(Tudománykövető N^o79)

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának jelenlegi kekvisítását (közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő irányítás) kétségtelenül az egyetemi kekvásítása ihlette. Itt azonban már nem kellett alapítvány, mert a MTA után az ELKH (2019 – Maróth Miklós) létrejötte után, majd a HUN-REN (Hungarian Research Network) betűhalmaz (2023 – Gulyás Balázs) képében készen állt már a kormánybarát irányító testület. Ezt a folyamatot 13 évre visszanyúló, különféle átvilágítások (amelyek szervezeti bajokat észleltek, így az MTA vezetése – Lovász László és társai – helyett a tettre kész kormányunk kereste a megoldást), szervezeti átrendezések (a kutatóhálózat elcsatolása), majd most az MTA eredendő csoporttulajdonjogának folyamatban lévő átrendezése jellemezte. Erről írtam az első részben. Most haladjuk lassan a feltételezett kijárat felé (címkép), és nézzük meg ennek a vagyonátrendezési formának a dokumentumát (befogadva a Miniszterelnökségnél: T/10010). A benyújtás dátuma: 2024. november 19, címzett: Kövér László, benyújtó: Semjén Zsolt, előadó: Hankó Balázs.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2.melléklet: A T/10010 számú törvényjavaslat (HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat) summázata   „Az Országgyűlés a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának további erősítése, a kutatási tevékenység hatékonyabb megszervezése, eredményesebb támogatása, a magyar tudósok kutatásainak hosszú távú biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy a magyar kutatásokat a nemzetközi színtéren is a legkiválóbbak között tartsák számon és ehhez méltó elismerést kapjanak, a következő törvényt alkotja…

A T/10010 törvényjavaslat célja (2. melléklet) a tudományos kutatás autonómiájának erősítése, amit nem is kevéssé cinikus megfogalmazásnak gondolok. Hiszen éppen gyakorlásának az MTA-tól való elszakításáról és állami nevelőotthonba való zsuppolásáról van most szó. Ehhez szerintem az Alaptörvény több passzusának megsértésén át vezet az út. Az akadémiai kutatóhálózat autonómiája az MTA nélkül abszurditás, hiszen a történeti előzményeinek teljes körű ignorálása vezetett el ehhez a lépéshez. Én az Orbán-kormányok mindent is uralni kívánó attitűdjét, és az autonómiaellenesség megnyilvánulását látom ebben, ami például a feltételezett Nemzeti Kisvasút-barát Kör szerint is veszélyeztetheti a kormánypárt kizárólagos erkölcsi jogát a hatalomgyakorlásra, s ezt illetően elvileg (gyakorlatilag az MTA személyzete politikailag mindig is passzív maradt) a hatalomgyakorlás ellenőrzésére és minősítésére. Kutatóhálózat nélkül az MTA versenyhelyzetre kötelezett esetleges rendezvényközpont, és az Akadémiai alapítói szerintem aligha egy elitista teaház létrehozásához adakoztak. Az Országgyűlés (mint a sensu stricto tudomány szelétől meg nem csapott érdekegyeztető entitás) egyértelműen nem szándékozik az alapvetően ma csoportteljesítménynek számító kutatás teljesítményét és nemzetközi érvényesülését segíteni.

A Magyar Tudományos Akadémia képtelenné vált volna szervezetileg a tudományos ügyeinek koordinálására és a kutatóhálózatának irányítására? Milyen érdemi képességüket veszítették el az Olympus Zrt. ügyintézői (3. kép), ami éppen a Fidesz-KDNP (behelyettesíthető bármely más kormánypárttal, amelynek valós önképe szublimált) vonzáskörében keletkezett most újra?

