben. A Fertő tó (csapadékra épülő, szikes talajokkal övezett tó, nincs jelentős befolyó élővize) környékén valóban sokféle vadon élő növény (pl. vad orchideafélék) és a veszélyeztetett rákosi vipera él, valamint a tó fontos állomása a költöző madaraknak (címkép), élőhelyei közül kiemelhető a Pannon régió sós és löszsztyepp formája, valamint a meszes láprét. Halfajokban az időnkénti kiszáradás miatt szegény, mocsarasodó tó. Nem él itt egyetlen kritikusan veszélyeztetett (CR) faj sem, amelynek kihalásától a közeljövőben tartanunk kell.

A tó fürdésre alkalmatlan vize időnként kifejezetten büdös. A tó nyugati és déli partján [pl. Podersdorf am See (Pátfalu), Rust (Ruszt), Mörbisch (Fertőmeggyes), Breitenbrunn (Fertőszéleskút), Neusiedl am See (Nezsider)] vízisport-lehetőségek (vitorlázás, szörf, sárkányszörf), kikötők találhatók. A tó körüli Fertő-Hanság és Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park egyedülálló madárrezervátum, amelyet sok természetbarát és madármegfigyelő keres fel. Ruszt történelmi belvárosa a gólyafészkeiről ismert, turisztikai látványosság. A tó sekély vizének és napsütéses klímájának köszönhetően Ausztria egyik legnépszerűbb nyári üdülőövezete. Az MTA hozzáállása a civilszervezetek (pl. Greenpeace) nyomására elég bátornak tűnik (14. kép). A környezetvédelmi működési engedély 2023 májusában kiadott döntése ellen a Greenpeace pert indított. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2023-ban az állásfoglalását megismételte. A Győri Törvényszék semmisnek mondta ki a kiadott engedélyt azzal az indokkal, hogy az eljárás nem volt megfelelő: nem kérték ki a vízügyi szakhatóság véleményét, feltételezéseken alapultak az alátámasztó állítások, nem volt elegendő szakmai vizsgálat. A Győri Törvényszék döntését megtámadták, és a per felkerült a Kúriához. A Kúria 2024. július 11-én hozott döntést: megsemmisítette a Győri Törvényszék azon ítéletét is, amely korábban kedvezett a beruházónak. Kimondta, hogy a beruházónak kell bizonyítania: a tervezett tevékenység nem károsítja a természetet, s ezzel természetvédelmi területekre precedenst is teremtett.

2.táblázat: A Fertő tó fokozottan védett gerincesfajai (megjegyzések: lilával kiemelt, hazánkban kiemelten kezelt; IUCN rövidítések: EN – veszélyeztetett, VU – sebezhető, NT – közel veszélyeztetett, LC – nem fenyegetett; balról: Vipera ursini rakosiensis, Spermophilus citellus, Lutra lutra, Microtus oeconomus)

Az MTA ez esetben természetvédelmi ügyben eredményesen állt egy civilszervezeti kezdeményezés oldalára. Más kérdés, hogy ezt illetően a tó osztrák oldalán ugyanerről a helyzetről másként döntöttek. A Balaton minden bizonnyal elégséges az effajta hazai turisztikai igény levezetésére.

12./ 2022. MTA Elnöki Bizottság az Egészségért – Állásfoglalás az egészségügy rendszerbe foglalásáról

2022. március 1-jén az Akadémia Egészségügyi Elnöki Bizottsága hosszú és bikkfanyelven fogalmazott állásfoglalást tett közzé a magyar egészségügy helyzetéről. Ebben rámutattak, hogy a Covid-19 világjárvány felszínre hozta az ellátórendszer széttagoltságából fakadó problémákat, és kijelentették: elkerülhetetlen egy olyan, komplex szemléletű népegészségügyi stratégia, amely egységes keretbe foglalja az egészségügy összes elemét. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy a töredékes, elszigetelt beavatkozások helyett hálózatosan működő, harmonizált rendszerre van szükség, különben az egészségügy nem működtethető hatékonyan.

