Tudománykövető (N^o7) – Először módosították emberi embriók génjeit Amerikában (Index – 2017. július 27) – Később MTI: Először iktattak ki betegséget okozó DNS-t humán embrióból (2017. augusztus 2.)

Még az Egyesült Államokban sem először módosítottak humán embriókat, amire vonatkozóan a 14. napon túlmenően moratórium van érvényben. Ezt követően a módosított embriókat meg kell semmisíteni, vagyis nem ültethetők be anyaméhbe. A citoplazmás sterilitás megoldásában ismert technológia, sőt az Egyesült Királyságban gyakorlatban alkalmazható módszer az embrió minőségének módosítása. Kétségtelenül mitokondriális (mtDNS), és nem sejtmagi gének, amit ilyenkor átviszünk, ami viszont sikeres terhességhez/újszülötthöz vezethet. A xenotranszplantáció eredményei közül a sertés/ember vagy makákó/ember kimérák létrehozása is a humán génkészletet érintő tevékenység, vagyis rendületlenül és reményteljesen kerülgeti az ember egészségügyi problémáit a géntechnológia. Ami ennél a hírnél érdekes, hogy a híradás olyan bulvárhírre alapoz, ami megelőzte a tudományos körökben megméretett publikáció megjelenését. Miért érdekelne bennünket pár nobilis előolvasó? – vetette közbe Aranka a hűtőszekrényben való kotorászás közben. Hallgasd csak mit találtam! – csavarta rá a potmétert Aés.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Afféle beharangozó PR-írások ezek, amiknek érdekes lehet a valóságos céljait keresni, s az talán a CRISPR/Cas9 technológiával kapcsolatos bukdácsolás az oka. Haladjunk sorrendben.

Kétes sorrendű – ez mégsem versenysport –, hogy ki és miben az első ezen a területen, hiszen valójában az a fokmérő, hogy mit képes megoldani a kísérletes munka, amelynek módszerei itt a bioetika szerint jelentősen korlátozottak. Külön növeli az egyenlőtlenséget, hogy a kísérletekhez a nemzeti engedélyek megszerzése egyáltalán nem hasonló erősségű ellenállásba ütközik, és aztán a publikálás sem egyszerű. Erősek a vallások által motivált, de bioetika által képviselt előítéletek. A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési módszerekkel volt kapcsolatos az a 2015-ös vita, amely humán-embriók módosításáról szólt. A kínai szerzők a Nature és Science folyóiratokat célozták meg, de azok etikai okok miatt elutasították a szóban forgó cikk közlését. Végül egy kínai újságban jelent meg a közlemény, de a hatás így sem maradt el.

A kiinduló triploid zigóta, amit két spermiummal termékenyítettek meg, diandrikus, vagyis eleve életképtelen zigótavonal. Ezek a kísérletek, bár a csíravonal sejtjein folytak, de annak életképtelen mutánsán (a terhességek 2-3%-a eredményez triploid zigótát – ezek csak egy része spermiumtúlsúlyos, amelyek korai vetélésre/mola-terhességre vezetnek), így az életképes csíravonalat nem érinthették.

86 diandrikus triploid embrióba injektálták a mintagént tartalmazó génkonstrukciót. Nyolcsejtes kort 71 embrió élt meg, amelyből 54-et feldolgoztak. 28 volt azon triploid zigóták száma, amelyek megfelelően osztódtak, de ezek közül csak négyben mutatták ki a megcélzott mutációt. Azt találták, hogy a bevitt konstrukció sokféle és meglepő, nem célzott genetikai problémát is okozott. Ezek aránya sokkal magasabb volt, mint egérmodellen, és diploid emberi testi sejteken korábban találták. Ehhez nyilvánvalóan köze lehetett, hogy a kísérleti célra választott diandrikus triploid humán-embrió osztódási zavarai eléggé gyakoriak. A kísérletet leállították. George Church (a módszer sikerében vállalkozóként érdekelt Editas Medicine Inc. egyik alapítója) szerint viszont nem a megfelelő korszerűségű CRISPR/Cas9 módszert használtak a kínai szerzők. Hozzátehetjük, hogy nem ez az egyetlen cikk ma a világirodalomban, ami a CRISPR/Cas9 pontosságát kritizálja,

Más kínai kutatók később triploid, majd diploid humán embriókon hajtottak végre módosításokat. Az utóbbi esetben a HBB és G6PD gének korrekcióját hajtották végre pár zigótán. E gének hibái gyakran fordulnak elő különféle öröklött betegségekben, így anémiák, beta-thalassemia és favizmus esetében. Néhány kísérletes esetben sikeresnek tűnt az átalakítás. Kérdésként merült fel, hogy mely konkrét módon jött létre a változtatás (HDR vagy NHEJ) és keletkezett-e mozaikos egyed, hiszen valamennyi zigóta sejtben és génkópián azonos átalakítás lenne kívánatos. Ma többen vannak azon a véleményen, hogy a mozaikképződés megakadályozására az ivarsejtek- és nem a zigóta-módosítása (ott a megtermékenyítés pillanata) a megfelelő megoldás. Perfekt bébi (designer baby), helyet perfekt ivarsejt (designer gamete)? Eljön a prémium minőségű sperma- és petesejtbankok kora? Állattenyésztésben már nem ott tartunk?

Svéd (Karolinska Institute), angol (Francis Crick Institute) és amerikai (magánszféra) embrió-módosításokról is szóltak a 2016-os hírek, bár eredményeiket máig nem tették közzé. Nem lett ezekből akkora hírfolyam, mint éppen a mostaniból. Történik valami, megtudjátok majd mi. Várakozzatok. Lassan felkészül az angolszász média az aggályos tudományos hírek közlésére. A szörnyülködés helyét átveszi a túlfűtött érdeklődés? Az egygénes betegségek gyógyítása a cél, amely kísérletes munka nélkül, amelyben humán diploid embriókat használnak fel, nem oldható meg. A bioetika megengedőbb volta egyre nyilvánvalóbb. Ahogy lejjebb látjuk most a Nature sem zárkózott el; a hír pozitív. A kínai kísérletes aktivitás alakítja a többi ország hozzáállását? A világvallások szóvivői most előzékenyen hallgatnak.

A jelenlegi hírfolyam alapja az Oregon Health and Science University kutatójának Shoukhrat Mitalipov (Kazahsztán) nyilatkozatai. A Salk Institute kutatója (Juan Carlos Izpisua Belmonte) is kulcsszereplő volt a munkában. A világban visszahangzó, másolgatás után is semmitmondó bulvárhírből csak az nem derült ki, hogy mit és miként hajtottak végre. Nos, a Nature-ben található cikk szerint (augusztus 2-án jelent meg) CRISPR/Cas9 technológiával a hipertrófiás kardiomiopátia (megvastagodásos szívizom-elfajulás) nevű öröklődő betegségre találtak megoldást. Innen azt is megtudhatjuk, hogy a sikerben dél-koreai és kínai kutatók is osztoztak, de a módosítás reprodukálhatósága még erősen kérdéses. Ez viszont korántsem az a kategória, amit az orvostudomány simán átléphet.

A következő rész címe: Nemzőképesség – Főpróbák vaktöltényekkel

Daedalon