
Az MTA mai akadémikusai – No1 Névsorolvasás
(Tudománykövető No90) A tudományos akadémiák meghatározó többsége saját vagyonnal rendelkezik, de kutatóhálózattal és önálló tudományos minősítéssel csak a harmaduk. A...
Tradition, Hono(u)r, Discipline and Excellence”
[Dead Poet Society; címkép (db) → ChatGPT5]
(Tudománykövető No91)
A cikk első részében a 11 tudományos osztály teljesítményét tekintettük át az MTMT adatbázisa alapján. Világossá vált, hogy az egyes tudományos osztályok különféle publikációs stratégiát követnek, például a társadalomtudományi osztályok kerülik a nemzetközi megmérettetést. A részecskefizikusok között megjelent a száz szerzőnél nagyobb átlagszám, ami az egyéni teljesítményt torzítja, ugyanakkor az eredmények gyorsan hasznosulnak. A kiemelkedő szervezőkészség és eredménybemutatás tehát tagadhatatlan.
Nézzük a személyes teljesítményeket, hiszen az akadémikusok életre szóló kinevezése néha 30-40 évig folyósított életjáradék kiutalását jelenti. Miközben a szemügyre vett magyar akadémikus esetleg semmi falrengetően újat nem mutat fel a bolygó tudományossága számára. Sőt, az alkalmi ügyfelünk nyomot sem hagyott a hazai tudományos közéletben. Jól nevelten tartózkodik a személyes észrevételtől is. Természetesen a magyar akadémikusok többsége hivatalból nem érthet egyet ezzel a megállapítással, és néhány tagjuk ezt szóvá is teszi (1-2 mellékletek).
1.melléklet: A júniusban elhunyt Görög Sándor akadémikus május 16-ai levele Schmidt Máriának (részlet) „Az, hogy egy milliárdos asszony arra buzdítja politikai gazdáit, vonják meg az akadémikusoktól a minimálbérrel ekvivalens (sic!) honoráriumot, felháborító, gusztustalan […] Számos ismerősöm, barátom van az Akadémián; de egyetlen sztálinistáról sem tudok […] Ön az interneten olvasható tudományos pályája alapján nem buta nő (sic!). Hogy írása mégis tele van hülyeségekkel, annak tulajdonítható, hogy gazdája utasítására Ön is készségesen be akar kapcsolódni az Akadémia erkölcsi és anyagi téren folyó szétzúzásába. Ezért levelemet azzal zárom, hogy mélységesen szégyellje magát. Szívélyes megvetéssel…”
2.melléklet: Nyíri János Kristóf akadémikus nyilvános augusztus 7-ei monológja „Az akadémikusok elit (sic!) publikálók. Sokkal jobbak (sic!) vagyunk az ifjaknál. Szerintem nem az akadémikusoknál kellene a minőséget kifogásolni. MCC? NKE? A nyugdíjam csekély, a tiszteletdíjat 2008 óta nem emelték, havi összjövedelmem nem fedezi kiadásaimat. 46 éve ugyanabban a dunabogdányi házban élek, nem járok nyaralni, az autóm 14 éves Skoda. 81 éves múltam. Két bottal sántikálok, ezért csak online vagyok jelen. És csakis self-publishing módon publikálok, mivel a publishing industry immár száz százalék kamu (sic!). Az MTMT használhatatlan baromság. A minap megkérdeztem az AI-t, 2500 independent publikációt talált (sic!). Az elmúlt két évben írtam meg életem egy-egy legjobb (sic!) politikafilozófiai és Wittgenstein-kutatási tanulmányát.”
