(K+F+I N^o73)

Meglepett, hogy sehol sem található használható kimutatás a hazai természet- és környezetvédelmi civilszervezetekről. Aztán mikor közelebb mentem ehhez kiderült, hogy nem is véletlenül. Nagyon sokan vannak; persze aprók, és tevékenységük a médiában nem látszik. Móra Veronika a 2006-2007. évi jelentésében foglalta össze a területi lényeges momentumokat (12. melléklet). Csak a közvetlenül érintettek civilszervezetek száma száz körüli, ami simán kétszáz körüli is lehet a vegyes profilúakat is figyelme véve. Ennél csak sokféleségük meglepőbb, s ekkor el is gondolkodhatunk az Orbán-kormány közös kezelésén, amelyben valamennyijüket gyanúsnak tartja. Annyira persze sohasem vette a civileket komolyan, hogy a kiemelkedő sokféleségüket belássa.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

12.melléklet. Móra Veronika (2008) Zöld szegmens – A zöldek (környezet-, természet- és állatvédő szervezetek)   …a kilencvenes évek első felében nagyon sokszínű és változatos mozgalom jött létre […] Továbbra sem alakult ki egy ezeket átfogó országos szervezet, annak ellenére sem, hogy erre több kísérlet is volt (pl. Magyar Természetvédők Szövetsége). A szervezetek közötti kapcsolattartás és információcsere legfontosabb fórumává az 1989 óta évente más-más szervezet által rendezett, 3-500 fő részvételével tartott Országos Találkozók (OT) váltak. A két találkozó közötti egyeztetéseket nagymértékben megkönnyítette a Zöld Pók számítógépes hálózat életre hívása 1993-ban, ami elősegítette a témakörök szerinti együttműködés fejlődését is […] Így – a folyamatos változás állapotában – napjainkra kb. 500-600, a környezetvédelmet (egyik) fő céljának tekintő szervezet jött létre (bár a KSH közel ezerötszázat tart nyilván…) […] Az 1998-ban hivatalba lépő kormány, és a Környezetvédelmi Minisztérium ekkor átszervezett, hírhedtté vált vezetése azonban megakasztotta és visszavetette a folyamatot. Az államapparátussal való együttműködés lehetősége a nullára csökkent, és a Központi Környezetvédelmi Alap korábban kialakult átlátható támogatási rendszere helyébe lépő, a korrupciónak tápot adó központi pénzügyi irányítás a szervezetek között is feszültséget teremtett […] Bár Pepó Pál miniszter leváltása után lassan normalizálódtak a viszonyok, az egymás után következő, többé-kevésbé súlytalan miniszterek kinevezése jól jelezte a környezetügy politikai leértékelődését, amely helyzet 2002-es kormányváltás után is fennmaradt […] A belső együttműködés tekintetében az elmúlt egy-másfél év talán egyetlen jelentősebb fejleménye az ún. Z8-csoport létrejötte volt. Ez a tömörülés a legnagyobb országos szervezetek – Energia Klub, Greenpeace, Humusz, Levegő Munkacsoport, MME, MTvSz, Védegylet, WWF – informális találkozója, amely jórészt az európai környezetvédelmi hálózatok brüsszeli nyomásgyakorló csoportjának mintájára alakult, és szintén elsődlegesen érdekérvényesítő-lobbizó (és egyben egyeztető) szerepet tölt be.

13.kép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor találkozásai 2010-2022 között (Átlátszó)

