(KFI N^o88)

Mire alkalmatlan? – kérdezhetünk vissza. Hiszen alkalmasságunk korlátos. Vannak dolgok, amiben jók vagyunk, míg másokban gyöngék. Nincs ez másként a miniszterelnökökkel sem. Nem véletlen, hogy megválasztásukat két kormányzási időszakra korlátozzák a világ legtöbb országában. A váltás garantálja, hogy tudják, hogy nem végérvényes, amit birtokolnak, még a pártjukon belül sem. Könnyen megszédülhet valaki abban a magasságban, ahol egy ország vezetőjeként létezik és képzeli magát omnipotensnek. Nem is vitás, hogy ez csupán tévképzet. Orbán metakommunikációja az Európai Parlament képviselői közötti közlekedéskor magán viseli már ennek korántsem vicces nyomait. Orbán a nagy öreg mindentudót játssza. Milyen ez a figura? Ő kiöregedett futballistásra veszi, aki a nőket a kisvárosi hősszerelmesek kézcsókjával fenyegeti (címkép). Régen az aktus be is teljesült, ma már csak mímeli. Neki ez vicc, mint az ukrajnai háború is. Közben a ’Hogyan is viselkedjünk fontos hölgyekkel?’ kalendárium útmutatásait követi.

Orbán Ukrajna-ellenessége

Az orbáni adminisztráció Ukrajna-ellenessége a mezőgazdaság területén indult. A mezőgazdaság nem éppen rátermett vezetői, Jakab István, Győrffy Balázs (részegen nőverő, aki ezért bukott) és Nagy István (virtuális méhész) kezdték el ezt a lejárató kampányt Ukrajna terményei ellen, ami mára frontális politikai szembeálláshoz vezetett. Karrierpolitikus ilyet bizonyosan nem akar egy szomszédos országgal. Jakab és Nagy szerint a magyar gazdák végét jelenti, ha Ukrajnával kell mérkőzniük az európai piacon. Azonban a Szovjetunió idején ez a párhuzamosság már megvolt és a békés egymás mellett élés simán ment. Igaz, az akkori mezőgazdaság nagyságrenddel magasabb teljesítőképességű volt, mint a mostani. Ennek oka viszont a rendszerváltáskori súlyos tévedés volt, amely szétverte a korszerű és felkészült magyar mezőgazdaságot, engedte szétlopni annak vagyonát.

Orbán Viktor, aki magát nemzetközi politikai nagyságnak képzeli az elmúlt időszakban, következetesen ellenzi a fegyverszállításokat Ukrajnának, vétózta az EU-s támogatást, az Unió részéről azonnali békekezdeményezést (ez Ukrajna lényegi területvesztését eredményezné) támogatná Oroszország felé (4. melléklet). Ukrajna európai integrációját nemzeti mérlegeléssel kötötte össze (Ukrajna csatlakozás elleni agitációs kampánya a legrosszabb korokat idézi), szigorú külpolitikai egyensúlyt javasol – Kína és az Egyesült Államok szerepének hangsúlyozásával. Ukrajna esetében ő merne kicsinek mutatkozni. Miért dönthetne Kína és az Egyesült Államok Ukrajna helyett? Akkor ez a háborús helyzet nem is Ukrajnáról szól, népük szenvedése csak a nagypolitikai erőtér (támaszpont-telepítés) gyalázatos színjátéka? Vannak országok, akik számára nem létezik a szabad választás joga, akiket csapdába ejt geopolitikai helyzetük? Tényleg vannak még egyenlőbbek? Ehhez statisztál az olcsó gáz és kőolaj reményében a mi liberálisból patriótává vedlett kormánypártunk? Nem gyomorforgató ez?

4.melléklet: Orbán Viktor fokozódó és értelmetlen Ukrajna-ellenessége   2025. május 18. – Harcosok klubja: „Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély” […] 2025. május 22. – Facebook-videó (Voks 2025 népszavazás): „Brüsszelben egyre nagyobb a nyomás, egyre nehezebben tudjuk megvédeni Magyarország érdekeit, egyre inkább be akarják nyomni az ukránokat az Európai Unióba”; 2025. június 8. (Francia LCI-interjú/Telex): „Ukrajna nem alkalmas arra, hogy a NATO vagy az Európai Unió tagja legyen.”

