(Tudománykövető N^o75)

A sokak szerint leromlott a magyar középiskolai oktatás színvonala, ami a tanárok bérét és társadalmi megbecsültségét tekintve elérte a sztrájkhelyzetet és utcai megmozdulások szintjét. Ahol végződik a közoktatás – mondja az MCC brosúrája –, ott kezdődik a Mathias Corvinus Collegium program tehetséggondozása. Jól hangzik ez, de totális melléfogás. Jó színvonalú közoktatás mellé kell tehetséggondozást szervezni, hiszen nem vagyunk egyformák, és a valóban tehetséges diákok számára magasabb színvonal elérése is kitűzhető. Ehhez persze tehetségesebb tanárok is kellenek. Az elitképzés azonban az átlagnál (csak bizonyos képességeinket, általában több tulajdonságunkat illetően vagyunk átlag felettiek) kiveri a biztosítékot. A kiemelkedő képességeket szinte egész életünkben titkoljuk. Stréber – mondja rájuk a diákszáj; mindig nyüzsög, sohasem él – bélyegzik meg majd később. Ne feledjem, jó közoktatás nélkül csak pártelkötelezett elitnevelés történhet! Mindehhez persze a kiválogatás lenne a lényeges, és ehhez az önjelölés bizony kevés. A karrierhez a világlátás elengedhetetlen. Az Erasmus+ program ehhez segít. Kinyitja a kaput más demokráciákra, és a képességeinket és keménységünket megméri azokban. Sokan azt hiszik, hogy ez egyszerű, de a hosszú külföldi ösztöndíjak roppant magányosak tudnak lenni (ami segíti az önismeretet), és szorgalmas munkával telnek. Valós rokonok nélküli magyar embert akár védetté is lehetne nyilvánítani, olyan ritka az európai germán, latin és szláv tengerekben. Egy idő után a nyelv, a saját kultúra, a magyarul való megszólalás is roppantul tud hiányozni. Egyedül mindent megoldani jelentős próbatétel.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Erasmus+ és Horizon Europe

Az Erasmus+ hallgatói csereprogram segít abban, hogy az Európai Unió országai között, illetve a partnerországokból kiindulóan és oda irányulóan ösztöndíjas kiutazásokra kerüljön sor diákok és doktorjelöltek számára. Az Erasmus+ program jóvoltából külföldön tanuló hallgatók fejleszteni tudják kommunikációs és interkulturális készségeiket (ez – internacionalista és globalista szemlélet – mintha a hajdani liberális Orbán Viktornak csöppet sem tetszene), illetve idegennyelv-tudásukat, és elsajátíthatnak olyan humán készségeket, amelyek rendkívül keresettek a munkaerőpiacon. Az Erasmus+ program keretében alapképzésben, mesterképzésben, illetve doktori képzésben részesülő hallgatók folytathatnak tanulmányokat külföldön (3. melléklet).

Az Európai Unió tagállamain kívül az Erasmus+ program 2014-2022-es szakaszának teljes jogú résztvevői: az Egyesült Királyság (egyetemei között szép számmal találhatók a bolygó elit egyetemei – az első 5%-ban: Cambridge (10. kép), Oxford, Imperial, UCL, Edinburgh, Manchester, King’s, LSE, Bristol, Warwick, Leeds), Észak-Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia és Törökország. További partnerországok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország (11. kép), Moldova, Ukrajna; Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia és Oroszország.

10.kép: Cambridge (forrás)

3.melléklet: Erasmus+   …a bizottság illetékes főigazgatóságai [2022.] december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat. Bár a jelenleg már futó programokat [552 pályázat, 198 stratégiai partnerség] a felfüggesztés nem érinti, a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint [ennek 50%-a felsőoktatási] támogatást adott az EU. Az oktatási csereprogramban a magyar diákok legnépszerűbb célországai között az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovákia, Románia és Görögország szerepelt. A beérkezett pályázatok 80 százalékát egyébként pozitívan bírálták el (címábra).

Darvas Béla: A magyar kormány az Erasmus+ – kétoldalú kapcsolatokra épülő – helyettesítésén gondolkodik. Közel kétszáz stratégiai partnerségre kétoldalú tárgyalások esetén szerinted mennyi az esély a helyettesíthetőségre?