13.melléklet: A putyini 2012-es példa.    »Oroszországban 2012-ben lépett életbe az a törvény, amely külföldi ügynökké nyilvánítja a külföldi pénzügyi forrásokat is felhasználó civilszervezeteket […] ’Akár teljesen ellehetetlenülhet az intézet. Képzelje el, hogyan válaszolnak az emberek a kérdéseinkre, ha munkatársaink külföldi ügynökként mutatkoznak be. Félelem uralkodik a társadalomban, s az oktatással vagy egészségüggyel foglalkozó programjainkban részt vevő állami alkalmazottak egy része sem áll szóba velünk, még akkor sem, ha az együttműködés megtagadására nincs írott központi utasítás’ – ezt Lev Gudkov, a moszkvai Levada Intézet nevű független közvélemény-kutató vezetője nyilatkozta korábban a Hvg munkatársának, amikor az oroszországi civil szervezetek Putyin-kormány általi ellehetetlenítéséről kérdeztük […] A Levada Intézetet tavaly szeptemberben vették fel arra a külföldi ügynöki listára, amelyre azok a civilszervezetek kerülnek, amelyeket részben vagy egészben külföldi alapítványok, illetve cégek finanszíroznak. A már 150 oroszországi civilszervezetet tartalmazó listát 2012-ben kezdték összeállítani, azt követően, hogy Vlagyimir Putyin (13. kép) államfő aláírta a külföldi támogatásban részesülő, politikai tevékenységet is folytató civilszervezeteket külföldi ügynöknek minősítő törvényt. A hatóságok eleinte azokat a szervezeteket listázták, amelyek ellenszolgáltatást nem feltételező adományokat kaptak, ám tavaly a parlament módosította a törvényt. ’Most már a kereskedelmi alapú külföldi megbízások is tilosak, s kibővítették a politikai tevékenység körét. Már az is politizálásnak számít, ha bármelyik civilszervezet egyik tagja politikai kijelentést tesz, vagy például mi magyarázatot fűzünk a közvélemény-kutatási eredményekhez’ – mondta Gudkov. A szigorítás mögött a hatalmon belüli titkosszolgálati lobbi áll… […] Az ügynökök állandó fokozott ellenőrzésre is számíthatnak, a civilszervezeteknél állandó vendégek az adóhatóság, a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium képviselői […] A mintegy 150 érintett szervezet között 28 jogvédő szervezet van, de felkerült a listára 14, környezetvédelemmel foglalkozó csoport is.« (Hvg, 2017)

A civilszervezetek elleni frontális politikai támadás a putyini politika szerves részévé vált. Elkezdte listázni ezeket a szervezeteket, majd a külföldi támogatásban részesülő, politikai tevékenységet is folytató civilszervezeteket külföldi ügynöknek minősítő törvényt léptetett érvénybe (13. melléklet). Nem sokáig kellett várakozni arra, hogy ezt az antidemokratikus törvényt Orbán Viktor hozzánk is bevezesse. Egy ideje nálunk is minden civil ügynökgyanússá vált, hiszen sokan onnan kaptak támogatást. Ez a túlélésükhöz kellett hiszen az állami támogatások elapadtak, illetve ezeket az Áder János-féle GONGO felé irányították (14. kép). Áder János álcivil-hálózata tehát maradandó károkat okozott hazánkban, hiszen minden pénzt elszívott a valóságos civilszervezetek elől. Az Ökotárs ügye a kezdet volt (14. melléklet) a civilszervezetek magyarországi bedarálása felé.

14.melléklet: Orbán Viktor utasítása.   „A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról [KEHI] szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése alapján utasítom, hogy „az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok intézményrendszerének és a Finanszírozási Mechanizmusokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzése” tárgyában – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak az államháztartásról szóló CXCV. törvény 63. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt hatásköre alapján – soron kívüli kormányzati ellenőrzést lefolytatni szíveskedjék. Kérem továbbá, hogy az ellenőrzés lezárását követően az elkészült ellenőrzési jelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján részemre haladéktalanul szíveskedjen megküldeni. Budapest, 2014. május 23.” (Orbán Viktor, Miniszterelnöki Hivatal)

DB: A miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan szerint mi indokolta a soron kívüli ellenőrzést, amire a helyettes államtitkár a Hvg-nek azt írta, hogy »a magyar állam azért tart fenn ellenőrző szerveket, hogy ellenőrizzék a közpénzek törvényes felhasználását és a szervezetek jogszerű működését.« Szerinted a közpénzek a természet- és környezetvédelmi civilszervezetek területén légiesülnek?