12.melléklet: Az egészségügy rendszerbe foglalásának szükségessége   „A Covid-pandémia nagyon élesen felhívta a figyelmet az egészségügy 21. századi társadalmakban játszott kiemelt jelentőségére. Kezdetektől fogva óriási teher nehezedik az ellátórendszerre: egyébként egészséges emberek kerültek súlyos állapotba, haltak meg. A szükségszerű zárások, korlátozások, a kényszerű karantén felborította az oktatást is, a bezártság visszafogta az ipart, kereskedelmet, jelentős gazdasági károkat okozott, kezdetben csaknem teljesen leállt a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a turizmus. Szinte minden társadalmi-közéleti tevékenység eddig nem tapasztalt szorult helyzetbe került. Mindez a vártnál hamarabb és nagyobb hangsúllyal igazolta azt a megállapítást, hogy az egészségügy területén megjelenő működészavar térdre kényszerítheti a teljes társadalmat, mivel az egészség megromlása és szükségszerű óvása minden más tevékenységre kihatással van… […] Itthon is halmozottan sokasodtak a válságjelek: nemcsak a szolgáltatások nyújtásában mutatkoztak súlyos akadályok, de az ágazat irányító rendszere is erőteljesen fragmentálódott a pandémia időszaka alatt. Jelentős mértékben hosszabbodtak a várólisták, a betegek nehezebben jutnak el a szükséges ellátáshoz… […] Jelen állásfoglalás központi gondolata, hogy az egészségügyi rendszer komplex adaptív rendszerek hálózata, működésének sikere az alkotóelemek nemlineáris, dinamikus kölcsönhatásán alapul, ezért működtetésében fő szerepet kap a tevékenységek harmonizálása, a hatékonyság folyamatos kontrollja. A rendszer ilyen tartalmú megértése nélkül, csak az egyes komponensek elszigetelt tanulmányozásával az egészségügyet nem lehet jól működtetni […] A 21. században az igazságos és a betegigényeket kielégítő egészségügyi rendszerek sehol nem tarthatók fenn kizárólag állami forrásból. A magánegészségügy erősödése elkerülhetetlen, de megvan annak a veszélye, hogy a szegényebb országokban az egészségügy kettészakad, és két párhuzamos, kizárólag korrupt átjárású egészségügy alakul ki. Egy ekkora országban és ilyen jövedelmi szint mellett ez komoly kockázat, mert nincs két egészségügyre való egészségügyi dolgozónk, és egy teljes szolgáltatási spektrumot országosan lefedő második ellátórendszer fenntartásához nem elég gazdag és tömeges az elit.”

Ez az állásfoglalás (12. melléklet) egyáltalán nem az állampolgárokhoz szól, hanem az egészségpolitikusokhoz, és nagy általánosságokkal fogalmaz. Az írás műfaja sem állásfoglalás (egy konkrét ügyben mondott rövid és operatív vélemény), hanem egy konferencia anyagának (Kosztolányi György, Kincses Gyula, Szócska Miklós, Sinkó Eszter, Botz Lajos, Albert Fruzsina; szerkesztették Kosztolányi és munkatársai) valamiféle vezetői összefoglalója (lásd: hivatali aktaírás gyakorlata). Szerintem az MTA műfajt és célt tévesztett itt, hiszen jelzi az egészségügyi szervezettség általános igényét, de annak megoldásához nem járult semmiképpen hozzá, csak bizottsági fontoskodással növelte a politikai alapzaj szintjét.

15.kép: A Vas utcai emléktábla-terv [(db) → ChatGPT5]

13./ 2022. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya – Állásfoglalás a Színház- és Filmművészeti Egyetemi tisztogatás ügyében

2022. szeptember 12-én az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya egy tartózkodás mellett támogatta az MTA Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottságának nyilatkozatát, amely a hazai művészeti felsőoktatás függetlensége és színvonala mellett állt ki. Ezzel az Akadémia tudományos testülete is visszafogott aggodalmát fejezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása nyomán kialakult helyzet miatt, és megerősítette a művészeti szabadság fontosságába vetett hitét.

Úgy gondolom – főként utólag –, hogy mindez igen parciális tett volt, hiszen lényegében a csak a doktori iskolára korlátozódott. Az elnökségnek, a közgyűlésnek legalább utólag csatlakoznia kellett volna a művészetetek autonómiacsatájához, és az egész MTA-t el kellett volna borítani a piros-fehér szalagoknak (15. kép). Ez volt talán az a pont, ahol az MTA csalódáskeltően bizonyította a szolidaritásképtelenségét és a mások szabadságába vetett hitének hiányát. Ez esetben találkozott az oktatás, művészet és tudomány érdeke, amelynek képviseletét az MTA elmulasztotta. Freund Tamás ügyintézése nekem kifejezetten erőtlennek és megalkuvónak tűnt.