Der Ring des Nibelungen
Götterdämmerung
II. Aufzug
Catherine Foster (Brünnhilde), Michael Kupfer-Radecky (Gunther), Chor der Bayreuther Festspiele
Musikalische Leitung: Simone Young
Regie:Valentin Schwarz
Bühne: Andrea Cozzi
Kostüm: Andy Besuch
Dramaturgie: Konrad Kuhn
Lichtwiederaufnahme: Nicol Hungsberg nach Reinhard Traub
Video: Luis August Krawen
Chorleiter: Eberhard Friedrich

Der Ring des Nibelungen
Götterdämmerung
II. Aufzug
Catherine Foster (Brünnhilde), Michael Kupfer-Radecky (Gunther), Chor der Bayreuther Festspiele
Musikalische Leitung: Simone Young
Regie:Valentin Schwarz
Bühne: Andrea Cozzi
Kostüm: Andy Besuch
Dramaturgie: Konrad Kuhn
Lichtwiederaufnahme: Nicol Hungsberg nach Reinhard Traub
Video: Luis August Krawen
Chorleiter: Eberhard Friedrich

3.kép: ’Az istenek alkonya’ opera színpadképe (Götterdämmerung, Richard Wagner – Fotó: Enrico Nawrath)

Világos, hogy az egyszeregy elve szerint működő kormány egy módon tudná csupán ezt elérni, ha az alaptámogatásokat és fizetéseket rendezi, és érdemleges pályázati rendszerén keresztül legalább az európai átlagnak megfelelő pályázati alappal segíti a hazai kutatások működését. Megtörtént ez öt év alatt (2019-2023)? Semmiképpen sem, és mindezért a semmiért az MTA mára súlyát vesztette, míg a hajdani kutatóhálózata a nemzetközi tekintélyét. Lovász alatt még igen, Freund igazgatása idején már senki nem vonult ki ezért a nemzeti értékhordozóért az utcákra. Az MTA mára teljesen  megjuhászodott, de ez sem volt elég. Az ingatlanvagyona is kellene. Mondjuk féláron és állami pénzből. Hol bujkál a feladta elől a mai, észszerűtlen nagyságú vagyont szerző nemzeti tőkésosztályunk (Orbán, Csányi, Mészáros, Tiborc stb)?

2023-ban tehát a HUN-REN irányítását 9-fős Irányító Testület vette át. Maróth alatt ez 13 fő volt (5. ábra). A kutatóhálózat állapotai azonban nem javultak a megígértek szerint (egy történelmileg jelentős kutatótelep a Herman Ottó út 15-ben simán elveszett – ez ügyben írtam is Gulyás Balázs elnöknek, de válasz nélkül hagyta a levelem – 3. melléklet), bár mai munkatársai az alacsony fizetés miatt panaszkodnak és a tömeges kivándorlást prognosztizálják.

5.ábra: Az Irányító Testület tagjai [^*miniszterelnök által kinevezett elnök; ^oPalkovics László miniszter; felső index nélkül 2019-ben az MTA elnökének (Lovász László) kinevezése; 2024-ben Csák János miniszter és Freund Tamás elnökének közös javaslatára, Gulyás Balázs egyetértésével; képek forrás: : A, B, C, D]]

Ahogy látjuk a HUN-REN elnökeit már a miniszterelnök nevezte ki, aki az alábbi alaptézisét 2021-ben osztotta meg velünk: „…nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba (értsd kekváké, bár ez már kekvi), aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el.” Nos, a HUN-REN elnöke – gondolom akkor – csak Fidesz-KDNP-szimpatizáns lehet, aki sportszerető patrióta, bár a tudomány meg, ugye, nemzetközi. Teremtette… azt a kisbicskáját… (hogy bővebben ki ne fejtsem; 4. kép). Lesz-e egyáltalán kutatóhálózat – tette fel a kérdést Kenesei István, aki végigkövetteti velünk az Élet és Irodalom folyóiratban ezt a tragikomédiát. Szóval az a kutatóhálózat lesz ez még, amit Széchenyi álmodott meg, vagy majd valami egyéb?