Világos, hogy az akadémikusi illetmény érintése is komoly érzelmi viharokat vált ki. Én nem sajnálom a kiérdemlőktől (kb. 10%) az életjáradékot, de meggyőződésem, hogy ezt is a fizetésben kellett volna kapni pályatársaikkal együtt, akik hasonló teljesítménnyel szótlan maradnak az akadémikusi (ami kapcsolati tőkén alapul csak) díj közel ötödének megfelelő doktori díjjal. Akadémikusaink önsajnáltatás helyett kérem gondolkozzanak el azon, hogy miként élhetnek hasonló vagy esetleg magasabb szakmai teljesítményű (bátran máshová elpályázó) pályatársaik (lásd még Google Scholar, ResearchGate gyűjtései), akiket a kapcsolati hálójuk nem emelt magyar akadémikussá. Ekkor talán, visszafogottabb hang joggal elvárható a hazai önsajnáltatóktól is, még akkor is, ha az idős kor általában türelmetlenné tesz.
Mindeközben – kétségtelenül – a magyar tudományos életpályamodell filléres, hiszen a társadalom leginnovatívabb tagjait taszítja esetleg életük végére méltatlan helyzetbe (nem magyarázat, hogy emellett mélyszegénység is létezik), amikor ilyen sorokat – amelyek tartalmát megérteni vélem – írnak le, mint amiket mellékeltem. Ez bizony hosszútávú kormányzati szégyen és nem is egyes politikusok problémája, hanem politikusgenerációk soráé. A magyar értelmiség joggal csalódhatott abban, hogy tanulni és teljesíteni érdemes volt! Ettől az állapottól persze megvédhet – engem például – elért saját minőségváltozásunk érzete, de belátom, hogy ez nem mindenkinek elég.
Nézzük hát az MTMT adatbázisát (ez van nekünk), és vessük össze az egyes tudományos osztályokhoz tartozó akadémikusok (tételezzük fel, hogy ők képviselik a saját tudományuk csúcsait) egy szerzőre korrigált független idézettségének és kiemelkedő publikációinak (D1+Q1+Q2 lapokban megjelentek) értékével. Viszonyítsuk ezt a magyar akadémikusok átlagához és ekkor %-ban az átlagos magyar akadémikus teljesítésének adatát kapjuk meg. A mindent (szerkesztett munkák, összefoglalók stb.) fölöslegesen gyűjtő MTMT adatbázis erőssége, hogy személyesen korrigált (szerzője csak magára vethet, ha nem vezeti; 70 fölöttiek gyakran magára hagyják ezt az adatbázist, hiszen munkahelyeik nem nógatják őket az időigényes kiegészítésre); hátránya, hogy manuálisan gyűjthető magyar (eldugott, alig hasznosuló) idézettséggel torzíthatók a valóságos adatok. Erre hazai surranópályán közlekedő tudósok, kis idézettségű lassú területek esetén könnyű példákat találni.
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
1.ábra: A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya (I) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye az utolsó két osztály szintjén van (1. ábra). Az osztályelnök Borsos Balázs átlagon aluli teljesítménnyel. Tagjai 81%-a átlag alatt teljesít, ami felülvizsgálatra szorul. Közéjük tartozik az MTA-tól elszakított kutatóhálózatot először vezető Maróth Miklós is. Kevés a kiemelkedő, nemzetközi szintű publikáció. A tudományterület idézettsége alacsony, vagyis egy esetleges korrekció (0,54, de nincs még elfogadott érték) duplára emelheti az egyéni eredményeket. Ekkor 68% lenne az elfogadhatatlan egyéni teljesítmény, de további négy (citromsárgával jelzett) kiváló kutató lenne. A Scopus adatbázisa – kizárva az összevadászott magyar idézettséget – még kedvezőtlenebb képet mutat az osztály teljesítményéről (lásd majd egy másik részben). Az ehhez az osztályhoz tartozó humán-tudományi kutatóközpontok az ELTE-re kerültek, s így az osztály gyakorlatilag nem rendelkezik komoly ráhatással még a saját területére sem.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
