Bezárás
Egyéb

Az étrend és az immunrendszer – A halászháló rései

Tudománykövető (No24) – MTI: Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert (2018. január 12.): Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert (Local – január 12.); Agresszívvé válik az immunrendszer az egészségtelen étrendtől (Origo – január 12.)

Az étrend ma ismét rendkívüli módon foglalkoztatja az embereket. Fordított arányban azzal, ahogyan az orvostársadalom ezzel molyol. Majd a diétás nővér elmagyarázza ezt magának – szólt a családi írott szakácskönyvből egy pillanatra felnéző Aranka – aztán a PC-hez ment, és kinyomtatott egy oldalt, hogy olvassam el. Hovatovább szitokszó valakit dietetikusnak nevezni, mert az orvosok inkább műteni szeretnének, intézményt irányítani, esetleg nagy gyógyszerforgalmat lebonyolítani. Ez az étrendi kérdés számukra olyan izé. Mindez utat nyit a különféle new wave bölcselőknek, akik már hallani vélték a tuti megoldásokat az akciós wellness-partikon. Legfőként azt, hogy mit ne együnk, pl. húspépet, gyári tojást, műtejet, géem-szóját stb.

Egyél fiam minden nap ecetben eltett fokhagymát és kockacukorra csöpögtetett propoliszt – hagyományozta rám Ilon néni, a seprőkészítő friss özvegye, aki hatvanon túl is új-közeli állapotú volt, akár a sohasem pucolt cipő. Ez abból következett, hogy nem járt orvoshoz; ha tanácsra szorult, megbeszélte a dolgot Bojtinéval, aki foghagyma-árus volt a debreceni piacon. Adni lehetett a szavára, hiszen sokadik élettársát/férjét temette már el, akik nem hallgattak rá. Vannak persze Ilonnál felkentebb személyek is, akik esküsznek a biora, és etnodoktorok, akik eret vágnak, köpölyöznek, piócát is szereznek, ha úgy hozza a sors. Persze ezek már rejthetik a megoldás egy darabkáját, ha mással nem, akkor a hit erejével gyógyítanak. Én ezt sem becsülném le. Igaz, engem a tartalom is érdekel.

Német, holland és egyesült államokbeli kutatók egereket ún. ’nyugati típusú étrenden’ tartva azt találták, hogy leleteikben, amik a nem specifikus immunválaszokat illették (monociták és granulociták), olyan jellegű elváltozásokat találtak, amelyek a gyulladásos betegségekre kialakuló azonnali válaszokra emlékeztetnek. Az immunrendszer agresszív védekező hatása az efféle étkezés után hosszabb ideig fennmarad. Ennek a tudományos cikknek a megjelenése helyén száz körüli olvasója akadt, de a Twitter-en már ötszáz ember csiripelt erről – olvasta be a számokat Tóni. Ha egy tudományos hírnek szerencséje van, akkor a magyarázók száma mindig legalább tízszer magasabb. Lefordítják, kiigazítják és körbeálmodják. Ma a fórumozó okoskák álnéven hozzáteszik a folyosói frankót is. Megnyugtatóan hat ez rájuk.

Hogyan érte el ez a hír a széleskörű ismeretterjesztést, vagyis az MTI-n keresztül miként került be a napilapokba? Nos, január 11-én a Science Daily közölte a hír emészthető változatát, és ez a tudományos információ közhasznúvá formálásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Persze ezért a szerzők is sokat tettek, amikor eredményeik egyszerű (ami mindig csak majdnem igaz, s ez az, ami az ismeretterjesztőket csöppet sem zavarhatja) változatát az egyetemi portálon elérhetővé tették. Csak az lesz hír, amit az átlagember megérthet. Ne kezdjünk neki annak, hogy az ő tudása miként körvonalazható. Talán elég lenne ez esetben, ha ez az ismeret nem a fogyasztókig, csak magukat felsőbb utasításra porba adminisztráló háziorvosokig jutna el. De erre nincs remény, hiszen el vannak foglalva.