4.kép: Perseus harca a kimérával ’A titánok haragja’ című mesefilmben (forrás)

3.melléklet: „Kedves Gulyás professzor úr! (2024. március 23.) … „Elért hozzám az NKI költözésének híre, hiszen követte azt, hogy utódaimnak el kellett hagyni a Herman Ottó út 15-öt. Utolsó előtti munkahelyem sok szállal kötődött hozzám, azt követően is, amikor kiváltunk belőle. Nemcsak az erőssége, hanem időben terebélyesedő gyöngeségei is. A Herman Ottó úti kutatótelepről többször írtam. Véleményem tiszta sor, de nem kívánom vég nélkül ragozni. Dacára, hogy hajdani munkatársaim kerestek – felfedezve azt, hogy kommunikálok (előtte ez komoly hátrány volt az előmenetelemet illetően) – nem vagyok bérelhető tollnok. A hitelességem a tét. A megkeresések után beszéltem … főigazgatóval (ATK) a véleményem hasonló az övéhez. …-t is kérdeztem, akivel a kapcsolatom jó, s akivel sok munkahelyi érzés összeköt. Nem áll szándékomban az ügyről írni (azt gondolom, leírtam azt, amit nekem kellett), kivéve egy esetet, ha engem választasz (bocsánat a tegezésért, azonnal visszavonom, ha sértene) arra, hogy elmondd egy hosszú, lehetőleg írott interjúban, amelynek végleges alakja az általad jóvágyottan betűhíven jelenik meg. Tehát akár interjúsorozatra is kérlek, ahol a terveidet és problémáidat az egész hálózatról elmondod nekem. …-vel például ez többször megtörtént közöttünk. Szóval írj, ha interjúvázlatot küldhetek, de ha nem akarsz megszólalni, azt is megértem. Tét nélküli a válaszod, és időhöz sem kötött a megvalósítás. Az elutasítás, az lehetne gyors, mert akkor másra fordítom az ide szánt időt …” Választ nem kaptam, így számomra Gulyás úr nyílt és szívélyes kommunikációs önleírása nem éppen hitelesíthető önismeretre vall. Szerintem ő is csak afféle saját mindenhatóságába merevedett, kinyilatkozó típus.

Maróth idején az Orbán-kormányok nem változtattak a kutatóhálózat ellátásán, bár az ügy mindenhonnan előbukkanó szolgálattevői szerintem fontoskodtak körülötte, de a csoda mégsem érkezett meg az álmatlan gépészhez. Nincs semmi meglepő számomra az Európai Unió megítélésében, ami a tudomány (MTA) önigazgatási pozíciójának csorbítását rögzíti máig. És ekkor a NAIK kutatóhálózatának összeomlásáért egy könnycseppet sem ejtettem. Persze az MTA sem, és az HUN-REN sem. Nulla szolidaritás. Gyí fakó…

4.melléklet: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat felépítménye (T/10010)   4. § (2) A HUN-REN alapító okiratában az Irányító Testület elnökének a miniszterelnök által megjelölt személyt kell kijelölni. (3) A HUN-REN alapítása során az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti személyeket a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jelöli. A miniszter az Irányító Testület tagjainak jelölését megelőzően kikéri a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményét.

Az akadémiai kutatás hálózatának (ugye, mekkora különbség így fogalmazni, amitől a kormány minden bajok megoldását reméli) vezetőjét a miniszterelnök nevezi meg (4. melléklet), ami sérti az Alaptörvény X. cikkét, ha a tudomány vezetője a tudományos igazság része lenne, de mint tudjuk nem az, hanem konkrét személy, aki jó esetben a tudomány aktív művelője. Ha nem, mint 2019-ben többen is az ezek szerint hatástalan Irányító Testületben, az csak azért lehet, mert a tudomány képviselői ezen a szinten állandó felügyelet alatt voltak mindig is, ahol minden nap rövidhullámon érkezett meg a közrádión a saját véleményük.

5.melléklet: Nem lehet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetője (T/10010)   „9.§ (1) A HUN-REN Irányító Testületének – ideértve a vezérigazgatót is –, vagy felügyelőbizottságának nem lehet tagja az, aki a) országgyűlési képviselő, b) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai felsővezető, c) a Kit. szerinti kormánybiztos, d) a Kit. szerinti miniszteri biztos, e) a Kit. szerinti szakmai felsővezető, f) a Kit. szerinti szakmai vezető, g) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő, vagy aki Irányító Testületi, vezérigazgatói vagy felügyelőbizottsági megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a) – g) pont szerinti tisztséget töltött be.”