JB: Nyilvánvalóan nem, a civilek pénzfelhasználása elég szigorúan ellenőrzött, a nagyobb szervezetek közhasznúsági jelentést is készítenek, a finanszírozók is ellenőriznek, akár a magyar, akár a nemzetközi vagy EU-s támogatók esetében, a projekteket menet közben is figyelemmel kísérik. Nem nagyon van esély komolyabb szabálytalanságra, ráadásul egy-egy szervezet az állami szektorban röpködő tíz- és százmilliárdokhoz képest elenyésző források felett rendelkezik, a legnagyobbak esetében éri el az éves költségvetés a százmillió forintos nagyságrendet. Egy-egy projekt sokszor csupán pár millió forint, vagy annyi se. Az Ökotársra az állam szinte valamennyi ellenőrző szervét ráuszították, nyilván erős politikai megrendelés volt, hogy találjanak valamit, de a végén egyetlen szabálytalanságot sem tudtak feltárni. A rendszerszinten korrupt magyar rendszerben a civil-szektor az átlátható és legkevésbé korrupt szegmensek közé tartozik.

14.kép: A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány GONGO kuratóriuma: Vizi E. Szilveszter, Áder János (elnök), Martonyi János és Szűcs Gábor [ma helyette Lázár János és Csepreghy Nándor] 2017-ben (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Az Orbán-kormányok a magyar NGO-k (non-governmental organization) leváltására törekedtek. Csakhogy ez abszurd GONGO-hálózatot eredményezett. Ilyen területünkön az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány [14. kép – mai kuratóriumában senki sem tekinthető hitelesnek], amelyhez tartozik a Greendex fórum és a Petőfi adón elérhető Holnapután rádióműsor is a Való Világból is közismertté vált Puskás pop Petivel. Érdekes egyébként, hogy az Orbán-kormányok milyen szívesen használnak vidám poparcokat [pl. Nagy Ferenc (alias Feró), Kozák László (alias Kis Grófó), Tóth Gabriella (ma Krausz-Tóth Gabriella), Pataky Attila stb.] a népszerűségük fenntartásához.

A természetvédelem az, ami könnyebben szerethető, hiszen védendő értékeinkről szól. Némely ritka faj egyedei egymillió forintot is érnek: így például a túzok (címkép – Fotó: Marco Valentini/e-Bird), parlagi vipera, réti sas, parlagi sas, kerecsensólyom, széki lile, vékonycsőrű póling, csíkos szöcskeegér, nyugati földikutya és társaik.

Míg a NGO lényege a mindenkori kormányzattól független működés, ami önkéntes alapon a közjó javára működik, így önszabályozó, bár lehet intézményesült önszerveződésű, addig GONGO (government-organized non-governmental organization) ennek kamuváltozata, amikor a kormány szervez olyan pseudo-NGO-ót, ami természetesen nem független tőle, hanem serényen kiszolgálja. A Putyin- és Orbán-kormányok NGO-ellenessége az első jele volt annak, hogy a kormányzattól független tevékenységet a kizárólagosságra törekvő kormányzat ellenségesnek tekinti. Ennek szerteágazó következményei lettek (pl. a CEU kiűzése, MTA széttépése, egyetemek kekvásítása, brüsszelezés, nátózás stb.) a hazai civilszervezetek megtaposása után.

Persze nem egyenértékűek ezek a civilszervezetek (3. ábra). Az Orbán-kormányoknak köszönhetően lassan halódók és jó hírüktől megfosztottak. Nemzetietlen – rajtuk a bélyeg. Ők ugyanis szintén Soros-bérencek, mert miért ne. Természet- és környezetvédelemmel foglalkozni ma veszélyes – gyanúsan kormányidegen tevékenység. Név szerint is kiemelhető pár ismertté vált civilszervezeti vezető: Rodics Katalin (környezetvédelmi tárca → Greenpeace), Simon Gergely (Greenpeace, PAN), Móra Veronika (Ökotárs), Bross Péter (OMME), Nagy Dénes (MMTE) és Fidrich Róbert (MTVSz és FOE).