13.melléklet: A Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottság nyilatkozatának támogatása   Az MTA Küldetésnyilatkozatának szellemében bizottságunk kötelességének tartja szakterületünk tudományos minőségének védelmét. Ezért tiltakozását fejezi ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskoláját vezető Karsai Györgynek, valamint a Doktori Tanács és a Habilitációs Bizottság szakmailag kompetens tagjainak indoklás nélküli, azonnali hatállyal végrehajtott felmentése ellen. A tudományos fokozatot és habilitált doktori címet adó szakmai műhely jelentős eredményekkel járult hozzá a magyar színházi és filmes kulturális örökség tudományos igényű feldolgozásához és a szakmai utánpótlás neveléséhez. E munka folytatása csak akkor lehetséges, ha a doktori és habilitációs eljárásokra továbbra is a színház- és filmművészet területén dokumentált alkotói életművel, valamint tudományos fokozattal rendelkező, hozzáértő szakemberek közreműködésével kerül sor. Bizottságunk felemeli szavát a tudományos minőséget súlyosan veszélyeztető személyi döntések ellen.

16.kép: Választási lecsókolbászosztás [(db) → ChatGPT5]

14./ 2022. MTA Vezetői Kollégium és Közoktatási Elnöki Bizottság – Állásfoglalás a közoktatás megújításáról

2022. október 11-én az Akadémia Vezetői Kollégiuma és Közoktatási Elnöki Bizottsága közösen adott ki állásfoglalást a közoktatás válságáról. Leszögezték, hogy a magyar közoktatás színvonala az ország jövőjét meghatározó tényező, ezért jelentős béremelést és választási ciklusokon átívelő reformprogramot tartanak szükségesnek. Kiemelték, hogy a pedagógusok fizetése még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban a diplomás értelmiségiekhez viszonyítva, ezért mielőbb az átlaguk szintjére kell emelni. Továbbá javasolták a tanári szakmai autonómia erősítését és egy hosszú távú, társadalmi konszenzusra épülő közoktatási stratégia kidolgozását.

14.melléklet: A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a közoktatásról   „Az egyre feszültebb (sic!) helyzetben üdvözlendő, hogy párbeszéd indult a közoktatás problémáinak megoldásáról a Kormány és a tanárok képviselőinek részvételével, de a párbeszédet ki kell terjeszteni minden érintettre. A meginduló folyamat sikeréhez elengedhetetlennek (sic!) tartjuk az elbocsátott tanárok visszahelyezését eredeti munkahelyükre. Kérjük ennek érdekében a köztársasági elnök közbenjárását. Előremutató, hogy a közoktatásért felelős tárca nyilvánosságra hozta a pedagógusok valós béremelésére vonatkozó intézkedési programját. Ezen túlmenően mielőbb biztosítani kell, hogy a pedagógusok fizetése elérje a velük azonos szintű képzettséggel rendelkező szellemi foglalkozásúak fizetésének mindenkori átlagát. A tanári pálya vonzóvá tételéhez és a közoktatás színvonalának emeléséhez szakmai autonómiát kell biztosítani a pedagógusoknak. Ez csak jó szakemberek, jól működő tantestületek, közoktatási intézmények és megfelelő szakmai minőségbiztosítás mellett lehetséges. A bérezés legyen teljesítményarányos (sic!).

Aligha írható ennél vonalasabb és üresebb szöveg a feszült helyzetről, még ha a lépés üdvözlésre méltó is. Az MTA autonómiát szeretne a pedagógusoknak, mikor a sajátját is elveszítette? Nem emlékszem, hogy Kádár János idején is más lett volna a (s)óhaj tárgya, mint a teljesítményarányos bérezés, aztán mégis más lett a vége, hiszen a különféle pótlékok és adó-visszatérítések rendszere egészen máshová tette végül a hangsúlyokat. Az Orbán-kormány vitathatatlanul szétszakította a magyar társadalmat. Magas fizetésű kliensréteget alakított ki (beleértve a különböző pártok képviselőit, ezen a módon felvásárolva őket), és a szegénységi küszöb táján élő, előre haladni nem képes tömegeket [proletárok → nincs saját vagyonuk, így az állam felé csak utódokat (proles) tudtak adni], akiket választásokkor semmiségekkel megvesz (16. kép). 2022. december 20-án az MTA Elnöksége megismételte az állásfoglalást. Feltehetően az elnökségnek közel két hónap kellett ennek a rövidke és az általánosításokba révedő szövegnek az olvasásához és a vele való azonosuláshoz.