Tanultunk tehát valamit a kekvák kuratóriumainak Európai Uniós kritikájából. Lassan és keveset. Ha mást nem, hát, hogy formailag miként kerüljük ki a politikai függőség miatti megítélhetőséget (5-6. mellékletek). Tartok attól, hogy már figyelnek bennünket, illetve a Nagy Nemglobálist (5. kép).

5.kép: Szikszai Károly – Az istenek alkonya (Szikszai/ÉS)

6.melléklet: Az Irányító Testület karcsúsodik   A 11.§ (1) A HUN-REN ügyvezető és döntéshozó szerve a 7-fős Irányító Testület, amely tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra. Az Irányító Testület ülésein – tanácskozási joggal – részt vehet a kutatási intézményvezetők által delegált legfeljebb három személy. (2) Az Irányító Testület: 1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint; 2. elfogadja a HUN-REN stratégiáját, és ennek keretében a kutatási intézmények céljait; 3. megválasztja az elnököt; 4. az elnök javaslatára dönt a tudományterületi alelnökök vonatkozásában jogviszony létesítéséről és annak megszüntetéséről, felkéri a tudományterületi alelnököket segítő tudományterületi kutatási tanácsok tagjait; 5. dönt a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről; 6. véleményt nyilvánít a kutatási intézményvezetők kinevezéséről; 7. dönt a HUN-REN szervezeti és működési szabályairól; 8. elfogadja a HUN-REN a) üzleti tervét, b) általános költségvetését, c) kutatási intézményekre vonatkozó költségvetését, valamint d) a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat; 9. meghatározza a HUN-REN teljesítménymérésének és -értékelésének rendszerét […] 12.§ (1) Az Irányító Testület és a HUN-REN vezetője az elnök, akit – az alapításkori alapítói kijelölés kivételével – az Irányító Testület tagjai maguk közül választanak. Elnöknek csak tudomány művelője választható. (2) A HUN-REN tevékenységét – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – az elnök irányítja. (3) Az elnök 1. képviseli a HUN-REN-t; 2. a vezérigazgató és a tudományterületi alelnökök útján gondoskodik az Irányító Testület döntéseinek végrehajtásáról; 3. a tudományterületi alelnökök és az Irányító Testület véleményének kikérésével kinevezi a kutatási intézmények vezetőit; 4. a HUN-REN vagyona tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat; 5. munkáltatói jogot gyakorol.

A 2019-ben 13 fővel kezdő Irányító Testület 2024-ben 9-re csökkent, és a jövőben 7-tagú lesz, viszont lesz egy üzletcentrikus gondolkodású vezérigazgatója (Jakab Roland tudományos minősítés nélküli vezető), aki a döntések végrehajtásáról gondoskodik. Az új törvényjavaslat a HUN-REN saját vagyonára támaszkodóan tartalmaz szabályozást. Jelenleg azonban a HUN-REN kutatóhálózata az MTA ingatlanjaiban működik, így ez azt jelenti, hogy az állam az MTA-tól azt a vagyont vásárolja meg a számukra, amiben mindig is laktak. Agyrém, van aki így fogalmaz. A HUN-REN esetleges megszűnése esetén a vagyon az államra száll vissza, vagyis akkor a kutatóhálózat csak kedvezményezett felhasználó. Milyen előre gondolkodó ez a mostani törvénymódosítás. Itt egy krajcár sem gurulhat el.