5.kép: Katonatemetés 2024. májusban az ukrajnai Harkovban (Fotó: Manu Brabo/WSJ)

Orosz invázió Ukrajnában – Zelenszkij véleménye

A kék óriásplakát-sorozat a Voks 2025-nél megszakadt. A plakát megmondja a butuska szavazóknak, hogy mire kell szavazniuk. Nem várja meg, hogy érvek alapján megfontolják és maguk döntsenek. A plakáton különösen Ursula von der Leyent igyekszik előnytelen módon feltüntetni, ami nem éppen kézcsókos gavallérokra jellemző.

Azt hiszem elég világos, hogy nem kedvelem ezt az önmagába szerelmesült típusú, egyéni jogait a közösségi jog felé emelő fazont. Tény, hogy az Európai Unió politikusainak domináns része elfordult tőle. Ő szívesen játssza a fekete bárány szerepét, és hiszi azt, hogy porbafingó létére a helység kalapácsa. Téglásbodzáson – nálunk – nem is vitás, hogy az. Budapest értelmiségi szalonjaiba ma már becsuknák előtte az ajtót.

5.melléklet – Vörös Szabolcs: „Viktor történelmi hibát követ el” – exkluzív interjú Zelenszkij elnökkel (Válasz Online, 2025. június 10.)   „Politikája sajnálatosan ukrán- és Európa-ellenes. Ezt használja a belpolitikájában: a választásokhoz saját javára akarja fordítani az ukrajnai háborút, ami tisztességtelen […] …Putyin nem akarja befejezni a háborút, hanem különböző ürügyeket keres, hogy ránk támadjon. Civil célpontokat lőnek rakétákkal, azok után, hogy mi katonai célpontokat támadtunk sikeresen […] Sokan még mindig hitetlenkednek és nem értik meg, hogy Putyin Ukrajna totális bekebelezésére törekszik. Az a célja, hogy ne létezzünk […] Senkinek nem szabadna ülve várakozni, mert olyan helyzetben harcolunk, amely nagyon is úgy tűnhet, mint a harmadik világháborúhoz vezető átmenet. […] Amikor Ukrajna elkezdett gondolkodni a saját függetlenségén és szuverenitásán, Oroszország gyorsan válaszolt. Már a megszállás előtti években a háborúra készítették a társadalmat. Kis dolgokkal. Kelet-Ukrajnában, de különösen a Krímben folyt az illegális orosz útlevélosztás… […] …de jure nem fogjuk elismerni orosznak a jelenleg megszállt területeket. Amelyek nem ugyanolyanok: a Krímben nem volt háború, Kelet-Ukrajna viszont halott terület, lerombolt falvakkal és városokkal […] A háború elején több országból érkeztek katonák, hogy Ukrajnáért harcoljanak, de a számuk összehasonlíthatatlan például az oroszoknak toborzott 12 ezer észak-koreaival. Nálunk – a saját hazájuk szabadságáért küzdő oroszokat és beloruszokat is ideértve – nem beszélhetünk ezrekről […] Mi 27 ezer embert tudunk mozgósítani havonta, az oroszok meg 40-50 ezret, mert nagyobbak a veszteségeik […] Orbán Viktor pozíciója nem tükrözi Magyarország egészének álláspontját. Ez a különbség Magyarország és Oroszország között: Oroszországban Putyin pozíciója azonos a társadalmáéval. Viktor politikája, sajnálatosan, ukránellenes. És Európa-ellenes. Ezt használja a belpolitikájában: a választásokhoz saját javára akarja fordítani az ukrajnai háborút. Ami tisztességtelen. Gondolja, örülök annak, hogy Viktor ebben a felmérésben egy társaságban van Putyinnal és Lukasenkával? Nem örülök. Hamis információval árasztja el a társadalmat, ami radikalizálja az embereket. Így romlanak a kétoldalú kapcsolataink […] Budapest tucatnyi különböző módon próbált ukrán belügyekbe avatkozni. Ezekről nem hallhatott. Az illegális kárpátaljai útlevélosztást már a háború előtt megállítottuk. Az esetek legnagyobb részét csendben, egymás között intéztük […] A magyar hálózatot 2021 óta építették fel, a katonai tárgyú kérdéseket pedig 2024-25-ben tették fel. A legutóbbi információtovábbítás idén március 25-én történt […] Miért volt szükséges, hogy az ukrán–magyar határrégióban a sebezhetőségeinket keressék? Miért akartak információt a magyarok arról, hová telepítettük az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer ottani elemét? Ugyanis ez érdekelte őket. Konkrét kérdések is voltak a telefonjaikon – azok is nálunk vannak –; a tizenegy pontban a többi között arról érdeklődtek, mit szólnának a kárpátaljaiak magyar békefenntartók jelenlétéhez. Meg arról, hol állomásoznak különböző katonai egységeink. Hogyan kéne erre reagálni háború idején? Nem állítom, hogy Budapest akar valamit, de ha nem akar, akkor vajon kinek gyűjti az információkat? Megkérdeztem NATO-illetékeseket, kérték-e, hogy a magyarok ilyesmiről gyűjtsenek adatot. Azt válaszolták, hogy nem kérték. Egy háborúban álló ország elnöke vagyok – ön hogyan reagált volna a helyemben? […] Viktor komoly, történelmi hibát követ el. Ez a személyes véleményem […] …az én arcomat használja (3. ábra) a saját választásához? Nem járultam hozzá, hogy ezt tegye! Egy másik ország elnöke vagyok. Helytelen, hogy engem használjon a belpolitikájához! […] A legfőbb álmom egy békében élő ország. Nincs is más álmom, nincs más tervem. Tényleg ezt szeretném.”