Pálinkás József: Semennyi. Ez mutatja a kormány ebben illetékes szerveinek, minisztériumainak totális hozzá nem értését, inkompetenciáját. Az Erasmus+ európai program, partnerországokkal. Megállapodásokkal és kidolgozott együttműködési programokkal. Ezeket kétoldalú együttműködésekkel még csak részben is lehetetlen helyettesíteni. Az esetleges és részleges helyettesítés évekbe telik. Jövőre a programban részt venni szándékozó – mondjuk egy német egyetemre pályázó – hallgatót aligha kárpótolja és vigasztalja, hogy három év múlva egy másik hallgató elmehet Azerbajdzsánba. Turistáskodni.

DB: A 80% körüli nyerési esély az EU pályázati rendszerében páratlanul magas érték. Feltételezem, hogy itt támogatásról és nem éles versenyről van szó?

PJ: Az Erasmus+ nem igazán versenypályázat. Nem célszerű (nem szabad) összehasonlítani az EU kutatási versenypályázataival, például az ERC (European Research Council) pályázataival. Aki megfelel a formális követelményeknek (kvalifikál) az Erasmus+ pályázatban, lényegében megkapja a jóváhagyást. Ez jó is így, hiszen a hallgatók esetében nehéz lenne objektív kritériumokat megállapítani. Ez nagyjából az egyetemi felvételihez hasonló kiválasztás.

11.kép: Erasmus-ösztöndíjjal hazánkban tartózkodó fiatalok (forrás)

A Horizon Europe az Európai Unió kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja (4. melléklet), amelynek költségvetése 95,5 milliárd euró (~37 billió forint). Programjai kiemelten foglalkoznak a globális éghajlatváltozással (vesd ezt össze Fricz Tamás tényeken nem nyugvó klímavészhelyzet-tagadásával), elősegítik az ENSz fenntartható fejlesztési céljainak elérését, valamint fellendítik az EU tudományos és gazdasági versenyképességét és növekedését. A program megkönnyíti az együttműködést, és megerősíti a kutatás és az innováció hatását az uniós szakpolitikák kidolgozásában, támogatásában és végrehajtásában, miközben kezeli a globális kihívásokat. Támogatja a kiváló tudást és technológiák létrehozását és jobb terjesztését. Munkahelyeket teremt, teljes mértékben bevonja az EU tehetségbázisát, fellendíti a gazdasági növekedést, előmozdítja az ipari versenyképességet és optimalizálja a beruházások hatását a megerősített Európai Kutatási Térségen belül (címábra).

4.melléklet: Horizon Europe   Minden magyar szervezet – egyetemek, kutatóközpontok, vállalatok, hatóságok, szakmai szervezetek és mások – jogosult a Horizon Europe keretprogramban való részvételre. 2022. december 16-án lépett hatályba az Európa Tanács 2022/2056 végrehajtási határozata, amely 21 magyar egyetemet [értsd Fidesz-KDNP-közeli kuratóriumok által irányított kekvák] érint, amelyek jelentős eredményeket értek el a sikeres európai együttműködésben. A határozat értelmében ezek az egyetemek nem részesülhetnek közvetlen uniós finanszírozásban [indokok: (a) rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek a közbeszerzési eljárások terén; (b) az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya és a közbeszerzési eljárások alacsony versenyintenzitása; (c) a keretmegállapodások alkalmazásával kapcsolatos problémák; (d) az összeférhetetlenségek feltárása, megelőzése és korrekciója; (e) a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos problémák] … […] Fontos kiemelni azt is, hogy az összes többi magyar szervezetet, köztük az egyetemeket [értsd ELTE (12. kép), BMGE, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Eötvös József Főiskola, Baja], kutatószervezeteket vagy közintézményeket nem érinti a tanácsi határozat, kedvezményezettként vehetnek részt és részesülhetnek finanszírozásban a Horizon Europe programból, csakúgy, mint bármely más uniós tagállam bármely más intézménye.

12.kép: ELTE TTK új épülete (forrás)

DB: A kekvák elfogadhatatlan közbeszerzési működésével foglalkozott három indok is. Erről szinte semmit sem olvashatunk a hazai médiában. Szerinted a kekvák közbeszerzéseinek átláthatósága ügyében történtek érdemi lépések?