2.ábra: A Filozófiai és Történettudományok Osztálya (II) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye az utolsó négyben található (2. ábra). Az osztályelnök Benkő Elek átlagon aluli teljesítménnyel. Tagjai 74%-a átlag alatt teljesít, ami felülvizsgálatra szorul. Kevés a kiemelkedő, nemzetközi szintű publikáció. A tudományterület idézettsége alacsony, vagyis egy esetleges korrekció (0,54, de nincs még elfogadott érték) duplára emelheti az egyéni eredményeket. Ekkor 44% lenne az elfogadhatatlan egyéni teljesítmény, de további öt (narancs- és citromsárgával jelzett) kiváló kutató lenne. A Scopus adatbázisa – kizárva az összevadászott magyar idézettséget – még kedvezőtlenebb képet mutat az osztály teljesítményéről. Különösen meglepő Berend T. Iván üresen maradó rovata aki, mint egykori MTA-elnök nem vezeti az MTMT adatbázisát. Az ehhez az osztályhoz tartozó humán-tudományi kutatóközpont az ELTE-re került, így az osztálynak nincs ráhatása a saját tudományterületére sem.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
3.ábra: A Matematikai Tudományok Osztálya (III) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye az ötödik helyen található (3. ábra). Az osztályelnök Páles Zsolt kiváló teljesítménnyel. Tagjai 45%-a átlag alatt teljesít. Sok a kiemelkedő, nemzetközi szinten jól idézett publikáció. A tudományterület idézettsége alacsony, vagyis egy esetleges korrekció (0,38, de nincs még elfogadott érték) triplájára emelheti az egyéni eredményeket. Ekkor 10% lenne az elfogadhatatlan egyéni teljesítmény, de további 13 (narancs- és citromsárgával jelzett) kiváló kutató lenne. Korrekcióval a matematikusok megnyernék az osztályok közötti versenyt. Közöttük található az egyéni teljesítményével a mezőny fölé magasodó Lovász László is. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre.
IV. Agrártudományok Osztálya
4.ábra: Az Agrártudományok Osztálya (IV) akadémikusainak alapadatai (megjegyzés: rózsaszínű kör, fekete szegéllyel – >10 átlagos szerzőtárs)
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 6-7 helyen (átlag) található (4. ábra). Az osztályelnök, Balázs Ervin átlagos teljesítmény mutat fel. Esetében egy francia kandidátusi fokozat lett átminősítve kérdőjeles körülmények mellett magyar DSc-vé, ami vita tárgyát képezi a tényeket ismerők körében. Tagjai többsége, 84%-a átlag alatt teljesít, bár sokan vannak az átlaghoz közel. Kevés a nemzetközi szinten kielégítően idézett publikáció, ami a géntechnológiai területén bizonyosan elfogadhatatlan. Géntechnológusokat bizonyosan nem ezen az osztályon kellene akadémikusnak választani! Hiszen az itt könnyű surranópálya, a biológiai osztályhoz képest. A tudományterület idézettsége átlagos, vagyis egy esetleges korrekció (0,93, de nincs még elfogadott érték) nem változtatna az egyéni eredményeken. Az alkalmazott tudományok összetétele igen vegyes és korszakonként is változó. Hosszú ideig az állatorvos-tudomány vezette itt a statisztikákat, bár ez a tudományág inkább tartozik az orvostudományok közé, mint ide. Ez követte a növényvédelem, amivel biológusok és kémikusok érkeztek az osztályra. Végül napjainkban a géntechnológia művelői (most hatan), akiknek a Biológiai Tudományok Osztályán lett volna a helyük a megméretést illetően. Ezért is megdöbbentő, hogy két új akadémikus, Gócza Elen és Várallyay Éva teljesítménye az átlag egyharmada! Nem lenne utánpótlás ezen az osztályon? Ráadásul, mindkettő géntechnológiai területén dolgozik, ahol az általuk felmutatott szint rendkívül csekély teljesítménynek minősül. Ma az osztály afféle útkereszteződési hely, ahol több alapkutatói terület találkozik. Ezzel lehet visszaélni az előrehaladást illetően. Kevés azoknak az akadémikusoknak száma, akik valóban a mezőgazdaság-tudományok (beleértve a kertészetet, erdészetet és állattenyésztést) vezető kutatói, vagyis az osztály a tényleges gyakorlati területéről elnavigált, gyakorlatban hasznosított témái – a nemesítőket kivéve – szinte alig van. Kifejezett érdekesség, hogy az agrárközgazdász Popp József a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályán (IX) is verné a mezőnyt, ami hazai főfoglalkozású közgazdászokat egyúttal minősíti is. Nekik vajon miért nem megy a teljesítés? Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre. Szerintem ez a terület tárcaszintű irányítással gyakorlathoz közelebbi irányítást igényelne (3 éve számolták fel a NAIK-ot, vagyis az irányításuk ott bizonyítottan nem megoldott), hiszen problémái nem alapkutatási természetűek. A biológiai kutatással egyébként több mezőgazdasági terület egymásba fonódik.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
5.ábra: Az Orvosi Tudományok Osztálya (V) akadémikusainak alapadatai (megjegyzés: rózsaszínű kör, fekete szegéllyel – >10; drapp kör, piros szegéllyel >50 átlagos szerzőtárs)
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 4. helyen (viszonyított értéken mégis közepes, hiszen a nemzetközi színvonal magas) található (5. ábra). Az osztályelnök Ádám Veronika átlagos teljesítménnyel. Tagjainak 42%-a átlag alatt teljesít, bár sokan találhatók az átlaghoz közel. Jelentős számú a nemzetközi szinten jól idézett publikáció. A tudományterület idézettsége kitűnő, vagyis egy esetleges korrekció (1,89, de nincs még elfogadott érték) jelentősen rontana az egyéni eredményeken és 15 kutatót (citromsárga) átlag alatti teljesítménnyel tüntetne fel, ami 86%-os gyönge teljesítményt jelentene. A tíz fölötti szerzőtársszám (a kalkulációban minden szerző azonos arányú jogosult, és egyetlen egységnyi teljesítési értéken osztozik, ami az első és levelező szerzőre nyilvánvalóan nem érvényes!) torzítja a személyes megítélhetőséget. Az alkalmazott tudományok összetétele vegyes. Hosszú ideje az idegtudomány vezeti idehaza a statisztikát, de nemzetközileg inkább a gyógyszerészet szárnyalását látom. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre. Napjainkban igen sok kutatóbiológus (közöttük a MTA mai elnöke Freund Tamás) dolgozik orvostudományi területen. Megfontolandó, hogy ez a terület tárcaszintű irányítással gyakorlathoz közelebbi irányítást igényelne-e, vagy egyetemi elhelyezéssel alapkutatáshoz közelebbit. A biológiai kutatással több terület egymásba fonódik.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
6.ábra: A Műszaki Tudományok Osztálya (VI) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 6-7. helyen (átlag) található (6. ábra). Az osztályelnök Imre Sándor átlagos teljesítménnyel. Tagjai többsége, 58%-a átlag alatt teljesít. Közöttük található a MTA-tól a kutatóhálózatot elszakító Palkovics László is. Kevés a nemzetközi szinten kielégítően idézett publikáció. A tudományterület idézettsége alacsony, vagyis egy esetleges korrekció (0,47, de nincs még elfogadott érték) jelentősen változtatna az egyéni eredményeken. 12 további kitűnően teljesítő kutatót eredményezne és csak 32% lenne az átlag alatt teljesítő kutatók aránya. Az alkalmazott tudományok összetétele igen vegyes és korszakonként is változó. A teljesítmény megítélésében a szabadalom és termék fontos szerepet játszik. Ebben a hazai műszaki kutatók nem jeleskednek. A hazai ipari tárca alá tartozó kutatóintézetek a rendszerváltáskor megszűntek. Ma az osztály afféle útkereszteződési hely, ahol több alkalmazott terület találkozik. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre. Kérdés, hogy akadémiai kutatási területről van-e egyáltalán szó? Szerintem ezt a területet egyértelműen a gyakorlati irányítás felé kellene fordítani! Ez persze a volt MTA kutatóhálózat (inkább fejlesztő) szétesését eredményezné, hiszen a tárcák bizonyítottan nem jó gazdák.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