6.kép: Vizi E. Szilveszter, Gulyás Balázs és Csák János (mai utódja Hankó Balázs) 2023. május 2-án a kinevezés átadásán (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Második villáminterjú a kutatóhálózatról Pálinkás Józseffel   Darvas Béla: Jól érzékelem, hogy a mindenhez is értő miniszterelnökünk létrehozta hét taggal a New Hungarian Academy of Science (NHAS) címmel megviccelhető Irányító Testületet, aminek elnökét már ki is nevezte (Gulyás Balázs az), és a Magyar Tudományos Akadémiát éppen féláron kivásárolhatja a komolyan vehető későbbi pozíciójából? Pálinkás József: Kétségtelenül van egy ilyen érzése az embernek, ha elolvassa a „HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról” című törvény (Micsoda borzalmas elnevezés! Angol betűszó, magyar kiegészítéssel!) tervezét. Ezt a törvényjavaslat 1. paragrafusa (2) bekezdésének h) pontjában rejtették el, ami így szól: „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (a továbbiakban HUN-REN) küldetése … véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről…”, ami tipikusan a tudományos akadémiák küldetése. Az sem világos, hogy a HUN-REN alatt itt mit kell érteni, az Irányító Testületet, az elnököt, a kutatási szervezeteket? Ezzel a törvényhozás (a kormány, mint előterjesztő) lehetővé teszi, hogy a magyar tudomány és a társadalom koncepcionális (bármit is jelentsen ez) kérdéseiben a Magyar Tudományos Akadémia véleményével azonos súlyú véleményt nyilvánítson egy a kormány (a miniszterelnök) által kinevezett többségében a tudomány művelőiből (?) álló testület. Van épeszű embernek bármilyen kétsége afelől, hogy ez a testület a kormány igényeinek megfelelő véleményt fog nyilvánítani? A jelenleg (2024. december 7.) az MTA tulajdonában álló ingatlanok, ingóságok és szellemi javak, mert nem pusztán az ingatlanok megvásárlásáról van szó, pénzbeli értékének kérdése bonyolultabb. Egyrészt ezeket az ingatlanokat, ingóságokat nagyrészt a magyar állam juttatta az MTA-nak kutatási célokra. Ha most egy, a kutatás szabadságát garantáló másik intézménynek adja át, az ellen kevés érvet lehetne felhozni. A probléma az, hogy nem olyan szervezetnek kívánja átadni ezeket a javakat, amely a magyar tudományos kutatás javát szolgálja, hanem csupán a jelenlegi kormánypárt hatalmi érdekeit. Ez a lényegi kérdés. A jogi kérdés persze az, hogy egy tulajdonnak – hangsúlyozom nem pusztán ingatlan, hanem ingóságok és szellemi tulajdon is ad át az MTA, hiszen minden populista megújulási/megújítási kommunikáció ellenére, itt mégiscsak egy jól működő intézményrendszerről van szó – mennyi a tényleges értéke. Az ingatlanok forgalmi értéke feltehetően nem több, mint a kormányzati ajánlat. A kormány azonban lényegében zsarol azzal, hogy ha az MTA nem adja el az ingatlanvagyont, akkor nem lesz béremelés a kutatóhálózatban. Komoly etikai dilemma, hogy az MTA Közgyűlése visszazsarolhat-e azzal, hogy a HUN-REN törvény abszurditása miatt nem járul hozzá az ingatlanok – önmagában véve reális áron történő – értékesítéséhez.   