PJ: Nem, mert ez nem is valóságos probléma. Ha a közbeszerzés a gond, akkor a közbeszerzési törvényt kell módosítani, nem az egyetemi vagyont magánkézbe adni. Mi a kutatási közbeszerzések alapvető problémája? Egy műszert sokszor csak egyetlen cégtől lehet beszerezni. Bizonyos, a kutatáshoz szükséges vegyszereket is csak egy-egy cég árul. Csupán annyit kellene tenni, hogy a közbeszerzési törvényben (eljárásban) mentesíteni kellene a kutatási szervezeteket (egyetemeket is) a kutatási berendezések, vegyszerek stb. esetén a merev közbeszerzési eljárások alól. Itt jegyzem meg, hogy nem lenne szabad őket mentesíteni, pl. az építkezések (a mai legnagyobb korrupciós terület) közbeszerzési eljárásaiban.

DB: Rendjén való-e szerinted, hogy a kekvák kuratóriumainak tagjai elképesztő nagyságú tiszteletdíjakat vesznek fel, többnyire másodállásban, amiért alkalmanként üléseznek, de ennek a tevékenységnek az oktatás és kutatás színvonalára nincs semmilyen hatása, miközben a kezdő egyetemi oktatók bére elfogadhatatlanul alacsony?

PJ: Nincs rendjén, sőt abszurd és felháborító, hogy egy egyetemi oktató bérének három-ötszörösét fizetik a – mondjuk úgy, kutatói és oktatói pályájuk csúcsán már messze túl lévő – egyetemi embereknek a fő-, másod-, esetleg harmadállásukon túl. Derék, korábbi egyetemi MSzMP kari vezetők és a jelenlegi politikai kurzushoz közel álló emberek egyaránt ülnek ezekben a testületekben. A tevékenységük és felelősségük nulla. Azok, akik valamilyen, rendszerint azért gyengécske tudományos eredményeket fel tudnak mutatni, legitimálják a rendszert. Az eredményt felmutatni nem tudók pedig nevetnek a markukba, és felvesznek havi másfél millió forintot a semmiért. Nem is a másfél millió forint a legnagyobb baj, hanem az erkölcsi és intellektuális kár, amit okoznak.

4.ábra: A Corvinus vizsgáztatási ügy vázlata

DB: A Budapesti Corvinus Egyetemen történtek után (4. ábra) – ahol egy, az egyetemet támogató cég (MOL) fő részvényesének gyermekét (nevét jelenleg személyiségi jogai védik) kivételes körülmények között vizsgáztatták, majd az ezt nehezményező tanárt (Ádám Zoltán) kirúgták – maradt bárkinek is kétsége afelől, hogy a kuratórium vezetése (Hernádi Zsolt) a megbízott rektoron (Szabó Lajos György) keresztül beleavatkozott az egyetem életébe, ahonnan az eredeti rektor (Takáts Előd) már távozott, míg a vizsgáztatásban közreműködött dékánja (Habis Helga) lemondott?

PJ: Egyszerre bonyolult és egyszerű ügy. A részleteket nem ismerem, így csak a távoli megfigyelőként reflektálhatok. Egy egyetemi oktató – az egyetemek sok évszázados hagyományai szerint – maga dönt az előadás és a vizsgáztatás szabályairól – természetesen az egyetem szabályzatait betartva. Ahogy én látom, Ádám Zoltán jogosan döntött úgy, hogy a hallgató nem teljesítette az aláírás feltételeit, tehát nem bocsátható vizsgára. Itt jön a képbe a befolyásos apuka és anyuka. Velem ilyen egyetemi oktatóként soha nem fordult elő, hogy egy szülő felelősségre vont volna a vizsgáztatásért. Nem tudom, hogyan reagáltam volna. Azt hiszem, kizavartam volna a szobámból. Igaz, én nem docens voltam, hanem tanszékvezető egyetemi tanár. Az egyetem vezetése óriási hibát követett el, hogy nem zavarta el a reklamáló szülőket. Ebben, mint cseppben a tenger, tükröződik a mai magyar roncstársadalom minden nyűgje és baja.

Előzmények: Pálinkás Józseffel a hazai tudomány és kultúra támogatásáról – N^o1 Kekvák

(Tudománykövető N^o73); N^o2 Mecénások, keresztapák és komiszárok (Tudománykövető N^o74)

(folytatása következik)

Darvas Béla