7.ábra: A Kémiai Tudományok Osztálya (VII) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 2. helyen (kitűnő) található (7. ábra). Az osztályelnök Perczel András átlagos teljesítménnyel. Tagjai 18%-a átlag alatt teljesít. Sok nemzetközi szinten jól idézett publikációt mutatnak fel. A tudományterület idézettsége jó, vagyis egy esetleges korrekció (1,16, de nincs még elfogadott érték) jelentősen nem változtatna az egyéni eredményeken. Mára a kémiai tudományok eredményeit (gyógyszer- és növényvédőszer-tudományok, környezetanalitika, biokémia, élettudományok, toxikológia) igen sok tudományterület használja, így központi szerephez jutott. Meglepő, hogy ennek ellenére magyar kémikus régóta nem kapott vezető szerepet a tudományirányításban (Náray-Szabó Gábor egyértelműen általános politikai és nem tudománypolitikai pályát futott be), és az akadémikusok aránya is jelentőségükhöz képest alacsony szinten van. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre. Alkalmazott kutatási területeken (orvostudomány, mezőgazdaság, környezettudomány) a kémia dominánsan jelenik.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
8.ábra: A Biológiai Tudományok Osztálya (VIII) akadémikusainak alapadatai (megjegyzés: rózsaszínű kör, fekete szegéllyel – >10 átlagos szerzőtárs)
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 3. helyen (jó) található (3. ábra). Az osztályelnök Lénárd László átlag alatti teljesítménnyel. Tagjai 49%-a átlag alatt teljesít, ami magas érték. Sokan viszont abszolút értelemben, nemzetközi szinten jól idézett publikációkat mutatnak fel. A tudományterület idézettsége erősen változó: 0,79 növény- és állattudományok esetében (taxonómiai területen ennél is alacsonyabb), 1,48 ökológiai és 3,21 molekuláris biológiai területén (az értékek változók és nem általánosan elfogadottak). Egy átlagértékkel végzett korrekció (1,83, de nincs még elfogadott érték) jelentősen változtatna az egyéni eredményeken, amennyiben közepes szintre süllyedne az osztály teljesítménye. A magyar biológusok abszolút értelemben vett jó teljesítménye, csak közepes szintű nemzetközi viszonylatokban. Idős akadémikusok (pl. Teplán József az MTA volt párttitkára, Venetianer Pál, Vida Gábor) tudományos leállása ezen az osztályon nagyon feltűnő, de korukat tekintve nem meglepő. Ezért is célszerű lenne az emerita/emeritus státusz bevezetése legkésőbb 70 éves korban és ehhez rendelt feltételváltozás. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetekre.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
9.ábra: A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya (IX) akadémikusainak alapadatai
Az osztály akadémikusainak teljesítménye a 8-9. helyen van (9. ábra). Az osztályelnök Halmai Péter átlagos teljesítménnyel. Tagjai 86%-a átlag alatt teljesít, ami felülvizsgálatra szorul. Közéjük tartozik pár igen ismert személy, így Chikán Attila (az első Orbán-kormány idején gazdasági miniszter), Erdő Péter (bíboros) és Kádár Béla (az Antall-kormány nemzetközi gazdasági minisztere). Kevés az osztályon a kiemelkedő, nemzetközi szintű publikáció. Alkalmazott, stagnáló tudományok, amelynek az államirányításban fontos szerepük van, de nem gyorsan fejlődő kutatási területek. A tudományterület idézettsége alacsony, vagyis egy esetleges korrekció (0,4, de nincs még elfogadott érték) négyre emelhetné (citromsárgával jelölt) a kiváló kutatók számát. Ekkor csak 52% lenne az elfogadhatatlan egyéni teljesítmények aránya. Egyetemi szférához való tartozásuk optimális megoldás. Az ehhez az osztályhoz tartozó humán-tudományi kutatóközpont az ELTE-re került, így az osztálynak nincs ráhatása a területére. A mesterséges intelligencia térhódítása a jogi szakmát veszélyezteti talán leginkább.