DB: Az MTA és HUN-REN elnöke is neurobiológus, és Vizi elnök úr is ebből az orvosakadémikus körből került ki (6. kép)? Miért tolódott ennyire az orvostudományok felé a hazai kutatáspolitika? PJ: A magyar neurobiológia kutatások nemzetközileg elismertek. Ez visszanyúlik Szentágothai Jánosig vagy éppen Grastyán Endréig, de említhetném Halász Bélát vagy Palkovits Miklóst is. Külföldön is élnek kiemelkedő magyar neurobiológusok (Somogyi Péter, Buzsáki György). Talán a matematika és a neurobiológia a magyar tudomány két nemzetközileg legelismertebb területe. Az orvostudományi kutatások egyébként is a legnagyobb érdeklődést kiváltó területek, hiszen ezek hasznát a közvélemény sokkal könnyebben felfogja, mint például a fizikáét, pedig az orvosi diagnosztikai eszközök szinte mindegyikét (ultrahang, CT, MRI, PET) fizikusok fejlesztették. Ezen általános megjegyzéstől eltekintve természetesen van jelentősége annak, hogy ha egy tudományterület képviselői dominánsak a tudományban, vagy nagyon jók a politikai kapcsolataik, akkor az a terület előtérbe kerül a tudománypolitikában is.   DB: Mihez kezdhet szerinted az Óakadémia a hozzá befolyt milliárdokkal? Glatz Ferenc valaha megálmodta az akadémikusok napközi és szociális otthonát. Erre a Rózsadombon a már üresen álló Herman Ottó úti exkutatótelep – kiadós felújítás után – kitűnően meg is felelhetne. PJ: Ez nagyon fontos kérdése lehet egy következő akadémiai közgyűlésnek. Az én határozott álláspontom, hogy az MTA-nak ragaszkodnia kellene egy a jelenlegi ajánlatnál nagyobb vagyonjuttatáshoz. Ahogyan fentebb is utaltam rá, az ingóságok és a szokásosan know how-nak nevezett működő intézményrendszer sokkal többet is érhet, mint az ingatlanok. A puszta vagyonértékelésen és alkudozáson túl is, ha a magyar kormány 500 milliárd forintnyi vagyont juttatott egy meglehetősen kérdéses hatékonyságú és értékű intézménynek (Mathias Corvinus Collegium), akkor – 200 évvel Széchenyi és kortársai nagylelkű felajánlása után – az MTA-t egy jelentős vagyonjuttatással valóban a mindenkori kormányzattól független, tudományos tanácsadó intézménnyé tehette volna. Nem látok erre hajlandóságot, pedig ennél nagyobb szolgálatot aligha tehetne a magyar nemzetnek. A most kialkudott jelentős – 80 milliárd forint (kevesebb, mint kétszáz millió euró) – vagyonból alapot kellene létrehozni, amelynek a reálhozama (3-5%) a magyar tudományos kutatásokat kell, hogy szolgálja.   DB: Az MTA jelenlegi ingatlanvagyonának állami kivásárlása visszafordíthatatlanná tenné a Fidesz-KDNP által elindított folyamatot (a hazai kutatási elit teljes leváltása), és valósítana meg – érzésem szerint – valamiféle antiglobalista és illiberális K+F hálózatot, ami például a teremtésvédelem és a konzervatív politika szakrális témáival foglalkozhatna a jövőben, illetve közvetlen termelőerővé válna. PJ: A Fidesz és a kormány környezetében nagyon sok a sarlatán. Komoly veszély, hogy – elsősorban a bölcsészet és a társadalomtudomány területén, hiszen a kvantumtérelmélethez talán nem akarnak hozzászólni – kialakult egyfajta szolgai tudománykezelés. Mi, idősebbek láttunk erre példát: tudományos szocializmus, hogy csak a legnyilvánvalóbbat említsem. A Rákosi- és később a Kádár-diktatúrát (utóbbi puhább volt ugyan) kiszolgáló tudósok, marxista-leninista egyetemi oktatók példája intő kellene, hogy legyen a jelenlegi rezsim ideológusainak, de ma a carpe diem korát éljük, és a pillanatnyi, igen jelentős anyagi előnyökért bizony sokan eladják a lelküket és a tudományos tekintélyüket is. A jövő, a magyar tudomány jövője nem érdekli őket, pedig tudniuk kellene, hogy ha a tudomány a politika szolgálójává válik, megszűnik tudomány lenni. Lehet delirálni a múlt dicsőségéről az ellenőrizhetetlen sztyeppei múltól, a hátra felé nyilazás nagyszerűségéről, a jövőt azonban a kritikus gondolkodáson alapuló reális gondolkodás fogja eldönteni, vagy annak a hiánya.

7.kép: Pálinkás József 2024-ben érvel (Fotó: Posztos János)

Előzmények: Ki lehet a kockajátékos? – N^o1 Széchenyi álma

(folytatása következik)

Darvas Béla