Darvas Béla

Hétköznapi tudománypolitika. Alulnézet, ahol a csizma talpa a meghatározó élmény. Karcolatok a mezőgazdasági géntechnológiáról és az agrokemizálásról, tudományos hírek értelmezése

Tudománykövető

Az azték paratífusz-járvány – Salmonella enterica subsp. enterica serovar paratyphi C

Tudománykövető (No25) – MTI: Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században (2018. január 16.): Kiderült milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században (Sg.hu – január 16.); Hatalmas járvány – a papok reggeltől estig cipelték a holttesteket (Infostart – január 17.)

Az európai gyorsriasztási rendszer (RASFF) pár éve a táplálkozás-eredetű patogének okozta élelmiszer-problémákat teszi az első helyre, megelőzve a mikotoxinok (elsősorban aflatoxinok) okozta problémákat. Nem is vitás, hogy az import helyének mikrobiális összetevőivel találkozunk, amikor ázsiai, afrikai és amerikai élelmiszereket vásárlunk, azokat a mi kedvünkért senki sem sterilizálja. Nem találkoztam még vásárlóval, aki ezt megfontolta volna. A kifogásolt okok között megkülönböztetett arányban találkozunk a Salmonella fajokkal. A Salmonella enterica – az esetünkben a leggyakoribb kórokozó – szerotípusokból ma már több száz van. A szerotípusok közül 2012-2015 között Európába beszállított élelmiszerekben az enteritidis, typhimurium, agona, mbandaka és infantis fordultak elő leggyakrabban. A Salmonella fajok az egyik fő okát képezik annak, hogy a baromfiak (a szárnyasok körében való előfordulás gyakori) takarmányába antibiotikumokat kevernek, amelyek persze éppen a rezisztens baktérium-törzsek terjedését segítik elő.

A Salmonella enterica subsp. enterica serovar. typhi és a S. enterica subsp. enterica. serovar. paratyphi (B változatából hal- és baromfihúsban fordult elő pár eset) már a tápcsatornán túlterjedő megbetegedést képesek okozni. Taxonómiai besorolásukat illetően vannak, akik alfajként (ssp.) tartják őket számon. A typhi a hastífusz okozója (a hazánkban megjelent fordítások tehát tévesek annyiban, hogy a cocoliztli kapcsán hastífusz járványról beszélnek), míg a paratyphi a paratífuszé (paratífusz járványról volt szó). Ezek a baktériumok belépnek a vérkeringésbe, így súlyosabb betegséget okoznak, hiszen megtámadják a májat, lépet és vesét is. A hastífusz apró, vörös kiütésekkel jár, ami a vállövet érinti elsősorban. Hasfájás, székrekedés és erős fejfájás járhat vele. Dél-Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában elterjedt elsősorban. A hastífusz évente néhány százezer ember halálát okozza, 2012-2015 között a RASFF vizsgálatai nem találtak ezzel fertőzött élelmiszermintát.

Az európai hódítók megjelenése után (Hernán Cortés de Monroy y Pizarro emberei 1518-1520 között hódították meg Mexikót, amit Új-Spanyolországnak neveztek), a XVI. században három járvány következtében több mint húszmillió azték halt meg Mexikó és Guatemala területén. Az első járványból (1520), amelyben ~8 millióan pusztultak el a fekete himlőt azonosították. Az ezt követő 1545 és 1576 cocoliztli nevű járványban ~12-15 és ~2 millió azték vesztette életét, vagyis a túlélők száma ~2 millió alá csökkent. A mai DNS vizsgálatok ez utóbbi járványokból a Salmonella enterica subsp. enterica szerepét mutatták ki adta hírül napjainkban a Guardian. Tette ezt Åshild J. Vågene és munkatársai cikke nyomán, ami a Nature Ecology & Evolution nevű lapban jelent meg. Főként német kutatók a Teposcolula-Yucundaa (Oaxaca, Mexikó) temető korabeli áldozatainak vizsgálata nyomán azonosították a kórokozót, amely a Salmonella enterica subsp. enterica serovar paratyphi C, vagyis a paratífusz egy igen virulens törzséé.

A paratífusz tünetek alapján a hastífusztól alig különíthető el (láz, lépmegnagyobbodás, bőrtünetek stb.), de lezajlásában általában annál enyhébb. Lappangási ideje pár nap. A gyomor- és bélhurut tünetei vezetik be. A fertőzés széklet és vizelet útján terjed és járványügyi követése ma is kötelező. Az utolsó pozitív lelet után egy évig követik a beteg sorsát. A betegek 2-3%-a egész életében hordozóvá és terjesztővé válik. Az egészségügyi statisztikák szerint a fejlődő világ trópusi övezeteiben évi ötmillió új betegre lehet számítani.

A következő rész címe: Sclerosis multiplex és a tesztoszteron – Autoimmun csendrendelet

Daedalon

Megosztás