A nyugati típusú étrend zsír- és cukortartalma magas, míg rosttartalma alacsony. Kis gondolkodás után gyorsan eljuthatunk a gyors-étkezdék kínálatáig. A speciális sütőolajban sült cuccokhoz, ahol a bunda olajvisszatartó képessége jelentős, a sült krumpliig, aminek rosttartalma alacsony és a cukros vagy édesítő szeres üdítőkig, amelyeket tetszés szerint újra tölthetünk. Efféle táplálkozás – és itt érhet az első meglepetés – eléri a csontvelő sejtjeit, ahol az immunrendszerünk őssejtjei osztódnak, s amelyekből a kezdeti omnipotens állapotban még bármilyen immunsejt képződhet. Szervezetünk védekezési rendszere érzékeli és válaszol a belső környezetére, bár ennek alapvető mozzanata a gyerekkorban alakul ki: a saját és az idegen elkülönítése. Lehet, hogy ezért kudarcos a bél mikrobiomjának időskori kiterjesztése, ahol nem tapadnak meg a korábban nem ismert bakteriális törzsek? Idegen, hát ellenség.

A nyugati típusú étrendben lévő anyagok az őssejtekben többféle gént aktiválnak magasabb szinten, mint az szokásos – magyarázta a szerző, Anette Christ. A receptorok (érzékelők), amelyeken keresztül ez az aktiválás történik, még ismeretlenek. Egy sejt örökítő anyagának csak bizonyos részei aktívak egy-egy időszakban; a nyugati típusú étrend változtat az aktívvá váló gének összetételén, vagyis epigenetikus változásokat idéz elő a működésben. A speciális génkészlet aktiválása hosszú távú, hiszen még négy héttel a magas zsír- és cukor-, alacsony rosttartalmú étrend lezárta után, amikor az egerek tápláléka már gabonaalapú volt, továbbra is kimutatható a gyorséttermi hatás.

A további meglepetés, hogy az immunrendszer „emlékezete”, amely mikrobiális fertőzés esetén memóriasejteket képezve az ismétlődő fertőzés esetén szinte azonnalivá teszi a választ (ez a vakcinálás alapja), ez esetben is működik. A gyorséttermi diéta bizonyos anyagaira kialakuló immunválasz emlékezősejteket hagy maga után. Ezeket a kevéssé ismert immunkomponenseket inflammaszómáknak („gyulladástesteknek”) nevezik, s a cikk ezek NLRP3 sejtpopulációját vette szemügyre.

A folyamatos gyulladásos állapot legalább kétféle krónikus betegség kialakulását segíti elő, így a kettes típusú cukorbetegséget és az érelmeszesedést (arteriosclerosis). Ez utóbbi az érfalat szűkítő lipidplakkok (megemelkedő triglicerid- és koleszterinszintek jelzik) megjelenésével jár, aminek a szívinfarktus és az agyvérzés lehet a következménye. A trigliceridszint ebből éppen mostanában átértékelt (a kezelésére használt fenofibrate a környezetünkben, az élővizekből és ivóvízből is kimutatható), amennyiben gyulladásos folyamatot jelez, és emelkedése elsősorban a hasnyálmirigyet viseli meg.

Lehet, hogy a dietétikának kitüntetett gyógyszerészeti tudományággá kell válnia, mert az első és talán legfontosabb lépés a betegségmegelőzés folyamatában? Lehet, hogy az immunológia és a táplálkozástan találkozása sorsszerű? Lehet, hogy csecsemőkori immunológiai bevésődés (mi a saját) meghatározza későbbi életünket és táplálkozási preferenciáinkat? A tápcsatornában élő ezer feletti baktériumfaj (domináns persze csak vagy két tucat) sokféle vegyületet állít elő, közülük a rövid szénláncú zsírsavakat tőlük is kaphatjuk, vagy olyan vegyültet, ami a pajzsmirigy szabályozására hatással van. Egyediségünk részben a bennünk megtelepedni képes mikrobiom összetételétől is függ? A mikrobiom egyensúlytalansága különféle betegségeket eredményezhet? Ezért kínos, ha antibiotikummal ebben a közösségben biológiai hadviselést folytatunk. Találkoztam orvossal, aki szerint egy antibiotikum kúra után kb. öt év kell, hogy a tápcsatornánkban élő mikrobiom regenerálódjon.

A következő rész címe: Az azték paratífuszjárvány – Salmonella enterica subsp. enterica serovar paratyphi C

Daedalon