3.ábra: Az orbáni óriásplakát direkt tanácsa

Zelenszkij számára világos, hogy nem a magyarok véleménye az, amit Orbán Viktor mond (5. melléklet). A kérdés az, hogy kinek az érdekében és befolyása alatt. Mi az, amivel Putyin zsarolja? Tényleg van róla kompromittáló felvétel és dokumentum? A moszkvai másolati tárban Putyin villámgyorsan megtalálhatta és aligha habozott a működtetése kapcsán. Mi volt 2023-ban Orbán zavart viselkedésének oka Putyinnál, amire mindenki felfigyelt? Orbán szerint Magyarország nem fogja eltűrni (sic!), hogy az ukránok így viselkedjenek (6. melléklet); emellett az uniós csatlakozás kockázatait is hangsúlyozta, pl. az ukrán maffiahálózatot említette.

6.melléklet: Orbán véleménye a Kossuth rádióban 2025. június 13. (Jó reggelt, Magyarország!) „Ha az ukránokat felvesszük az unióba, akkor felvesszük a háborút is […] Ukrajna nem követelheti, hogy Magyarország támogassa az európai uniós tagságát […] Nekik nincsen joguk (sic!) arra, hogy belépjenek az Európai Unióba […] Magyarország nem az az ország, amely térdre esik Ukrajna előtt […] Az ukrán elnök az, aki, pontosan tudjuk, hogy kicsoda (sic!); az ukránokat is pontosan ismerjük, tudjuk, hogy kicsodák (sic!), itt nekünk ne játsszák meg a morál bajnokait, mert erre semmi nem hatalmazza fel őket. És ők nem beszélhetnek velünk, magyarokkal magas lóról. Én nem mondom, hogy a magyarok hibátlanok (sic!), de azért álljon meg a menet, van összehasonlítási alapunk (sic!) Ukrajna és Magyarország között […] Ez megöli a magyar gazdaságot, ez földre visz bennünket, ha ezt sikerül keresztülnyomniuk, akkor Magyarországnak kétszer-háromszor, de lehet, hogy négyszer annyit is fizetnie kell az energiáért, mint eddig […] Európában mindenhol patrióta – most be van tiltva (sic!) a nacionalista szó, mert az valamilyen okból [?] csúnya szónak minősül –, de patrióta-nacionalista kormányok lesznek Európa minden jelentős országában… (sic!)”

Beszélhet-e így egy közel ötvenezer halottat felmutató ország államfőjével Orbán Viktor? Aki ezzel szemben az orosz gáz- és kőolaj-behozatalt és hazai gabonatermesztők érdekeit mutatja csak fel Ukrajna elleni ellenszenvének magyarázatául? Egyértelműen nem. Ez az én megítélésem szerint: gyalázat! Ezt úgy mondom, mint érzelmileg érintett. Egyik nagyapám ukránnak vallotta magát (én magyarnak), édesanyja orosz volt, édesapja talán cserkesz-török. Nemzetünk szégyene, hogy Orbán Viktor és pártja (benne az állítólagos keresztény KDNP-vel) kereskedelmi szintre szállítja le egy másik ország (itt Ukrajna) embereinek halálát és szenvedését (4. ábra). Lehet ezt mentegetni? Lehet Putyint kiszolgálni? Szóval, kié az Ukrajnát sújtó EU-vétók szégyene? Kétségtelenül azoké a magyaroké, akik erre a putyini háborús bűnre úgy tekintenek, mint amit Ukrajna népe megérdemelt. Ukrajna nem lehet szabad, Putyin megtiltja, hogy a NATO vagy az Európai Unió tagja legyen. Vajon mire számíthatnának hasonló helyzetben Orbán önelégült patriótái?