Illés Zoltán után már nem volt politikus, aki össze tudta volna terelni ezt a kicsi, de annál tettre készebb sereget. Ma már nem sikerülne, a civilszervezetek nem bocsátják meg neki az államtitkársággá való lefokozásban való közreműködést, még ha ez nem is az ő ötlete volt. Nem is látok olyan politikust, akinek ez ma egyáltalán menne. A civilek mai viszonyára talán az üzletelés (árucsere) lenne a pontos szó, de ezeknek a zöld-pártocskáknak sincs pénze, így nincs vásárló, s ekkor árú sem keletkezik. Pontosabban sokan, akiknek műszaki ismereteik vannak hatástanulmányokat készítenek vagy tanácsot adnak cégeknek és megélnek abból.

3.ábra: A hazai vezető civilszervezetek

DB: Miként éled meg a természet- és környezetvédelmi civilszervezetek meghurcolását (15. kép)?

JB: Rettenetes látni, hogy az elképesztően fontos munkát végző civilek egy ilyen primitív politikai gyűlöletkampány kereszttüzébe kerülnek. Sajnos a rendszernek ez logikus következménye, épp az az autonóm, önszerveződő, aktív állampolgári felfogás, ami a civil tevékenység lényege, a legirritálóbb tüske a jelenlegi hatalom körme alatt, hiszen pont ezt az állampolgári aktivizmust muszáj minden eszközzel megtörniük. Be kell bizonyítani a társadalomnak, hogy a kormányzat szándékain kívül nincs más elfogadható akarat az országban, ehhez pedig példát kell statuálni azokkal, akiknek a puszta létezése épp ennek a felfogásnak a cáfolata.

15.melléklet: Megbélyegző civil-törvény.   Spirk József: A köztársasági elnök szerint nem befolyásolja a parlamentben kedden elfogadott törvény a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik, ezért Áder János aláírta a jogszabályt. Nem látok olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének – tudatta az államfő a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről kiadott nyilatkozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal juttatott el pénteken az MTI-hez […] Martin Schäfer elmondta: a jogszabállyal, melyet az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül fogadtak el, Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael […] A budapesti amerikai nagykövetség a hét elején közleményben cáfolta a magyar kormány egyik hivatkozását, amely szerint a jogszabály az Egyesült Államok Külföldi Ügynökök Regisztrációs Törvényén [Foreign Agents Registration Act (FARA)] alapulna. Az amerikaiak szerint a magyar kormány retorikája a külföldi támogatást kapó civilszervezeteket olyanoknak állítja be, akik a társadalom ellen cselekednek. A törvény rossz hatással lesz rájuk, elveszi az esélyt, hogy demokratikus stílusban tolmácsolják aggodalmaikat a kormány felé.«   Horváth Bence: »A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítványt kedden 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 – Jobbikos – tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés«   Vaskor Máté: »Idáig 184 civilszervezet írta alá a kormány által kedden elfogadott, civileket ellehetetlenítő törvényt elítélő nyilatkozatot. Mint írják, a Civilizáció kampányban együttműködő civilszervezetek sokasága fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros. Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra. És káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét […] Megítélésük szerint az új jogszabály ellentétes Magyarország Alaptörvényével és több, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződéssel, ugyanis korlátozza az egyesülési és véleményszabadság mindenkit megillető jogát.« (24.hu, 2017)

DB: Az gondoltam volna, hogy az emberjogi kérdésekkel foglalkozó civilszervezetek állnak csak az Orbán-kormány célkeresztjében. Miért kellett ezt a természet- és környezetvédelmi civilszervezetekre is kiterjeszteni?

