Pálinkás Józseffel a hazai tudomány és kultúra támogatásáról – No5 HU-rizont
(Tudománykövető No77) Nadrágszíj csattan! … Panchito arccal a falnak toporzékol. … Nem! … Nem! – ismétli kínlódva, a valóság tagadásaként....
Tudománykövető (No0)
A hazai nem tudományos lapok élettudományi híreit böngésszük majd. Érdekel bennünket a lehetetlen megkísértése, hogy vajon mennyire tükrözi a kiválasztott írás ezen a csöppet sem könnyű terepen az eredeti hírt.
Hosszasan fontolgatott vállalkozásunk elé előszó kívánkozik. Nem azért, mert kedvünk támadt effélét írni (szenvedtünk a körvonalazással eleget), hanem mert valamiféle bemutatkozásra szükségünk van. Egyféle egymást vállaló közösség vagyunk. Nem vallási és nem civil. Ez utóbbiakra most nincs is jó világ. Mint interpretálók és érdeklődők, nem vesszük végtelenül komolyan magunkat, így egymást sem, de persze nem is adjuk egy bizonyos szint alá az élettudományokban, bár néha ezzel a gondolattal is eljátszunk. Aranka szerint négyből álló szentháromság vagyunk, de ezzel hárman nem értünk egyet. Viszont ez nem is kötelességünk. Eddig tartott lazaságunk története.
A hazai nem tudományos lapok tudományos híreit böngésszük majd. Erre most másokat is ráveszünk „Tudománykövető” nevű facebook csoportunkban, és várjuk az elektronikus leveleket. Az élettani területtől eltérően is lenne elképzelésünk. Ha születne más területről vállalható írás, akkor szerkesztőként is működünk majd. Érdekel bennünket, hogy vajon mennyire tükrözi a médiából kiválasztott írás az eredeti hírt. Az is foglalkoztatja műhelyünket, hogy mik annak valóságos állításai és mennyire korrektek a megfogalmazásai. Az eredetiséget nagyra értékeljük. Rövidek leszünk (nem több mint két A/4 oldal és egy színes kép), mint a kelléktári puskából kilőtt felhők az „Embrió tragédiájában”. Csak reménykedünk abban, hogy nem csak önmagunk hiányát pótoljuk. Nem szolgálunk majd feloldozással, sőt vitriolos fiolákat rejtünk el, ahol csak lehet. A másodlagos szerzőknek vigyázni kell arra, hogy nehogy magukra borítsák ezeket. Tudatlanságban maradásunkat is kedvesen megtoroljuk.
Írásaink műfaja glossza; az utánlövések illesztett utánlövése. Ebben az eredeti hír sokkal inkább foglalkoztat majd bennünket, mint hazai megjelenéseinek esetleges formái.
Nem szemlézünk tudományosnak látszó hírt, ami valójában nem az, illetve nem jelentős és sorsfordító kérdéssel foglalkozik. Nem célpontunk az ún. áltudományos (a tudomány szót nem tartjuk összeférhetőnek az álságossal) hírek, bármennyire is like-gazdag területnek tűnik. Klasszikus értelemben gondolunk a tudományra, mint az új ismeretek keletkezési helyére; viszont sejtjük, hogy a könyvtárban most kiválasztott hírcetli csak iránymutató az egyik lehetséges könyv felé vezető úton, amit majd olvasni kellene.
Már előzetesen is látjuk, hogy van ezen a területen valamiféle iránytű. Itt is az MTI. A derék – magukat mainstream-nek tartó – szerkesztőségek rácuppannak egy-egy általuk onnan kiválasztott hírre (tisztelet a kivételnek), és így sokan egyszerre, ugyanarról és ugyanazt írják. Ebből keletkezik a napi tudományos hírdagály, amit tartós apály követ. Elég lehangoló felismerés mindez nekünk, hiszen azt gondoltuk, hogy önálló olvasás és válogatás vezeti el ehhez a feladathoz a tudományos eredmények iránt érdeklődő, eredeti iránt fogékony másodlagos szerzőket. Mondjuk a Science vagy Nature folyóiratok levelező rovatainak követése, a New Scientists vagy Science News, illetve hasonló tudománykövetők népszerűsítő írásai. Már próbafuttatásaink alapján sem ilyesmit látunk, így a komolyság felé számunkra előrelépés lehetne ilyen törekvéseket látni, hiszen a termés óriási, és a sokféleség bemutatása szerintünk nagyon is üdvözlendő lenne.
Nyomozunk a forrás után, de a talált eredményeket nem feltétlenül magyarázzuk, bár hiperlinken megmutatjuk. Összefüggésekre mutogatunk, ha ilyesmit felismerünk. Az olvasó további munkája fontos része az írásainknak. Mintha ilyesmi nagyon is hiányozna a tudományos rovatok terméséből. A kiegészítésre tehát ott van az igényesen szemlélődő olvasónk, aki majd magyaráz, értékel és vitázik, ha úgy szolgál a kedve.
Az írásainkat Tóni (szövegszerkesztő vizsgája nincs, de gyakorlata igen) kezeli. Aés (ajánló zenekedvelő) és Aranka (háztartásbeli) is közbeszólhat, ha a pillanat úgy hozza, esetleg ez utóbbi Margitot és Mariskát is megkérdezheti a kultúrházból, akik szavára néha ad. Kritikus előolvasóink is lesznek jogi (Bodi) és szakmai szempontokból is. Így együtt vagyunk Daedalon. Darvas Béla ([email protected]) a sorozat jegyző/szerkesztő tulajdonosa, aki találkozott már kutatókkal; bírja őket, de sohasem szédült el ettől a lehetőségtől. Kalandra fel! – ahogy az A.E. Bizottság jelölte ki számunkra ezt az utat is.
A következő rész címe: Coffeeshop – Mennyi kávét igyak ahhoz, hogy hosszú életű legyek? (Tudománykövető No1)
Daedalon
(Tudománykövető No77) Nadrágszíj csattan! … Panchito arccal a falnak toporzékol. … Nem! … Nem! – ismétli kínlódva, a valóság tagadásaként....
(Tudománykövető No76) A kekvák kuratóriumi tagságának anomáliái (75%-ban Fidesz-KDNP-közeli tagjai vannak, míg ellenzéki egy sem) és közbeszerzések aggályossága (kormánypárti vállalkozók...
(Tudománykövető No75) A sokak szerint leromlott a magyar középiskolai oktatás színvonala, ami a tanárok bérét és társadalmi megbecsültségét tekintve elérte...
(Tudománykövető No74) A hazai értelmiség nevelésére több szinten kell odafigyelni, így az (i) általános- és középiskolai képzés; (ii) az egyetemi...