4.ábra: Az ukrajnai háború áldozatainak száma (ezer) 2025 áprilisáig (forrás)

A populista Orbán 2025. június 16. megfejelte az eddig szívtelenségét egy Facebook-videóval „Nem akarjuk, hogy a gyerekeinket magyar hadsereg formájában az ukrán frontokra vezényeljék, és onnan koporsóban jöjjenek vissza.” Ezt a szöveget a Voks 2025 közpénzen manipulált hirdetésében is elhelyezte. Ki akarna ilyesmit Orbán úr? Kinek szól ez a kommunikáció és miért? Mennyit ér végül is ezen a sárgolyón a magyarok becsülete, amit ilyen módon tetszik lejáratni.

Migráció és lakosságcsere

Ukrajnát 4,3 millió menekült hagyta el 2025 áprilisáig (5. ábra) az orosz invázió alatt. 6,3 millió hagyta el a háború alatt Ukrajnát, de 2 millió visszautazott vagy ingázik. Erős a belső migráció; 3,7 millió háborús menekült Ukrajna nyugati részére költözött. 1,44 millió ukrajnai lakos lépte át az ukrán-magyar határt, de többségük tovább utazott és csak 40 ezer telepedett le ideiglenesen Magyarországon. Ezek többsége kárpátaljai. Magyarország és Franciaország fogadott be a lakosságához mérten a legkevesebb ukrán menekültet. Az ukrajnai menekültek legnagyobb számban Németországban és Lengyelországban telepedtek le. Lakosságához mérten Csehország, Észtország és Szlovákia fogadott be sok menekültet.

5.ábra: 4,26 millió ukrajnai migráns ideiglenes letelepedése (forrás)

Az orosz hatóságok az ukrán területeken tervezetten lakosságcserét hajtanak végre; céljuk, hogy megerősítsék az orosz befolyást az elfoglalt régiókban. A The Guardian vizsgálata szerint például a zaporizzsjai régióban 150 ezer újonnan odatelepített orosz lakos van jelenleg – civilek, adminisztratív és biztonsági személyzet. Ez a betelepítési törekvés nem egyedi: több térségben is zajlik hasonló átcsoportosítás, hogy megerősítsék a vitatott térségben az orosz jelenlétet. Egy másik, nagyon aggasztó jelenség az ukrán lakosság deportálása Oroszországba, illetve átirányítása az orosz közigazgatás alá tartozó területekre. A War Crimes in Russian Invasion of Ukraine című jelentés szerint mintegy 402 ezer embert deportáltak (ebből 84 ezer gyermek) Ukrajnából Oroszországba, Donyeckből és Luhanszkból. Az ukrán lakosság kényszerítő elmozdítása súlyos nemzetközi jogi aggályokat vet fel (háborús bűncselekménynek minősül), és eddig tragédiák sorát eredményezte.

Titkosszolgálati nyomulások

A 2022 elején kitört orosz-ukrán háború során a magyar-ukrán viszony korábban is meglévő feszültségei kiéleződtek. A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvtörvényei és a kettős állampolgárságról szóló bizottsági viták hosszú ideje konfliktusokat okoztak már. Ukrajna a háború kezdete óta többször vádolta Budapestet, hogy a kárpátaljai magyarok körében aktív kisebbségpolitikát folytat (pl. állampolgárság osztása) a szomszédos ország belügyeibe való beavatkozásként.

2025. május 9-én az Ukrán Szövetségi Hírszerző Szolgálat (SBU) nyilvánosan bejelentette, hogy leleplezett egy magyar katonai hírszerző hálózatot Kárpátalja (Zakarpattia) régiójában. Egy hajdani határőr-házaspár voltak a gyanúsítottak (6. kép). Az itt élő magyarok száma 2023-ban 160 ezer körüli volt; ma a felére becsülik. Ez utóbbit sokan kétségbe vonják. Az SBU szerint az ügynökök feladatai közé tartozott többek között a kárpátaljai légvédelmi rendszerek (pl. S-300-as bázisok) felderítése, a légierő és egyéb katonai eszközök számbavétele, valamint a helyi lakosság hangulatának felmérése különböző, például magyar béketámogató kontingens kivezénylését vizsgáló forgatókönyvekben. A vádakat elemzők felvetették, hogy a megszerzett információ – különösen a légvédelmi rendszerek adatai – leginkább az orosz fél érdekeit szolgálhatta. Ez meglehetősen súlyos vád, mert az oroszoknak való kémkedéssel gyanúsítja Magyarországot. Az ukrán közlés szerint a leleplezett magyar kémhálózatot közvetlenül a magyar katonai hírszerzés alárendeltségébe tartozó tiszthelyettes irányította. Volodimir Zelenszkij szerint a megvádoltak telefonján lévő adatok bizonyítják titkosszolgálati tevékenységüket.