JB: Egy autokratikus rezsimben nem csupán a kifejezett jogvédő szervezetek állnak szemben a rendszer logikájával, hanem minden autonóm állampolgári kezdeményezés, akár egy sakk-kör is, ha azt nem felülről hozzák létre és nem ellenőrzik. A zöldek ráadásul óhatatlanul érdek- és értékképviselő és érvényesítő szervezetek, még egy faluszépítő egyesületnek is van víziója arról, hogy miként kellene kinéznie a falunak, és adott esetben konfliktusba kerülhetnek a hatalommal, ha a virágágyak helyére hulladéklerakót vagy akkumulátorgyárat rakna az önkormányzat vagy az állam. A tetejébe ez egy dühödten antizöld rezsim, amely a saját ideológiai meghatározása szerint is a mélyzöld követelésekkel és diktátumokkal szemben határozza meg magát. Nem beszélve arról, hogy a rendszer és szereplőinek egyszerű üzleti érdekei is folytonosan szembe kerülnek a zöld célokkal, legyen szó Mészáros vagy Tiborcz turisztikai fejlesztéseiről, Semjén vadászmániájáról, az építőipari és ingatlanfejlesztő oligarchákról, vagy a rendszer nemzetközi támaszairól, a német autógyárakról és a kínai akkumulátorgyárakról.

15.kép: Móra Veronika 2014-ben a Készenléti Rendőrök gyűrűjében (Fotó: Polyák Attila/Origo)

DB: Véleményed szerint milyen állapotban vannak a mai civilszervezetek a nyugat-európaiakhoz viszonyítva?

JB: Nagyon nehéz helyzetben tevékenykednek azok, akik még megmaradtak. A folyamatos politikai hecckampányok mellett a források elapadása is sújtja őket, a korábban jelentős minisztériumi, költségvetési támogatások szinte megszűntek, illetve néhány klasszikus kormányközeli GONGO-nál összpontosulnak: Áder János Kék Bolygó Alapítvány egymaga több támogatást kap, mint az összes többi zöld civil Magyarországon. De ma már a cégek, sőt, magánszemélyek is kétszer is meggondolják, hogy támogatnak-e egy-egy, a kormányzat által kipécézett civilszervezetet. Nyugat-Európában nem is léteznek azok a problémák, amikkel itt napi szinten küzdenek a civilek, a magyar helyzet ma sokkal inkább a nagyjából 10 évvel ezelőtti orosz viszonyokkal mutat párhuzamosságokat, mint bármivel, ami a civil-szektort Nyugat-Európában jellemzi.

16.melléklet: Zöld civilek a feketelistán?   „Az egyik legfontosabb érv a most ellenségnek kikiáltott civilek ellen, hogy külföldi pénzből működnek, miközben tudjuk, hogy a Fidesz nem egy alapítójának oxfordi ösztöndíját is Soros György alapítványa támogatta. Tipikus kettős mérce: ha engem támogatnak a pénzzel, az jó célra megy, ha másokat, akkor bomlaszt. De mit is nevezünk külföldi pénznek? Az uniós támogatásokat, a tudomány vagy a környezetvédelem számára nyitott nemzetközi pályázatokat, ösztöndíjakat, esetleg a nemzetiségi szervezetek számára az anyaországoktól érkező pénzeket? Mivel a környezetszennyezés nem áll meg a határoknál, a zöldmozgalom sem tud nemzetközi együttműködés – és adott esetben anyagi támogatás – nélkül érdemben cselekedni. A civilek, köztük a zöldek gyakran szólalnak meg politikai kérdésekben, de nem törnek hatalomra, és bármilyen színű legyen is a kormány, bírálataikkal a közérdeket képviselik. Felderítik a veszélyeshulladék-lerakókat, felhívják a figyelmet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, az egészségtelen élelmiszerekre, javaslatokat tesznek az energiahatékonyságra, a vegyszermentes gazdálkodásra, az állatok védelmére, a környezetbarát fogyasztásra – és mindezt legtöbbször szabad idejükben, önkéntes munkával. Tevékenységükért nem támadás, hanem köszönet járna.” (Mangel Gyöngyi, Magyar Nemzet, 2017)

DB: A kormány meghurcolta a norvég alapot kezelő Ökotárs vezetőjét, Móra Veronikát (15. kép), majd addig tett-vett, amig elszúrta a pénz lehívásának idejét (17. melléklet). Mit gondolsz erről?