17.kép: Gyerekkori műemlékem [(db) → ChatGPT5]

15./ 2023. MTA Műemléki Munkacsoport – Állásfoglalás a műemlékvédelemről

2023. június 8-án az Akadémia Történettudományi és Műszaki Osztályainak szakembereiből alakult Műemléki Munkacsoport tette közzé javaslatait a hazai műemlékügy rendezésére. Megállapították, hogy a műemlékvédelem hatékonyságának fő akadálya a feladatok hosszú ideje tartó szétaprózottsága, és hiányzik az egységes stratégia. Az állásfoglalás szerint a nemzeti építészeti örökség védelméhez központi műemlékvédelmi intézményt (hivatalt!) kell létrehozni, valamint vissza kell állítani a 2012-ben megszüntetett, kötelező erejű szakhatósági állásfoglalás intézményét a beruházások hatósági elbírálásában. Szükségesnek tartották továbbá a műemléki szakfelügyelet átalakítását és megerősítését, mivel a jelenlegi kormányhivatali rendszerben a szakterület egységes irányítása nem biztosított.

15.melléklet: A műemlékvédelmi állásfoglalás főbb pontjai   „(i) A koncepció kiindulási pontja, hogy bármilyen, a kérdésre vonatkozó részletes jogi szabályozást szükségképpen meg kell előznie az alapértékeket és alapelveket rögzítő egységes műemléki stratégia megfogalmazásának… […] (ii) Az állásfoglalás nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a műemlékvédelem nem azonos a helyreállítással, felelőssége a mintegy 15 ezer országosan védett emlék és terület összességére kiterjed. Tevékenységi köre egyebek közt magában foglalja a szakpolitikai stratégiaalkotástól az értékek tudományos alapú és rendszeres számba vételén, védetté nyilvánításán, közhiteles nyilvántartás vezetésén át a tudományos, diagnosztikai és hatósági-igazgatási feladatokig a műemlékek állapotának és felújításának felügyeletét, de feladata a szakemberképzés és a szakterület nemzetközi kapcsolatainak gondozása is […] (iii) A nemzeti értékek megőrzése szempontjából tarthatatlan helyzet megoldására a műemlékügy egészét átfogó központi intézmény szolgálhat […] Szükség van tehát egy – a 2012-ben megszüntetett szakhatósági állásfoglalás kötőerejéhez mérhető – jogintézmény bevezetésére, másrészt a megfelelően megszervezett, menedzserszemléletű műemléki szakfelügyelet létrehozására […] (iv) A műemlék-felügyelő fő feladata a műemléki állomány ismeretén, naprakész információkon alapuló proaktív javaslattétel, konzultáció és tanácsadás, a műemléki beavatkozások szakmai segítése, a területén működő műemléki igazgatás szakmai irányítása, mely feladatcsomag ma lényegében ellátatlan […] (v) A műemlékvédelem komplex tudományos bázisának létrehozásához a jelenleg különböző intézmények keretében töredékesen még meglévő (egyébként pótolhatatlan, nagy értékű) szakmai anyagok, egységes intézményi memória, szellemi és személyi erők egyesítése szükséges, aminek hatékonyság- és kapacitásnövelő, szinergikus hatása sem elhanyagolandó […] (vi) Az előzővel párhuzamosan új intézményként létre kell hozni a műemlékek karbantartásával, a felújítások előkészítésével (kutatás, tervezés) és megvalósításával (helyreállítás-kivitelezés, konzerválás-restaurálás) foglalkozó, valamennyi műemlék-tulajdonosnak szektorsemlegesen szakmai szolgáltatást nyújtó operatív szakmai bázist (műemlék-restaurálási és módszertani központ).”

Az MTA műemlékvédelmi megnyilatkozásának okát nem igazán értem. Külön hivatal kell ehhez, az önkormányzatok nem képesek ilyen feladat ellátásra? A műemlékvédelem állami szervezettsége aligha a tudomány legfontosabb mai feladata. Kell ilyen, de aligha a tudomány ügyeiért felelős MTA-nak kell ágálni érte. Ez a szöveg bántóan magán viseli a bikkfanyelvű állami adminisztráció fogalmazásának szögletes stílusjegyeit, mintha valamiféle befogadott vendégakció lenne (17. kép).

Előzmények: Tudásviszony – N^o1 Az elveszett ártatlanság; N^o2 Az elszakadt fonál

(folytatása következik)

Darvas Béla