6.kép: Elfogás (forrás)

Magyarországon az elmúlt évek során hivatalos bejelentések szintjén az ukrán titkosszolgálatok esetleges tevékenységeit leginkább a 2025 tavaszi események kapcsán hozták szóba. Május 9-én – viszontválaszként – Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a budapesti ukrán nagykövetség két diplomata fedésben dolgozó tagját kiutasítják, mert róluk kiderült, hogy az SBU fedett tisztjei voltak. Juroj Kenicsi (Yurii K.) érdeklődésének fókuszában az energetika, a MOL és a magyarországi gáztározók kérdései álltak.  Dmitro Kisfalusi (Dmytro K.) néven célpontjaként elsősorban a hazánkban élő (2022 júniusában nevezték ki a magyarországi orosz ortodox egyházmegye metropolitájává 2024-ig, azt követően magyar állampolgárságot kapott és luxusingatlanban él) Hilarion Alfeyev metropolitát említik (a Moszkvában élő Kirill – Vladimir Mikhailovich Gundyayev – jobbkezének számít), aki közel áll a moszkvai patriarchátushoz.

Ugyanezen a napon a magyar hatóságok Budapesten letartóztatták Szerhij Aleksandronov (energetikával foglalkozó diplomata, katonai hírszerzési gyakorlattal) korábbi ukrán diplomatát is kémkedés gyanújával. Május 20-án a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok bejelentették, hogy két további személyt vizsgálnak kémkedés gyanújával, akikről azt állítják, ukrán titkosszolgálati megbízatás alapján gyűjtöttek adatokat Magyarországon. A rendőrség május 22-én letartóztatta Holló István (7. kép) ukrán állampolgárt, ortodox papot kémkedés gyanújával Budapesten. Holló több évtizede aktív Magyarországon; a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter szerint rendkívül jó kapcsolata volt a Fidesz vezetőivel és kormányzati körökkel (pl. Gulyás Gergellyel és Potápi Árpáddal).

7.kép: Holló István ortodox pap (szemből bal szélen) és Gulyás Gergely (balról a harmadik) az 1983-as buszbalesetben elhunytak megemlékezésén (forrás)

A Magyarországon zajló ukrán hírszerzési akciókat a magyar kormány védelmi tárcájának vezetői kiélezett figyelemmel követték. A kormánypárti Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, Kocsis Máté azt közölte, hogy Holló tevékenysége éveken át a Magyar Honvédség és energetikai rendszerének feltérképezésére irányult. A titkosszolgálati vádak gyors kölcsönös diplomáciai lépésekhez vezettek. 2025. május 9-én az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibíha X posztjában jelentette be, hogy Magyarország két diplomatáját ekvivalens lépésként hazaküldték, miután az SBU felfedett egy, a magyar állam által működtetett kémhálózatot az ország védelmi adataihoz. A botrány további feszültséget generált. A kölcsönös kiutasítások után Magyarország ideiglenesen leállította az ukrajnai magyar kisebbségi kérdésekről szóló megbeszéléseket. Ugyancsak május 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az ügyet belpolitikai vonatkozásúnak minősítette, és azt hangoztatta, hogy az egész kémhálózati művelet az ukrán EU-csatlakozásról tervezett népszavazás meghiúsítását szolgálta. Mindkét ország politikai vezetői heves nyilatkozatokkal reagáltak. Kijev részéről Volodimir Zelenszkij elnök egy júniusi interjúban azt állította, hogy Magyarország tucatnyi módon próbálkozik beleszólni Ukrajna ügyeibe, és kijelentette: minden bizonyítékuk megvan a magyar titkosszolgálatok által végzett katonai hírszerzésre. Kijelentette, hogy a magyar Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2021 óta épített ki hálózatot Ukrajnában, 2024-2025 folyamán pedig aktív katonai hírszerző tevékenységet folytattak – például Zakarpattia légvédelmi rendszerek koordinátáit és az ukrán egységek helyzetét próbálták felmérni.