X.Földtudományok Osztálya
10.ábra: A Földtudományok Osztálya (X) akadémikusainak alapadatai(megjegyzés: rózsaszínű kör, fekete szegéllyel – >10 átlagos szerzőtárs)
Az osztály akadémikusainak teljesítménye az utolsó két helyen tanyázik, a teljesítmény felülvizsgálatot igényel (10. ábra). Az osztályelnök Haas János átlagos teljesítménnyel. Tagjai 83%-a átlag alatt teljesítmény nyújt, ami felülvizsgálatra szorul. A tudományterület idézettsége az átlagosnál jobb, 1,4, de nincs még elfogadott érték) tovább rontaná az osztály átlagteljesítményét és az utolsó helyre csúszna, vagyis az osztály gyönge teljesítménye nem könnyen magyarázható. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
11.ábra: A Fizikai Tudományok Osztálya (XI) akadémikusainak alapadatai (megjegyzés: rózsaszínű kör, fekete szegéllyel – >10; barna kör, piros szegéllyel <1000; fekete kör piros szegéllyel >2000 átlagos szerzőtárs; a feketével kitakart értékek szerintem irreálisak)
Az osztály akadémikusainak teljesítménye az első helyen (kitűnő) található (11. ábra). Az osztályelnök Csabai István (levelező tag!) átlagos teljesítménnyel. Tagjai 44%-a átlag alatt teljesít. Sok, nemzetközi szinten jól idézett publikációt mutatnak fel. Vicsek Tamás személyében itt találjuk az egyik kiemelkedően teljesítőt, bár teljesítménye, ahogy Kertész Jánosé sem a klasszikus fizika területén jelenik meg. A tudományterület idézettsége egyébként közepes, vagyis egy esetleges korrekció (1,12, de nincs még elfogadott érték) jelentősen nem változtatna az egyéni eredményeken. Mára a fizikai tudományok eredményeit igen sok tudományterület használja. A részecskefizikusok publikálási stratégiájában a több száz szerzős közlemények az egyéni scientometriai mérést, és a más területekkel való összehasonlítást szinte lehetetlenné teszik. Ezeknek a szerzőknek a magas összes publikációs és idézettségi adataik nem szerepelhetnek valósághűen a 11. ábrán. Kétségtelen a részecskefizika területén a szervezőkészség és az eredmények gyors nemzetközi közkinccsé válása. Erről a területről került ki a rendszerváltás utáni legnagyobb hatású tudománypolitikus: Pálinkás József. Az MTA osztályának nincs közvetlen ráhatása a HUN-REN hálózatban elhelyezett kutatóintézetre.
(folytatása következik)
Darvas Béla
Ps. A magyar akadémikusok 10%-ának teljesítménye kitűnő, és így feltétel nélküli csodálatom tárgya. Megérdemlik a nekik járó életjáradékot. Nem ellenük, hanem értük szólnak ezek az írások, és persze azokért a nehezebben kezelhető kollégáikról, akik alkalmazkodási nehézségeik miatt a magyar tudományosság szégyenére az MTA irányításán kívül rekedtek. A számításoknál törekedtem a pontosságra, de hibák 363 személy teljesítményének sokféle szempontú összehasonlításánál akadhatnak. A hozzám 2025. szeptember 15-ig eljuttatott, az MTMT-ből származó, nyilvános adatok alapján való javításokat szeptember utolsó hetében korrigálom. A nekem személyesen írt leveleket felhasználhatom a publikációimban, tehát ennek a kikötésnek a figyelembevételével tessék nekem levelet írni vagy tartózkodni attól.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
(Tudománykövető No90) A tudományos akadémiák meghatározó többsége saját vagyonnal rendelkezik, de kutatóhálózattal és önálló tudományos minősítéssel csak a harmaduk. A...
Az előző részben a madárinfluenzával kapcsolatos általános ismereteket foglaltam össze. A madárinfluenza-vírus alacsony patogenitású csoportjai a vízi madarakban hosszú ideig...
2020-2024 között a H5N1-pozitív eseteket a vadon élő állatokban (WAHIS) vitték fel a 1. ábrán látható világtérképre. A Természetvédelmi Világszövetség...
(Tudománykövető No89) Nyilván ebbe sem kellene beavatkoznom, hiszen Schmidt Mária engem ismeretlenül kevert az ügybe. Ő elolvasva szerintem jól-rosszul egy...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!