JB: Az Ökotárs-ügy pontosan arról szól, amiről az előbb beszéltem: a példa statuálásról, a megfélemlítésről és az egzisztenciális alapok megsemmisítéséről. A civilség ab ovo nem fér össze egy autokratizálódó berendezkedéssel, az állampolgári autonómia és aktivizmus annak a lényegét sérti, ezért szükségképpen került konfliktusba az Orbán-rezsim a civilekkel. Az Ökotársnál rendezett, demonstratív, készenléti rendőrökkel súlyosbított, kamerákkal közvetített bemutatónak az volt az egyik célja, hogy mindezt megértesse a társadalommal. A másik pedig az a nem egészen 4 milliárd forint, amit az Ökotárs a Norvég Alapból szakmai alapon szétosztott a civileknek, hiszen ez a kormánytól független pénzosztás a kormánytól független civilek túlélését segítette. Ennek mindenképpen gátat akartak szabni. Ami végül nem sikerült, a 2009-2014 közötti pénzeket az Ökotárs kiosztotta, a 2014-2020-as időszakról szóló megállapodást azonban már nem sikerült megkötni a norvégokkal, mivel a kormány nem fogadta el, hogy a civileknek szánt pénzek elosztásába ne legyen beleszólása, így inkább veszni hagyott összesen 77 milliárd forintot, csak nehogy ennek egy töredéke a független civilekhez kerüljön. Ez is mutatja, mennyire fontos a kormánynak a civilek megtörése, a szektor kiszolgáltatott helyzetbe hozása.

17.melléklet: R. Kiss Kornélia: Romlott a civilek helyzete   Összesen mintegy 1,6 milliárd forint európai uniós támogatást oszthat szét pályázati úton magyarországi civil szervezetek között az Ökotárs Alapítvány és három partnerszervezete, miután megnyerték az Európai Bizottság pályázatát. Korábban a Norvég Alap támogatásait is ez a négy szervezet osztotta szét, amit a kormány kifogásolt 2014-ben hatósági eszközökkel, többek között jogsértőnek bizonyuló házkutatással léptek fel az Ökotárs ellen – szabálytalanságot nem találtak, de a magyar és a norvég kormány vitája miatt a magyar civil szervezetek végül több tíz milliárd forintos norvég támogatástól estek el […] …szinte azonnal azt írta Önökről a kormánymédia, hogy »a fent említett négyes konzorcium mindegyike a Soros-hálózat által támogatott civilek közé tartozik, fő tevékenységeik közé sorolható a kormányellenes tüntetéseken való részvétel«. Kezdődik elölről, ami 2014-ben? Móra Veronika: A civil szervezeteknek az egész világon elismert módon az az egyik feladata, hogy társadalmi problémákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, esetleg kiálljanak olyan csoportok érdekében, amelyek magukért nem tudnak kiállni, és ennek folyamatában előfordul, hogy bírálattal illetik a kormányzatot. A normális demokratikus működés alapvető feltétele, hogy van társadalmi párbeszéd a közös ügyeinkről, amelyeket ezáltal lehet előre vinni. A civil szervezetek fontos szereplői ennek a párbeszédnek […] A Norvég Alap támogatásaiból Magyarország 77 milliárd forinttól esett el végképp a magyar és a norvég kormány vitája miatt. Ennek lehetett köze ahhoz, hogy az unió pozitívan döntött a pályázatukról? […] …2021-ben további romlás következett be a civil szervezetek helyzetében, főként a norvég támogatások elvesztése, a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény elfogadása, illetve a gazdasági válság hatásai miatt […] Tudok olyan roma jogvédő szervezetről, amelyik megszüntette a tevékenységét források hiányában. Sok szervezet viszont éppen a támadások hatására nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi bázisépítésre […] Szomorú, hogy az állampolgári nevelés és az ezzel foglalkozó civil szervezetek és az iskolák együttműködését ellehetetlenítették […] A kormány a hagyományos karitatív és közösségi tevékenységre limitálná a civil szervezetek szerepét – akik ezt csinálják, azok a jó szervezetek, akik pedig problémáknak adnak hangot, rossz szervezetek. (Magyar Hang, 2023)

(folytatása következik)

Darvas Béla