A két ország közötti feszültség nem csak a klasszikus hírszerzés keretében jelentkezett, hanem a kiberbiztonság területén is. 2025. május végén Orbán Viktor miniszterelnök közleményeiben és rádióinterjúiban rendre figyelmeztetett ukrán hátterű kiberbűnözői hálózatra. Egy májusi videójában például arról beszélt, hogy „az utóbbi időben megszaporodtak az ukrán hátterű banki csalások és hackertámadások” Magyarországon, és évi nyolcmilliárd forintos kárt okoztak a csalók a magyar családoknak. Júniusban pedig elképesztően durván minősítve egy ország lakosságát („…böhöm nagy autókkal, gyanús kinézetű, nem túl bizalomgerjesztő emberekkel…”) hangsúlyozta, hogy az online pénzügyi csalások 80%-ában ukrán bűnözői csoportok állnak, amelyek központja Ukrajnában van. Elemzők – ennek ellenére – rámutattak: háborús helyzetben Magyarországot elsősorban az orosz kibertámadások veszélyeztetik. Egy 2022-es beszámoló szerint az orosz titkosszolgálatok márciusban nagyszabású kibertámadási hullámot indítottak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszerei ellen. Vajon erről miért van csend Orbán kormányában?

6.ábra: Az Európai Parlament 2025-ben és a magyar részvétel (nyíllal a Fidesz pálfordulásai)

Orbán Viktor nemzetközi politikája szerintem nemcsak az Európai Unió szintjén bukott meg, ahol 1999-től (öt év várakozás után) 2019-es felfüggesztéséig Európai Néppárt (EPP/EVP) tagja volt 2021-es kilépéséig. Felfüggesztésének okai jogállamisági aggályok, CEU-ügy, civil-törvény, sajtószabadság, valamint a Fidesz támadásai Jean-Claude Juncker ellen. 2024-ben bejelentette (4 év várakozás), hogy új jobboldali európai pártcsalád megalapításán dolgozik. Koalíciós pártja a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) továbbra is tagja az Európai Néppártnak. Orbán kritizálja korábbi európai pártcsaládját (ami nem igazán ízléses), ahová a Tisza-párt nyert felvételt, s fel sem vetődik a Fidesz és KDNP koalíciós válsága, amely szerint a KDNP arculat és elképzelés nélküli csatlósa a Fidesznek, amely megélhetési politikusokból áll (nincs választói hátország, önálló arculat, saját érdekérvényesítés), bár egyetlen képviselőjét megfigyelőként hagyta az EPP-nél. Ezek szerint a Fidesz : KDNP = 10 : 1-hez arányú koalíciót alkotnak. A koalíció megbukott a környező országokkal kapcsolatos diplomácia területén is. Ukrajnával való viszonyuk olyan kiélezett, amely nem sajátja egy magát békepártinak picsogó kormánynak. A Fidesz folyamatos politikai jobbra tolódása már a virtuális nacionalizmusban gyökeredzik. A Fidesz és a Mi hazánk politikája között válaszvonal már nem is érzékelhető.

A Patrióták Európáért (Patriots for Europe) az állampolgárok többségének akaratával szemben euroszkeptikus párt (ez vonatkozik az ESN pártcsaládra is), amely Magyarország gazdasági és katonai erejével csöppet sem harmonizál, és így Orbán Viktor önhitt és felelőtlen politikája kockáztatja az Európai Unióból való kilépésünket/eltávolításunkat is (6. ábra). Magyarország egyébként csupán a képviselői helyek 3%-át birtokolja az EP-ben. Ilyen részvétel mellett illik kicsiként viselkedni, és nem az elefánt szerepében tetszelegni. Súlyos realitásérzékelési hiányosságra vall Orbán Viktor politizálása. A 2026-os választásoknak ennek a tragikus szereptévesztésnek a felismerése a tétje, mert a Fidesz-KDNP újabb győzelme esetén az azt követő gazdasági összeroppanásunk és a demokrácia elvesztésének a valószínűsége nagy. Tessék ezt nem ellegyinteni és leszállni a hamis álmodozásról a személyes valóságba, mert életszínvonalunk (ma a Nagy Csarnokban a kutyások által látogatott olcsó részleg és az Ausztriában már elfonnyadt, visszaszedett zöldséget és gyümölcsöt kínáló boltban álltak a leghosszabb sorok) és nemzetközi megítélésünk már most drámai!

Darvas Béla

Előzmény: Ukrajna-ellenesség – N^o1 A V4NA konteótól a vétóig